Mennyit ér Szlovákia, ha önálló?

(Az Együttélés Országos Tanácsának nyilatkozata, 1993. szeptember 26., Pat. Az alapszöveget Duray Miklós fogalmazta.)

Belpolitika

A Szlovák Köztársaság kilenc hónapja létezik. Ez az idő elégségesnek bizonyult arra, hogy beigazolódjanak korábbi fenntartásaink: az országot gazdaságilag és politikailag felkészületlenül érte az önállóság. Az 1992-ben tartott parlamenti választások eredményeként kialakult hatalmi szerkezet szinte korlátlan uralmat biztosít egyetlen pártnak (Vladimír Medar Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmának), és ezáltal a demokratikus kormányzás lehetősége a minimálisra szűkül,

 

A kormánypárt parlamenti súlyának csökkenése azonban változásokat sürget az eddigi kormány felváltását egy koalíciós kormánnyal. Ha egyik sem valósítható meg, a válság tovább mélyül és ez a politizálás erőszakos módjának nyit teret A jelenlegi helyzetért elsősorban a kormánypárt (a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom) a felelős, valamint részbea az a két parlamenti párt (a Szlovák Nemzeti Párt és a Demokratikus Baloldal Pártja), amely több esetben — önös politikai érdekből — támogatta a kormányt Véleményünk szerint a kialakult helyzetet — a felelősség áthárítása nélkül — a jelenlegi kormánynak kell megoldania, politikai engedmények révén.

Szlovákia politikai légkörét egyre jobban mérgezi a türelmetlenség, az idegengyűlölet és a szlovák nemzeti kizárólagosság, mely főleg a cigányellenességben, az antiszemitizmusban és a magyarellenességben nyilvánul meg. A szlovákiai magyarságot az egyenrangúság jogos követelése miatt az állam és a szlovák nemzet ellenségeként igyekeznek feltüntetni. Ezzel párhuzamosan arra törekednek, hogy a volt kisantant országok némelyikével magyarellenes szövetség megalakítását kezdeményezzék. Ez Szlovákia és Románia között már kibontakozóban van (Iliescu és Mečiar, valamint Funar és Slota kapcsolata eredményeként). A szlovák kormány és egyes politikai erők ezzel vissza akarják vetni térségünket a két világháború közötti helyzetbe, amelynek eredménye volt a fasizmus, nácizmus és a pusztító világháború. Elenyésző azon politikai erők súlya Szlovákiában, amelyek tudatosítják, hogy a kommunizmus összeomlása után mind az országok közötti, mind a nemzetek közötti viszonyt az eddigiektől eltérő új alapokra kell helyezni.

Megelégedéssel kell megállapítanunk, hogy az évtizedek óta együtt élő magyarok és szlovákok viszonyát a viszályt keltő politika még nem rontotta el. A szlovákiai magyarság nagyfokú politikai érettségét tükrözi, hogy a kormány és egyes szlovák politikai pártok ma-gyarellenességét, sőt gyűlöletét nem azonosítja a szlovák nemzettel.

Rossz fényt vet Szlovákiára, hogy vezető politikusai nem szavatartók. Ez leginkább az országnak az Európa Tanácsba való felvétele után vált nyilvánvalóvá, mivel a korábbi ígéreteiket sorban megszegték. Ezért számunkra nem maradt más lehetőség, mint az Európa Tanácshoz fordulni amiatt, hogy Szlovákia kormánya nem akarja tartani magát az Európa Tanács elvárásaihoz. Ezt a jövőben is minden alkalommal megtesszük, ha veszélyeztetve látjuk helyzetünket.

A Szlovákiában élő magyarság legfontosabb politikai képviselője az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom; érdekeit e két politikai szervezet útján tudja a leghatékonyabban megjelentetni az országos politikában és a parlamentben. Le kell szögeznünk, hogy Szlovákiában a magyar nemzeti közösség sok százezres tömegének képviselete éppen e két parlamenti párt vállán nyugszik, ezért a felelősségük is a legnagyobb. A felelősségtudat elmélyítése végett javasoljuk, hogy a két mozgalom döntéseik koordinálására politikai bizottságot hozzon létre mind országos, mind regionális vagy helyi viszonylatban.

Politikai célkitűzéseink elérésére azonban ettől is szélesebb körű politikai koordináció szükséges, sőt pártok fölötti döntéshozatali lehetőség. Ezért megismételjük korábbi javaslatunkat, hogy az itteni magyarság legitimen megválasztott polgármestereiből, helyi és parlamenti képviselőiből hozzunk létre egy országos szervet; mely a közösségünket érintő alapvető kérdésekben dönthetne.

