Évszázadok vagy talán évezredek óta törekszem arra, hogy megismerjem a tested, és kiismerjem a lelked, és hozzád hasonló legyek, hogy ne különböztethessenek meg bennünket, ne hagyj el hűtlenül engem, és én se tagadjalak meg Téged.
Azért imádkoztam térdenállva, lehajtott fejjel, hogy megerősítsem magam ebben, ezért löktem el megvetéssel az áhítatot, és ezért markoltam a földbe, ezért teremtettelek újjá, ezért alakítottalak remegő kézzel. ezért tapasztottam Rád verítékemmel húsomat és agyvelőmet, és ezért borogattalak véremmel, amikor fagyos lázban vonaglottál. Megtapintottam a fák szívós gyökereit, a Föld ősi mélyrétegeit, és szemembe zártam a felrobbanó távoli csillagokat, hogy segítségükkel alkothassalak.
Gondolataim göröngyeiből feltámadt a tökéletesség gyémántra, melyet a te tükörképednek hittem. Lágy füvekkel sulykoltalak, jégkristályban fürdettelek, széles völgyek visszhangjával törülgettem tested, és barlangkkék vizét csöppentettem szemed sarkába.
Kilenc hegy magasságába emeltelek, és fényből szőttem hálót tested köré. Mély tengerárkok békéjével hintettelek körbe, és öledbe hordtam a szüntelenül nyíló virágokat. És mikor azt hittem, hogy már védett vagy a kísértés és a halál ellen, hirtelen jajduló sóhajod tépte meg homlokom simulni akaró ráncait, és lázom, hogy rusnyák settenkednek a torkod körül, torz pofájúak ugatnak körbe, odúkat marnak combod hamvas bőrébe, és tenyered párnájából kifakadt fekély vizenyője csorog.
Óh jaj, maradj életben, gyűjtsd össze még egy pillanatra maradék erőd, hogy együtt kaparhassuk ki enyészetnek indult tested a televényből. Nyűvek falatoznak öled combján, de te mégis kinyalod sebeidet, és visszarakod a hasadból kitépett fityegő beleket.
Hányszor kelhetsz életre? Általam lettél élő, hát meg kell maradnod, hogy értelmet nyerhessek én is benned. Egy pillanatra ugyan tékozolva cserbenhagytalak, de még mindig élsz. Hát ilyen hatalmas a te erőd?! Fekete szenny sodródik testedre, miközben csillogó vizek tükre kápráztatja a szemem, hogy fedje arcom elől ismét magára maradó küzdő tested.
Sikerül-e visszaúsznom segítségedre tengeredbe, még mielőtt felszívódom a fürgén menekülő halak mulandó testébe?