Az ország helyzetéről

(Az Együttélés Országos Tanácsának politikai nyilatkozata 1992. július 4., Komáromfüss. Az alapszöveget Duray Miklós fogalmazta.)

A júniusi parlamenti választások a korábbihoz képest megváltoztatták Csehszlovákia politikai életét A választópolgárok nem várt nagy arányban járultak az urnákhoz, és szavazataikkal egyértelműen kifejezték, hogy mely politikai pártokat és milyen politikai elképzeléseket támogatnak.

Választóinknak köszönhetően egyedül koalíciónk képviselői jogosultak arra, hogy legitim módon képviseljék a nemzeti kisebbségek sajátos érdekeit Senki más nem kapott erre megbízatást a választóktól.

A koalíciónk jelöltjeire szavazó 230 ezer választópolgár nem csupán a választási programunkat támogatta szavazatával, hanem mozgalmunk célkitűzéseit és eddigi tevékenységét is. Ennek alapján kaptuk tőlük azt a megbízatást, hogy mind az Együttélés napi politikájában, mind a parlamenti politikában továbbra is támogassuk a jogállam kialakítását, a politikai pluralizmust, a parlamenti demokrácia működését, a piacgazdaság kibontakozását és a polgári társadalom kiépítését.

Mozgalmunk támogatói és választópolgáraink hónapok óta bizonytalanságban élnek. Három, csaknem azonos jelentőségű kérdés foglalkoztat mindannyiunkat:

  • Csehszlovákia jövője;
  • az ország várható kettészakadásának mindannyiunk helyzetét befolyásoló gazdasági, emberjogi és nemzetközi következményei;
  • a nemzeti kisebbségek jogállása rendezésének lehetősége a nemzetközileg elfogadott önkormányzati elvek értelmében.

Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy Csehszlovákia hetvennégy éves fennállása alatt nem rendezte megnyugtatóan a nemzeti kisebbségek jogállását Az elmúlt több mint hetven év alatt a kisebbségek helyzetének csak a romlása volt tapasztalható. A demokrácia és az emberi jogok mindig háttérbe szorultak a politikai és a nemzetállam érdekei előtt.

Az első világháború utáni Közép-Európát a nemzeti eszme sajátos értelmezésének nyomása alatt darabolták fel. A Versailles-ban szentesített Közép-Európa most a nemzeti eszme arroganciája nyomán hullik további darabjaira. Tapasztalatból tudjuk, hogy a radikális változások és az államok szétesése, valamint új államok keletkezése tragikus következményekkel jár. Ezt bizonyítja főleg a magyar és a német kisebbségek léte, valamint napjainkban a szétesoben lévő Jugoszlávia és a volt Szovjetunió területén tapasztalható vérontás.

Közép-Európa politikai átrendeződése nem kerülhető el, azonban feladatunk és óhajunk a tragédiák és a feszültségek növekedésének elkerülése.

A nemzetközi stabilitás és a demokrácia megtartása szempontjából úgy tekintünk Csehszlovákia nemzetközi jogalanyiságának megőrzésére, mint a közép-európai béke és stabilitás, valamint az európai integráció lehetőségének egyik alapelemére. Ezzel egyidejűleg azonban az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása is az egyik alapvető célunk. Teljes mértékben elismerjük a népek önrendelkezési jogát Azt az elvet valljuk, hogy mind az azonos történelmi és társadalmi tapasztalatokkal bíró, mind az azonos identitású egyének csoportjainak joguk van az önrendelkezésre.

A csehszlovák állam szétesése egyre kézzelfoghatóbbá és elkerülhetetlenebbé válik. Nincs választott köztársasági elnöke az országnak. Szlovákiában a parlamenti demokrácia működőképességének a csökkenése fenyeget.

A csehszlovák föderáció egyenjogú tagjának — Szlovákiának — szuverenitási törekvése a nyugat-európai integrációs folyamattal ellentétes irányú. Hiszen épp nemrég a hollandiai Maastrichtban egyeztek meg az Európai Közösség államai, hogy együttműködésük elmélyítése érdekében lemondanak állami szuverenitásuk egy részéről. Ez az ellentét arra utal, hogy a közép-európai térség remélt gyors felzárkózása Nyugat-Európához a vártnál sokkal több akadályba ütközhet Csehszlovákia szétesése a térségünkben meglévő feszültség további eszkalációjához vezethet Elsősorban azért, mert a Szlovákia elszakadását szervező politika olyan érzelmekkel terhelt sikerorientált politika, mely a buktatók miatt bekövetkezendő kudarcok ellensúlyozására idegengyíílölettel válaszolhat Az ilyen politika ugyanis a történelem folyamán másra nem volt képes. De a helyzet meg nem értése is ilyen kényszerpályára terelheti a mai szlovák politikát.

Fenntartásaink ellenére úgy tekintünk a szlovák nemzet mostani törekvésére, hogy az történelmileg megalapozott, politikailag érthető és a nemzeti önrendelkezés elve alapján jogos törekvés. Ennek az igénynek a fel nem ismerése és elutasítása terelheti kényszerpályára a szlovák politikát, Nyugat-Európa helyett kelet felé fordíthatja orientációját Eltávolíthat mindannyiunkat az európai fejlődéstől és a civil társadalom megteremtésétől. Ezért nem csak elvi, de pragmatikus szempontból is meg kell érteni a szlovák nép önrendelkezésre irányuló törekvését Számunkra ez a törekvés azonban csak akkor válik elfogadhatóvá, ha a választott megoldások biztosítani fogják az állampolgári biztonságot, az emberi és szabadságjogokat, a nemzetközi jog normáit és a nemzetközi dokumentumokban leszögezett elveket, elsősorban a helsinki folyamatban és az Európa Tanács által elfogadott ajánlásokat Ezek az emberi jogok, alapvető szabadságjogok és a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkoztatva jogminimumnak tekintendők.

Mindezzel összefüggésben és mozgalmunk programjával, valamint a választóinktól kapott megbízással összhangban törekedni fogunk a nemzeti kisebbségek önrendelkezésének megvalósítására az adekvát jogérvényesítés elve szerint.

Csak ezen szempontok és célok függvényében foglalhatunk állást Csehszlovákia államjogi átalakulásának kérdésében.