Külpolitika

Külpolitikánkban hagyományos módon az európai együttműködési szervezetek, a velünk rokon pártok és nemzetközi szervezeteik, valamint a visegrádi csoport országai irányában tájékozódunk. Szoros az együtműködésünk az érdekazonos magyar politikai szervezetekkel, melyek a Közép-európai Népcsoportok Fórumában tömörülnek. Ezen kapcsolatok keretében fokozott aktivitást fejtünk ki a Balladur francia miniszterelnök által javasolt Európai Stabilitási Egyezmény támogatására, melynek keretében megoldhatóvá válna a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek jogállása is. Határozott véleményünk: az európai stabilitás egyik fő alapeleme, hogy a kisebbségben éló’ nemzeti közösségek és az adott ország kormányzata között olyan megállapodás jöjjön létre, amely biztosítja e közösségek teljes egyenrangúságát és partneri viszonyát a számbeli többségben élő nemzettel. Szükséges, hogy ezt a szerződést nemzetközileg is garantálják.

Külpolitikai tevékenységünk egyik fő működési területe a jövőben a strasbourgi Európa Tanács mellett Brüsszel lesz, az Európai Közösségben részt vevő országok pártképviseleteivel való kapcsolat kiépítése.

Gazdaság- és szociálpolitika

Február végén tartott IV. Országos Kongresszusunk óta nem történt olyan pozitív változás az ország gazdasági életében, amely okot adna az ott lefektetett gazdaságpolitikai elvek megváltoztatására. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az országban uralkodó gazdasági káosz csak egy konszenzuson alapuló válságkezelő programmal mérsékelhető. A pártokkal való együttműködésen kívül fontos szerepet tulajdonítunk a szakszervezetekkel való egyeztetésnek.

Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a privatizáció ismét beinduljon, sőt felgyorsuljon. Ez az egyetlen megoldás a gazdasági válság mérséklésére, valamint az ellehetetlenült vállalatok tevékenységének felpezsdítésére. Tapasztalatból tudjuk, hogy az üzemek zömében kitűnő szakemberek dolgoznak, és a privatizáció lefékezése, valamint a kormány gazdaságpolitikája ezeknek az embereknek a jövőjét és felhalmozott szellemi értékeit teszi kockára felelőtlenül.

A mezőgazdaságban mind az előző kormány, mind a mostani tudatosan teremtett feszült helyzetet azzal, hogy elhanyagolta az agrárpolitikát, és ezáltal sokak számára perspektivátianná válik a földművelés. Spekulatív módon szembeállították egymással a szocialista típusú szövetkezeteket és a tulajdonosi gazdaságokat, illetve szövetkezeteket. Ez a szociális és politikai harc kiéleződéséhez vezet, és tönkreteszi a falut.

Az etnikai nemzetállam szellemében megfogalmazott kárpótlási törvény és a földtörvény elvette sok földtulajdonos kedvét attól, hogy visszaszerezze elkobzott, illetve szövetkezetesített földjét. Ezeknek a földeknek egy része emiatt az állami földalapba kerül, lehetővé téve Szlovákia magyarlakta területeinek államilag irányított újbóli kolonizá-lását Ugyanezt segítheti elő az állami gazdaságok privatizálása, illetve kiárusítása különböző idegen érdekeltségű konzorciumoknak.

Több helyen megalakult a föld- és erdőtulajdonosok helyi, illetve regionális érdekvédelmi szövetsége. A pozitív példákra támaszkodva szükségesnek látjuk hasonló érdekvédelmi szövetségek megszervezését minden járásban.

Súlyos gondként jelentkezik a községek és városok fokozatos elszegényedése. Ennek orvoslására csak az általános gazdasági fellendülés során kerülhet sor, de komoly segítséget nyújtana a községeknek, ha az alkalmazottak béradójából származó községi bevételeket a Pénzügyminisztérium előleg formájában fizetné ki. A különböző jogkörök anyagi fedezet nélküli átruházása az önkormányzatokra az önkormányzatok helyzetét nehezíti.

Helyi szinten a súlyos gazdasági gondok orvoslását a privatizáció menetének felgyorsításától, a földrendezéstől és a vállalkozók gazdasági sikereitől várhatjuk. Ezért mozgalmunk határozottan támogatja a vállalkozók érdekvédelmi szervezeteinek megalakítását és a vállalkozások alapításának elősegítését a helyi önkormányzatok által.

