Az Együttélés politizálásáról

(Az Együttélés iV.Országos Kongresszusán elfogadott dokumentum 1993. február 25., Komárom. Az alapszöveget Duray Miklós fogalmazta.)

Az Együttélés a liberális és a konzervatív eszmerendszerben egyidejűleg megtalálható értékekhez híven kívánja kifejteni tevékenységét.
Az Együttélés kezdettől fogva arra törekedett, hogy Szlovákiában demokratikus, többpártrendszeri viszonyok alakuljanak ki, létrejöjjön a szociális környezetkímélő piacgazdaság, és a társadalmi béke alapja a tolerancia legyen.

Noha ezek a célok csak a távolabbi jövőben érhetők el, ez nem csökkenti időszerűségüket Szlovákia önállóságával még időszerűbbé vált azon kezdeti célkitűzésünk, hogy a különböző nemzetiségű állampolgárok, illetve közösségeik az alapvető jogegyenlőségen túl váljanak minden területen egyenrangúakká. Sarkalatos kérdésnek tartjuk továbbra is, hogy a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségeknek legyen alkotmányos joguk a személyi autonómiára és a területi önkormányzatra. A közigazgatás területi felosztásában a kormány vegye figyelembe a természetes régiók kialakítását, az Európa Tanács Í201-es ajánlásának megfelelően.

Az Együttélés a törvényes normákon alapuló együttélés híve. A törvényeken túl a normatív együttélésnek azonban más feltételei is vannak. A társadalmi béke anyagi kereteit a szociális biztonság, az anyagi jólét, a természet értékeinek és egyensúlyi állapotának megőrzése, valamint a jó létfeltételek alakítják ki.

Mozgalmunk parlamenti munkájában is ezek a célkitűzések voltak mérvadóak mind a gazdasági életet érintő törvényjavaslatok, mind a rendszerváltozást megvalósító törvényjavaslatok parlamenti vitájában, és akkor is, amikor az államjogi elrendezésről, az emberi jogokról, valamint a „nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok” jogairól hoztak döntéseket a törvényhozók.

Az 1990—1992-es parlamenti időszakban egyik legfontosabb kérdésnek azt tartottuk, hogy a rendszerváltozás okozta megrázkódtatás mellett a szövetségi állam átalakítása ne sújtsa gazdaságilag az ország lakosságát, ugyanakkor az önrendelkezési jog csorbítatlanul érvényesülhessen, Ezzel összefüggésben javasoltuk a parlamentben, hogy népszavazás döntsön arról, vajon az ország lakosai olyan államban óhajtanak-e élni, ahol tiszteletben tartják a történelmileg kialakult területi egységek köztársasági, illetve tartományi jogát, valamint az egyes kisebbségben élő’ nemzeti közösségek autonómiához való jogát A parlamenti képviselőknek azzal kellett szembenézniük, hogy ha nem tudnak dönteni, kiszolgáltatják az országot egy adott pillanatban kialakuló helyzetnek. Továbbra is felelőtlenségnek tartjuk, hogy ebben nem született döntés, és népszavazás nélkül szűnt meg a szövetségi állam. Ez magával hozta a gazdasági hanyatlást, elszegényedést, valamint a munkanélküliség növekedését.

Tény, hogy Szlovákia önállósulásával az önrendelkezés joga formálisan érvényesült, mert kielégítette a szlovákság egy nagy részének titkos óhaját, de ugyanakkor Szlovákiában továbbra is megsértik az önrendelkezési jogot, hiszen az önálló Szlovákiát megalkotó politikai erők elutasítják a nem szlovák nemzetiségű lakosság tömegeinek egyenjogúsítását, önkormányzati és autonóm jogainak alkotmányos biztosítását Szlovákia önállóságának kikiáltásával egyúttal megrekedt a gazdasági rendszerváltozás, és sorozatosan sérelmet szenved a jogállamiság. Csökken az ország esélye az európai államokhoz való fölzárkózásra.

Az önálló Szlovákiának alapvető érdeke, hogy polgári és gazdasági jogrendjében azonosuljon a többi demokratikus európai állammal. Mutasson készséget az országok közötti együttműködés szervezeteiben (EBÉÉ, ÉT stb.) kidolgozott dokumentumok elfogadására és jogrendjébe való beépítésére.

