Nyilatkozatok a magyarverésekről

Felvidék Ma – on

A Magyar Koalíció Pártjának politikusai egyhangúlag támogatták a parlamentben annak a nyilatkozatnak az elfogadását, mely elítéli az országban megnyilvánult erőszakos cselekedeteket. Az MKP kezdeményezte nyilatkozat elfogadását egyébként valamennyi párt támogatta – egy kivétellel: a kormányfői posztjától megfosztott Dzurinda és pártja, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió a nyilatkozat elfogadását károsnak tartotta. Ennek okait kérdeztük az MKP parlamenti képviselőitől, Bárdos Gyulától és Duray Miklóstól.

Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője: „Az a helyzet, ami kialakul Szlovákiában, nagyon veszélyes. Ennek a legfőbb oka, hogy a Szlovák Nemzeti Párt a kormány részese lesz. Azzal, hogy Ján Slota pártja kormánypárt, úgy gondolhatták sokan, hogy Szlovákiában zöld utat kapott a magyarellenesség. Robert Fico kormányfő hibázott, mert nem lépett fel az atrocitások ellen. Ezért a parlamentnek lépnie kellett. Az pedig természetes, hogy a Magyar Koalíció Pártjának lépnie kell, és ezt meg is tette.

Az MKP felhívta a politikai pártok és a kormányfő figyelmét is arra, hogy a Szlovákiában megnyilvánult erőszakos cselekedetet nem szabad figyelmen kívül hagyni, Fico miniszterelnök viszont éppen az MKP-t támadta, szerinte mi ebből politikai tőkét akarunk csinálni. Ezt a vádat az MKP természetesen elutasította. Nagy eredménynek tekinthetjük azt, hogy sikerült valamennyi pártot ez ügyben egy asztalhoz ültetnünk, annak ellenére, hogy azok Dzurinda pártja miatt nem fogadtak el közös nyilatkozatot.

Ezt követően került sor erre a parlament asztalán, amelynek elfogadását az MKP természetesen támogatott. Az, hogy most a kormánykoalícióval szavaztunk – a szintén ellenzéki kereszténydemokratákkal együtt – nem jelenti azt, hogy megváltozott volna a jelenlegi szlovák kormányról kialakított nézetünk, vagy valamely irányba eltolódtunk volna. Valljuk ugyanis, egy ilyen komoly ügyben, amikor a polgárok életéről, biztonságáról van szó,  nem létezhetnek pártérdekek.

Hogy Dzurinda és pártja miért vállalkozott a mostani pálfordulásra, azt nekik kell megmagyarázniuk. Nem lesz könnyű, hiszen a párt politikusai korábbi nyilatkozataikban elítélték az erőszakos megmozdulásokat. Az lehet a háttérben, hogy Dzurinda az ellenzék vezérének szerepét akarja kivívni, ezt viszont észérvekkel nem lehet felfogni, hiszen emberi életekről van szó.”

Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke: „Valószínűleg nem született volna meg ez a nyilatkozat, ha a Magyar Koalíció Pártja ezt már korábban nem kezdeményezi. Megítélésem szerint, ha a parlamenti pártok közös nyilatkozatot fogadtak volna el, annak nagyobb politikai ereje lett volna, de ezt az elképzelést Mikulás Dzurinda volt kormányfő és pártja meghiúsították. Így hát a parlament talaján került erre sor, ahol Dzurindáék szintén nem támogatták a nyilatkozatot. Érdemes megjegyezni, hogy Ján Slota mellett a szavazáson maga Dzurinda sem volt jelen.

Dzurinda volt kormányfő lépésének bizonyára több oka van. Elképzelhetőnek tartom azt is, hogy érdeke fűződik ahhoz, hogy Szlovákiában minél több magyarellenes támadás forduljon elő, ugyanis azok gyengítik a Magyar Koalíció Pártja (MKP) pozícióját. Az MKP ugyanis a szlovákiai magyarok védelmezőjeként is megjelenik. Dzurinda pedig tudjuk: nem kedveli az MKP-t, csak a szükség miatt kormányzott együtt vele. Nem szereti a magyarokat sem. Dzurindának persze más oka is van. Úgy érezheti, ha a szlovák nemzeti vagy magyarellenes erőknek a támaszaként lép fel, az elkövetkezendő választásokon az több szavazatot hozhat a számára, átcsábíthatja a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt  választóinak egy részét. Bármilyen politikai okai is vannak Dzurindának, egy biztos, azok nem tisztességesek.

Az efogadott nyilatkozattal egyébként egy óriási mentőövet dobtunk be Szlovákiának a nemzetközi politikai életben. És nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ennek a mentőövnek a létrehozói azok a magyarok voltak, akiket Szlovákiában támadások érnek.”

* * *

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának nyilatkozata a holokauszt és a fajgyűlölet áldozatainak emléknapjára, és a szélsőséges megnyilvánulások ellen

Mi, a szlovák parlament tagjai – a holokauszt és a faji erőszak áldozatainak közelgő emléknapja alkalmából, és a Szlovákiában és Magyarországon nemrég történtek miatt – erkölcsi kötelességünknek érezzük, hogy elítéljük a szélsőségesség és a faji türelmetlenség minden megnyilvánulását.

A közelgő jelentős emléknap iránti tiszteletből és a fajgyűlölet áldozataira emlékezve nem hagyhatjuk figyelmen kívül a faji-, az etnikai- és a nemzetiségi intolerancia megnyilvánulásait a szlovák társadalomban.

Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy nem fogjuk eltűrni az idegengyűlölet és szélsőségesség semmiféle megnyilvánulását sem Szlovákiában, sem a környező országokban.
Tudatában vagyunk annak, hogy annak ellenére, hogy a szlovák társadalom értékrendje fejlett és az általánosságban nyitott és toleráns, egyes – bár teljesen elszigetelt – részében tovább él a Szlovák Köztársaság területén élő, más nemzetiségekhez, fajhoz, etnikumhoz tartozó polgárokkal szembeni türelmetlenség. A faji is etnikai gyűlölet megnyilvánulásainak tapasztalatai ismertek egész Európában, amelynek további fejlődése a polgárok közötti jó viszonyú együttélést feltételezi. az egyes kormányok feladata, hogy az országukban adódó szélsőséges megnyilvánulások ellen fellépjenek.
Amennyiben a nyílt és toleráns társadalomról kialakult képet néhány felelőtlen és alkalmazkodásra képtelen egyén erőszakos tettekkel vagy nemzeti feszültséget keltő cselekedetekkel próbálja rontani, akkor ezeket határozottan elítéljük. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy a Szlovák Köztársaság – mint szuverén kormánnyal rendelkező jogállam – képes önmaga megbirkózni az extrémizmus és az faji türelmetlenség megnyilvánulásaival. A  kormány ezekre haladéktalanul válaszol, a valós lehetőségek szintjén ezeket mint faji türelmetlenségeken alapuló bűncselekményekként kezeli.
Kijelentjük, rendkívül körültekintően és kellő alázattal kezeljük majd a nemzetiségi viszony minden kérdését, nem próbálnak majd politikai tőkét kovácsolni belőle. Továbbra is a A Szlovák Köztársaság területén lévő korrekt polgári együttélés fenntartásához kívánunk hozzájárulni.

2006.szeptember 6-án.

* * *

Szlovékiában elmélyültek a politikai szakadékok

A nyilatkozat – amelyet Pavol Paška (Smer) házelnök házelnök terjesztett elő – mögé azonban nem sorakozott fel valamennyi politikai párt, éppen a parlamenti választások által leváltott Dzurinda, és pártja, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió volt az, amely nem támogatta azt.

A szlovák kormányzat is kényszerhelyzetben volt, ugyanis nyomás alatt állt már csak azért is, mert az Európai Parlament kisebbségügyi bizottsága az erőszakos, fajgyűlöleten alapuló megnyilvánulások miatt már figyelmeztette Szlovákiát.

A kormánypártok egységesen támogatták a nyilatkozat elfogadását a törvényhozásban, még a magyarellenes kirohanásairól elhíresült Ján Slota pártja, a Szlovák Nemzeti Párt. Bár nem hagyható figyelmen kívül, hogy Ján Slota pártelnök nem vett részt a szavazáson. Ott volt viszont a gyakori hiányzó hírében álló ex-kormányfő Vladimír Mečiar, aki szintén igennel szavazott a nyilatkozatról.

Paška hangsúlyozta: nem helytálló Dzurindáéknak az az ellenérve a nyilatkozat ellen, hogy azt egyfajta „meghívóul” lehetne tekinteni a külföldi megfigyelőcsoportok számára. A törvényhozásnak viszont szükséges állást foglalni olyan fontos kérdésekben, mint például a nacionalizmus jeleinek megnyilvánulásában, még akkor is, ha csak egyedi, nem szervezett esetekről is volt szó a közelmúltban.

Dzurinda pártjának nemleges álláspontját Eduard Kukan ex-külügyminiszter ismertette, szerintük feszültséget nem a polgárok, hanem elsősorban Ján Slota és Robert Fico idézték elő azzal, hogy mindketten akkor beszéltek, amikor inkább hallgatniuk kellett volna, amikor viszont beszélni kellett, akkor mélyen hallgattak. „Mi ér egy olyan nyilatkozat, melyet azok a politikusok fogadnak el, akik kijelentéseikkel maguk is nacionalizmust szítanak?” – kérdezte Kukan.

A Szlovák Nemzeti Párt nevében Anna Belousová (korábban Malíková) szólt a plénum ülésén, kétszínűséggel vádolta  Dzurindáékat, hiszen éppen ők kezdeményezték, hogy az Európai Parlamentben Szlovákiát monitorozó csoport tevékenykedjen, most pedig a külföldi megfigyeléstől tartanak. Belousová szerint azonban hiába igyekeznek Dzurindáék a nemzeti érdekek védelmezőjeként fellépni. „Ha négy évig nemzeti színű trikolórban fognak szaladgálni, már akkor sem lehetnek hazafiak. Ezt az esélyt már elhalasztották.”

František Mikloško kereszténydemokrata képviselő Kukan kérdésére azt válaszolta: „A közös nyilatkozatnak van értelme, mert a politikusokat is türelemre és arra inti, tartózkodjanak a nacionalista megnyilvánulásoktól.”

A Magyar Koalíció Pártja részéről természetes volt, hogy támogatják a nyilatkozat elfogadását, hiszen hasonló szellemű dokumentum megszületését korábban ők már korábban is kezdeményezték.

A 140 jelenlévő képviselő nagy többsége, 112 támogatta a Pavol Paška házelnök által előterjesztett indítványt, 28-an tartózkodtak.