Három nap Erdélyben – sajtóösszefoglaló

Forrás: Hecser, Háromszék
Duray Miklós háromnapos erdélyi úton járt (2006. augusztus 8-10.) Baróton találkozott a Székely Nemzeti Tanácsot képviselő Egyed Istvánnal, a Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezetének elnökével és Molnár Józseffel, a református egyház presbitériumának képviselőjével, és röviden ecsetelte a szlovákiai magyarság helyzetét.
A barótiak elmondták, hogy a szebb jövő érdekében küzdenek, s úgy látják, hogy az utób-bi időben tett erőfeszítéseik nem voltak hiábavalóak, hiszen az RMDSZ egyre inkább hajlandónak mutatkozik a tárgyalásra Székelyföld önrendelkezésének megvalósítása érdekében.

Duray Miklós a borzalmas XX. századról szólt, amikor is a nemzetközi szemlélettel való szembekerülésnek köszönhetően feldarabolták Magyarországot, az utódállamok pedig szemérmetlenül kiaknázták kedvező helyzetüket, s magyarul beszélő románokat és szlovákokat igyekeztek faragni belőlünk. Duray szerint fel kell venni a harcot azokkal, akik nemzetünk megsemmisítését tûzték ki célul, de ezt csak úgy érdemes, ha egységesen lépünk fel. Nem politikai vagy vallási egységről van szó, hanem a nemzet közös jövőjében gondolkodóknak kell minden külön érdeket félretenniük, és közösen cselekedniük a nemes cél érdekében.

Duray erdélyi útja során Székelyudvarhelyre is ellátogatott, ahol a Polgármesteri Hivatal Szent István termében közönségtalálkozót szervezett vele a Magyar Polgári Szövetség. A találkozón Duray bemutatja legújabb kötetét, a Riadó! Vágják alattunk a fát! címût.

Erdélyi látogatásának programjában egy előadás is szerepelt – a Gyergyószentmiklós melletti II. EMI-táborban.
Magyar politika a Kárpát-medencében
A Kárpát-medencei Nyári Egyetem tegnapi harmadik napján az összmagyarságot érintő politikai helyzetről hangzottak el előadások, egyebek mellett Duray Miklóstól és Tőkés Lászlótól.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében elsőként Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke szólalt fel. “Mivel az MKP 1998 óta folyamatosan kormányon volt, és a 2001-es megyei választásokon a magyar párt “túlgyőzte” magát, ezért a legutóbbi voksolásokon érvényesült a magyarellenes összefogás, melynek alapja nem a közös politikai érték, hanem az a kérdés, hogyan lehet a magyarokat kiszorítani a hatalomból”, mondta Duray. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kijelentette: itthon az RMDSZ az autonómia kérdését módszeresen a szőnyeg alá söpri, annak ellenére, hogy szóban vállalja az autonómia képviseletét. Hangsúlyozta: a Szlovákiában kialakult politikai helyzet hatására az RMDSZ kénytelen lesz tárgyalni az alternatív magyar szervezetekkel. (Népszava, augusztus 9.) 


Duray cáfolta az Orbántól Markóig zengetett frázist

A Magyar Koalíció Pártjának kiesése a kormányból elméletileg  eredeményezheti a szerveződés megtisztulását, de ez nem fog automatikusan bekövetkezni, hiszen az a réteg, amely a pártot a saját gazdasági érdekeire használja, a jelenlegi helyzetben reménykedhet abban, hogy a kormány megbukik vagy átalakul, és ismét élősködhet az MKP-n, mondta Duray Miklós, a szóban forgó párt ügyvezető alelnöke a II. EMI-táborban tartott előadása során.

A Magyar Koalíció Pártjának számos fontos ügyhöz való viszonyulását az egyes politikusok gazdasági érdekei határozták meg, például bizonyos konfliktusok elkerülése sok esetben konkrét üzleti hasznot hozott néhány “kollégájának”, jelentette ki Duray. A felvidéki politikus úgy látja, csak akkor lehetséges az MKP megtisztulása, ha teljesen kilátástalanná válik a hatalom megszerzése, viszont nem hiszi, hogy a végcélnak a felvidéki magyarságnak a hatalomból való teljes kiszorítása kellene hogy legyen a cél.
Ha mégis felmerülne ez az alternatíva, akkor másként kell megközelíteni a helyzetet, és paradigmaváltás szükséges, vélte Duray. Az előadó ugyanakkor cáfolta azt az Orbán Viktortól Markó Béláig zengett mítoszt, hogy az Európai Unió megoldaná a magyarság bármilyen problémáját. Az EU-nak például egyszerûen nincs eszköze befolyást gyakorolni a belső jog alakulására, csupán arra, amelyek a csatlakozással kapcsolatosak, vagy azután született, emlékeztetett a Benes-dekrétumok kapcsán. A jelenlegi helyzetben sem tehet, de nem is akar tenni az EU semmit, a legtöbb a Fico pártjának a szocialista frakcióból való felfüggesztése, ecsetelte a helyzetet Duray Miklós. (kurucz.info)

Nincsen magyar nemzetpolitika (EMI-tábor)

Sorozatos programváltozások közepette a szerdai hivatalos megnyitó után teljes gőzzel beindult az Erdélyi Magyar Ifjak második tábora. A nemzeti ifjúságot tömörítő szervezet táborának előadásai Duray Miklós felvidéki helyzetképével kezdődött.

Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke a felvidéki helyzetelemzés kapcsán leütötte a tábor alaphangját, amely elsősorban az őszinteséggel jellemezhető. Az MKP koalíciós eredményeit elemezve a politikus számba vette a pozitív és negatív hozadékokat. Mindezt abból a szemszögből, hogy az ország uniós tagsága után tartott első választáson a magyarok pártja ellenzékbe szorult, Szlovákiában a nacionalista erők is szerepet kaptak a kormányban, s a hétköznapok szintjén is felerősödött a magyarellenesség.

Duray szerint nem a választási aritmetika következménye ez, hanem annak köszönhető, hogy az uniós tagsággal együtt megszûnt az a nemzetközi nyomás, amely egyébként Romániában és egy ideig Szerbiában is a magyar képviseletet beemelte a kormánypártok sorába. S bár automatikusan ebből nem következik, Románia EU-tagságával a nemzetközi politika eme kényszere itt is megszûnik érvelt Duray, és fejtegetése alátámasztására a magyarság több, huszadik századi példáját hozta fel.
Az MKP kormányzati eredményeit sorba véve Duray pozitívumként értékelte, hogy javult a közhangulat, a hivatalokban nem tiltották a magyar nyelv használatát (ez is mutatja, mennyire abnormális körülmények uralkodnak általában), az addig alulfejlesztett magyar területeken egy sor infrastrukturális beruházást sikerült megvalósítani. Az viszont már nem egyértelmûen pozitívum, hogy néhány magyar ember mértéken felül meggazdagodott, hiszen ezáltal az MKP politikájában is előtérbe került az egyéni érdek a közösségi érdekkel szemben. A komáromi állami magyar egyetem megalapítása egyértelmû siker, ám mivel elmaradt az államközi egyezmény, a magyarországi előadó tanárok lassan elmaradnak, az egyetem, de általában a felvidéki magyar szellemi utánpótlás hiányos.

Az uniós csatlakozás közvetlenül semmilyen nemzetpolitikai haszonnal nem járt jelentette ki Duray -, s a közvetett hasznok (gazdaság, fejlesztés, határok megszûnése stb.) is csak akkor válnak a magyar közösség hasznára, ha tud élni ezekkel a lehetőségekkel. Mi több, azok a kényszerítő elemek is eltûnnek, amelyek az előcsatlakozás időszakában adottak voltak.

Duray végül a magyar nemzetpolitikáról szólva kijelentette, hogy az utóbbi másfél évtizedben csak az Antall- és az Orbán-kormány ideje alatt lehetett erről beszélni, jelenleg ez a gondolkodás megsemmisült. Márpedig a nemzetpolitika legfontosabb eszközei a mindenkori magyar kormány kezében vannak. Mûködő magyar nemzetpolitika nincsen jelentette ki Duray. (Ferencz)

Szlovák atom

Egyre inkább arra kell gyanakodnunk, hogy a szlovákok tudnak valamit, amit mi még nem. Hogy van nekik valamijük, aminek birtokában mindjárt érthetővé válik a frissen hatalomra jutott szlovák politikusi gárda – már elnézést – arcátlansága.

Másként kissé nehezen értelmezhető, ha egy ötmilliós ország kormánykoalíciójának egyes vezető politikusai szinte háborús hangulatba hergelik magukat és népük erre kapható fiait, a szomszéd tankokkal való lerohanását (jó, tudjuk, rég volt, Slota pedig ittas), a kisebbségi nemzet kipaterolását meg hasonlókat emlegetve. Persze nem azokkal a szánalmas idiótákkal van elsősorban bajunk, akik neonáci és poszt-ku-klux-klános retorikát/szimbolikát használva magyar zászlót égettek a minap (bármily morbid módon hangzik, de az ilyesmi előfordul jobb helyeken is: az effajta mentalitás magyarországi képviselői izraeli lobogót égettek anno a Tilos Rádió előtt, emlékszünk, ugye), hanem azzal a nagypolitikai hátországgal, amely – az erőtlen magyarázkodások ellenére – szinte nyíltan bátorítja az idegengyûlölő – különösen a magyarellenes – akciókat.