Szükséges lenne, hogy a törvények ne csak esélyegyenlőséget teremtsenek a különböző tulajdonformák számára, de ebben az átmeneti helyzetben határozottan előnyben részesítsék a magántulajdont Le kell bontani azt a gazdaságtalan ipari struktúrát, amelyet a kommunista rendszertől örököltünk. A nemzetközi biztonsági politika elvárásaival összhangban korlátozni kell a nehézfegyvergyártást, és tiltani kell az ilyen fegyverek szállítását a nemzetközi feszültségekkel terhelt régiókba.

Tanúi vagyunk az állami és a nemzeti érdekek fetisizálódásának, miközben az állampolgári és a közösségi érdekek háttérbe szorulnak. Az államérdek túlhangsúlyozásával párhuzamosan nem látjuk a kormányzat arra irányuló törekvését, hogy javítsa az államközi kapcsolatokat a szomszédos államokkal, valamint hogy részt vegyen a határok fölötti regionális együttműködésben. Ennek inkább az ellenkezőjét tapasztaljuk. A szlovák kormányzat politikája elszigeteltségbe juttatja az országot és annak polgárait.

A szlovák kormánynak a bősi vízi erőmű ügyében tett több nemzetközi egyezményt sértő egyoldalú lépése és a nemzetközi fórumokon tanúsított merev magatartása a jószomszédi kapcsolatok ellen hat, a nemzetközi politikában pedig Szlovákia negatív megítéléséhez vezet.

Néhány területen alapvető változásokat kellene foganatosítani az ország jogrendjében és politikájában. Ezek nélkül Szlovákia a nemzetközi együttműködésben egyre hátrányosabb starthelyzetbe jut, és az ország belső egyensúlyviszonyai tovább romlanak.

* * *

Az Együttélés mind mozgalmi politikájában, mind a parlamentben két alapvető szempontot kíván érvényesíteni:

  • a társadalmi megbékélés érdekében a kisebbségben élő nemzeti közösségek autonóm jogainak, önkormányzati jogainak érvényesítését és a szlovák nemzettel való teljes egyenrangúsítását,
  • valamint olyan gazdaságpolitikai és szociálpolitikai lépések kezdeményezését és támogatását, amelyek hozzásegíthetik egész Szlovákiát a gazdasági fellendüléshez.

Ezen szempontok szerint az Együttélés politizálásában elsősorban az alábbi kérdéseket fogja előtérbe helyezni:

  • Szlovákia gazdaságpolitikai koncepciójának megváltoztatását. Az ország gazdaságpolitikáját a munkanélküliség csökkentése és az elszegényedés megállítása érdekében alapjaitól kezdve újra kell fogalmazni. A pénzügyi politikát a nemzetközi pénzpolitika követelményeihez kell igazítani. Gyorsítani kell a privatizációt, meg kell teremteni a magánbankok kialakulásának és a nemzetközi pénzintézetek telepítésének kedvezőbb feltételeit Kis-és középvállalkozásokat segítő hitelpolitikára és adózási rendszerre van szükség. Ki kell dolgozni a mezőgazdaság állami támogatásának új rendszerét, főleg a mezőgazdasági kisüzemek és farmergazdaságok fellendítése érdekében. Olyan foglalkoztatási és szociálpolitikai koncepció kialakítását kell szorgalmazni, amely gátat vet a tömeges elszegényedésnek és a kiúttalanság, a reményvesztettség érzése terjedésének.
  • A Szlovák Köztársaság Alkotmányának módosítását. A magántulajdoni formák védettségét rögzíteni kell az alkotmányban. Az önkormányzati jogokat az Európai Önkormányzati Charta normáinak színvonalára kell emelni. Ki kell küszöbölni azt a lehetőséget, hogy a közvetlen demokrácia útján hozott döntéseket a parlament megszüntethesse. Biztosítani kell, hogy a bíróságok teljesen függetlenek legyenek a végrehajtó hatalomtól. A számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek jogait az Európa Tanács ajánlásainak színvonalára kell emelni.

A Szlovák Köztársaság területén érvényes törvényeket össze kell hangolni az Európai Közösség országainak törvényeivel.

Szlovákiának olyan külpolitikai koncepcióra van szüksége, melyben a fő hangsúlyt a szomszédos országokkal kialakítandó jó, konfliktusmentes viszonyra kell helyezni. Ennek alapfeltételei a szomszédos országokkal kötendő alapszerződések, a határ menti régiók együttműködéséhez szükséges feltételek megteremtése és a határokon átnyúló un. eurorégiók megszervezésének a támogatása, valamint a határ menti szabadkereskedelmi övezetek kialakítása.