Önkormányzati politika

Községi önkormányzataink zöme anyagilag súlyos helyzetbe került a kormányzat megkülönböztető dotációs politikája miatt. Ezzeí párhuzamosan az önkormányzatok jogköre annyira korlátozott, hogy nem láthatják el a demokratikus jogállamok gyakorlata szerint szükséges feladatokat Az érvényben lévő Önkormányzati törvény szerint a helyi képviseletek nem dönthetnek a község lakosságának érdekeit érintő ügyek zömében. Ugyanakkor a kormány a javasolt új közigazgatási felosztást az önkormányzatok véleményének mellőzésével szeretné megvalósítani.

Javasoljuk polgármestereinknek és önkormányzati képviselőinknek, hogy adják a kormány tudtára: mindaddig bojkottálni fogják a kormány által javasolt közigazgatási átrendezés megvalósítását, ameddig Szlovákia nem társul az Önkormányzatok Európai Chartájához és a parlament nem ratifikálja azt.

Szlovákiának a kormány által javasolt hét nagy közigazgatási egységre való felosztása további durva beavatkozás az önkormányzati és a polgári szabadságjogokba. Ez a tervezet nem felel meg a szlovákiai önkormányzatok nagy részének. A főleg magyar községek számára ez amiatt is jogsértő, mert a tervezetnek egyik fő célja, hogy az egyes területeken 20 %-os arány alá szorítsa a magyar lakosságot. Ennek következtében a magyarság helyzete minden regionális kérdésben hangsúlyosan hátrányossá válna, a területi központok pedig ésszerűtlen messzeségbe kerülnének a lakosságtól.

E tervezet ellen határozottan tiltakozunk!

Felhívjuk polgármestereinket és önkormányzati képviselőinket, hogy szánják el magukat közös fellépésre. A tiltakozás kifejezésére megismételjük korábbi javaslatunkat meg kell szervezni a magyar polgármesterek, helyi és parlamenti képviselők országos nagygyűlését, amelyet a Csallóközi Falvak és Városok Szövetsége is támogat.

Határozott célunk, hogy önkormányzataink regionális szerveződései közvetlenül vegyenek részt az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Állandó Konferenciájának munkájában.

Oktatáspolitika

A magyar iskolaügyben 1993 őszén két jellegzetes, egymásnak ellentmondó folyamatnak vagyunk tanúi. A hatalom minden igyekezete ellenére növekszik a szülők bizalma a magyar oktatási nyelvű iskolák iránt Ugyanakkor egyre határozottabb formát ölt a magyar oktatás felszámolására irányuló kormányzati terv, mely még a kommunista rendszerben az 1970-es évek második felében fogant, de akkor a szlovákiai magyarság egységes ellenállásába ütközött.

Most egyidőben kísérli meg a hatalom a magyar pedagógusképzés leépítését és a magyar iskolák oktatási nyelvének megváltoztatását A Čarnogurský-kormány által felújított kommunista tervezetet a kétnyelvű iskolák létrehozására a Mečiar-kormány szándékozik megvalósítani. Eszerint bármely és bármennyi tantárgy szlovák nyelven oktatható (a magyar nyelven kívül). Ez a magyar iskolahálózat fokozatos elsorvasztásához vezethet, amelynek következtében többszörösen hátrányos helyzetbe jutnak majd a magyar gyermekek. Felháborító, hogy az oktatási tárca, figyelmen kívül hagyva a szakmai és politikai ellenérveinket, a több mint 45 ezer aláírást tartalmazó petíciót, tiltakozásunkat a kormány Nemzetiségi Tanácsában és az Európa Tanácsnál, ily módon igyekszik megszüntetni a magyar nyelvű oktatást.

A szlovákiai magyarság már 1990 februárjában megfogalmazta jogos igényét egy magyar felsőfokú oktatási intézményre — egyetemre. Ezt a tervet meghiúsította a parlament és a kormány, valamint a Független Magyar Kezdeményezés kampánya az önálló magyar egyetem ellen. Hasonlóképp nem alakult meg a teljes magyar pedagógusképzést biztosító Magyar Pedagógiai Kar Nyitrán. Ebben a kérdésben is negatív szerepet játszott az 1990—92-es kormánykoalícióban résztvevő valamennyi párt A nyitrai Pedagógiai Főiskolán jóváhagyott Nemzetiségi és Etnikai Kultúrák Karának tervezete sem biztosítja a teljes magyar pedagógusképzést Jelenleg a magyar hallgatókat a nyitrai főiskolán három szlovák karon helyezték el, mivel a Nemzetiségi és Etnikai Kultúrák Kara gyakorlatilag nem létezik.