Riasztó példaként áll előttünk a vajdasági magyarverések szomorú krónikája. Szlovákiában egyelőre nem tartunk itt – remélhetőleg -, de annak, hogy az új szlovák “elit” mérsékelje magát magyarságügyben, komoly feltételei vannak. Az elmúlt hetek magyarországi történései pedig feljogosítanak némi reményre. Duray Miklós valószínûleg maga sem gondolta volna, hogy elérkezik a pillanat, amikor nem megosztó, hanem integráló szerepet fog betölteni a magyar belpolitikában. Az ellene indult rendőrségi eljárással szembeni tiltakozást éppen az az SZDSZ indította el, amely eddig – finoman szólva – nem éppen határon túli érzékenységéről volt híres. A kezdeményezés nyomán létrejövő példátlan “koalíció” egy olyan új nemzetpolitikai együttmûködés csírája lehet, amely – felülemelkedve a napi politikai ellentéteken – ellensúlyozhatja némiképp az aktuális magyar diplomácia szerencsétlenkedéseit, és a magyar érdekek – EU-n belüli – markánsabb megjelenítését vetíti előre.
Addig is maradunk a nem létező szlovák “csodafegyver” talányával
Erdélyi Magyar Krónika – 2006.08.09

Növekvő magyarellenesség, stratégiai kudarc
Az idei parlamenti választásokon megváltozott Szlovákiában a politikai légkör, ma már az egyre fokozódó magyarellenesség a jellemző – tájékoztatta Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke az 5. Kárpát-medencei Nyári Egyetem hallgatóit Nagyváradon.
Mint kifejtette, az országot vezető új, hárompárti koalíció tagjai politikai nézetük alapján annyira különbözőek, hogy csupán két dolog kapcsolja össze őket: a magyarellenesség és a hataloméhség.

Jelenleg újraéledőben van a hétköznapi utcai magyarellenesség, amikor rászólnak az emberre, ha magyarul beszél, és lefestik a magyar nyelvû feliratokat, emellett pedig erősödnek a neonáci csoportok
– vázolta a felvidéki közállapotokat a politikus, rámutatva: mindez azért következhetett be, mert nyilvánvaló: Robert Fico miniszterelnök képtelen lesz beváltani választási ígéreteit.
Duray emlékeztetett, az idei kormányváltással egy nyolcéves folyamat ért véget, amelynek során a felvidéki magyarság képviselete kormányzati tényezőként szerepelt.

A kormányzati szerepvállalásra egyébként ugyanazon okokból került sor, mint Romániában: nem azért szorgalmazták Nyugaton, mert Washingtonban vagy Brüszszelben annyira szeretnék a magyarokat, hanem a Kárpát-medencei magyarság helyzetének rendezetlensége miatt, valamint azért, mert szükség volt az elszakított országrészek magyar politikájának ellenőrizhetőségére – fogalmazott. A magyar kormányzati szerepvállalás azért ért véget, mert az ország 2004-ben az EU tagjává vált, és már korábban, az MKP választási sikereit látva elkezdődött egy olyan folyamat, amely a magyar közösség politikai életből való kiszorítására irányult.

Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Duray által mondottakhoz kapcsolódva emlékeztetett, a romániai magyarságot is “domesztikálni” kellett, hogy ne képezzen akadályt a román nemzetstratégiai célok elérésében, ennek eredményeként jött létre a neptuni egyezmény az RMDSZ vezetői és az akkori román kormányerők között. Tőkés úgy vélte, az RMDSZ teljes mértékben föladta az önálló magyar politizálást.

Ennek legnagyobb áldozata az autonómia, amelyet módszeresen szőnyeg alá söpörtek – szögezte le a püspök. Tőkés László szerint mostanra összesültek az RMDSZ nagypolitikai kudarcai: az állami magyar egyetem megvalósításának, illetve a kisebbségi törvény elfogadásának elmaradása, így a helyzet tarthatatlanná vált az RMDSZ-vezetők számára. ‘Ezért most a felvidéki mementó hatására fölmerült a párbeszéd lehetősége is, és talán létrejöhet egy autonómia-kerekasztal, majd a dialógus állandósulhat is egy Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet Keretében” – hangoztatta a püspök.

Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője szintén intő példának minősítette a felvidéki fejleményeket, és leszögezte, az egyezkedésre alapuló kamarillapolitika kudarcot vallott Romániában és Szlovákiában is. “Az RMDSZ sem lesz képes stratégiai céljait gyakorlatba ültetni, itt is kudarcot vallott az elmúlt tíz év politikája. Az erdélyi magyar politika komoly válság elé néz, ez érzékelhető azon a vitán is, amely az RMDSZ reformjáról szól” – hangoztatta Toró. A képviselő szerint a helyzet oly módon lenne feloldható, ha a politikum nem akarna mindenre rátelepedni, és megvalósulna a pluralizmus, valamint a párbeszéd a civil szféra és a politikusok között.

(Szerző: Balogh Levente, Erdélyi Magyar Krónika)