Ebben a katasztrofális helyzetben egyfajta megoldást jelenthet, ha a létező városi egyetemek, magántanintézmények szakemberei, valamint a magyar egyetemi oktatók megalakítják a jövendő magyar egyetem előkészítésére hivatott tudományos tanácsot, melynek a Szlovákiai Magyar Tudományos Társasággal egyeztetett munkáját mozgalmunk teljes politikai súlyával támogatja.

Alkotmányos jogállásunk

Az Együttélés IV. Kongresszusa ez év februárjában a szlovákiai magyarság jogállására vonatkozóan nagy jelentőségű dokumentumokat fogadott el. Ezek értelmében

• meghaladottnak tekinthetjük a lealacsonyító és politikailag is minősítő kisebbségi meghatározást,
• egyértelműen állást foglaltunk közösségi jogállásunk mellett,
• kinyilvánítottuk politikai alanyiságunk elismertetésének igényét,
• meghatároztuk a szlovákiai magyar nemzeti közösség jogalanyiságának megteremtését segítő eszközöket,
• kifejeztük az iránti óhajunkat, hogy a szlovákiai magyar nemzeti közösség és a szlovákság a társnemzeti kapcsolatok elve szerint rendezze viszonyát.

Ugyanakkor egyértelműen leszögeztük, hogy mindezt az önállóvá vált Szlovákia keretén belül óhajtjuk elérni.

Ennek érdekében koalíciós partnerünkkel, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal benyújtottunk ez év július 16-án a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába egy erre vonatkozó alkotmánytörvény alapelveit tartalmazó javaslatot Az alkotmánytörvény-javaslat cik-kelyezett változatán most dolgozunk.

Az Országos Tanács megbízása alapján az alkotmánytörvény tervezetnek tartalmaznia kell:

1. az országos méretben számbeli kisebbségben élő közösségek azon jogát, hogy ott, ahol számbeli többséget alkotnak, olyan különleges jogállású területeket alakíthassanak ki, amelyek területe a regionális önkormányzati és közigazgatási rendszerrel megegyezik, valamint az így kialakított terület jogköre és státusa az igények szerint legyen fejleszthető,
2. a helyi, a regionális (területi) és az országos önkormányzatok működéséhez szükséges kompetenciákat,
3. a helyileg számbeli kisebbségben élő közösségek személyi autonómiára (kisebbségi önkormányzatra) való jogának biztosítását,
4. azt az elvet, hogy a mérce mindenben a magyar aemzeti közösség igényének megfelelő legyen, és ennek alapján az adekvát jogérvényesítés elve szerint megoldható legyen a kisebb létszámú és korlátozottabb igényű közösségek jogállása is.

Összegzés

Az Együttélés Országos Tanácsa Szlovákia belpolitikai helyzetét elemezve megállapította:

a politikai és a gazdasági csődtömeg miatt a szlovákság körében politikai bizalmatlanság tapasztalható a kormányzattal szemben. Ezt a nemzeti kizárólagosság elvét követő parlamenti és parlamenten kívüli pártok azzal igyekeznek ellensúlyozni, hogy elsősorban magyarellenes hangulatot keltenek. A szlovákiai magyarságot úgy állítják be, mint a Szlovák Köztársaság területi integritásának veszélyeztetőjét.

A vádaskodásokat határozottan visszautasítjuk, és követeljük, hogy a kormány tartsa be a demokratikus jogállam alapszabályait, valamint az Európa Tanács ajánlásait Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a köztársaság védelméről szóló törvényjavaslat kezdeményezői a magyarságot és a demokratikusan gondolkodó szlovákokat szeretnék büntetni. Ezt a szándékot csak hangsúlyozza a halálbüntetés visszaállításának szorgalmazása.

A miniszterelnöknek a faji gyűlölködést gerjesztő kijelentései, a pozsonyi rabbi elleni támadás, a zsidó temetők gyakori meggyalázása, a szlovákiai magyar politikusok kormányszintű rágalmazása és a címükre szóló névtelen életveszélyes fenyegetések, és az egyre erőszakosabbá váló nemzeti türelmetlenség jellemzi az ország légkörét.

Meggyőződésünk, hogy ezzel a helyzettel szemben már nem elégséges a szlovákiai demokrata erők összefogása, hanem nemzetközi szolidaritásra van szükség Szlovákia egész lakosságának és térségünk békéjének védelme érdekében.