Szlovákia jobban tenné, ha hallgatna…

A: Plus 1 den szlovákiai napilapban megjelent interjú magyar fordítása, 2007. február 19.

Az MKP radikális politikusai közé tartozik. Véleményét keményen kifejti, és nem titkolja, hogy Szlovákiát nem tekinti a hazájának. Duray Miklós.
Koszovó kérdéséről az MKP-nak más a véleménye, mint a többi politikai szereplőnek. Miért támogatják a koszovói albánokat a függetlenségi törekvéseikben?
– A mi véleményünk nem különbözik a többi európai párt véleményétől. Talán azt mondhatnám, hogy a szlovák pártok többségének más a véleménye mint az európai pártoknak.

Nem félnek attól a gyanútól, hogy más ország érdekeit képviselik?
– Igyekszünk a választóink érdekeit képviselni. Azok, akik a koszovói elképzelés ellen vannak, azok Milosevics véleményéhez állnak közel.

Nem történhet olyan precedens, hogy ha egy kisebbség agresszívan viselkedik, akkor úgy is   fog viselkedni?
– Nem volt helyes a koszovói helyzetet az előző háborúval összefüggésbe hozni. A koszovói problémát úgy is meg kell oldani. A konfliktus azért van, mert elhanyagolták a megoldást. Elutasítani a megoldást annyit jelent, mint a későbbi erőszakot támogatni.

És az a szemrehányás, hogy az Önök célja a határmódosítás? Hogy amennyiben Európában elkezdenek módosulni a határok, és Koszovó egy idő után leszakad, akkor újabb követelésekkel léphetnek fel?
– A határok Európában a 20. században kezdtek el változni. Utoljára a 90-es években voltak nagy változások.

Nem mondott ellent, hogy erről a megoldásról nem gondolkodtak?
– Arról beszélek, hogy változtak a határok. A határok változtathatatlanságáról beszélni nem valós.

Érinti ez a szlovák-magyar határt is?
– A 20. században hányszor változott? A szlovák-lengyel is.

Zavarná, ha a szlovák-magyar határ északabbra húzódna? Tegyük fel, hogy ez nem okozna semmilyen konfliktust.
– A mostani határ meghúzásakor az emberek, akik addig Magyarországon éltek, itt maradtak. A határok változásával nem kell, hogy az élet is megváltozzon.

Biztosan. De eltudná képzelni a határok megváltoztatását?
– Ha nem kéne megváltoztatnom az eddigi éltemet, miért zavarna?

Figyelemfelkeltő volt Trianon és Versailles kérdéséről a kijelentése. Azt mondta, milyen fájdalmas, hogy a magyarok elveszítették a hazájukat.
– A hazáról beszéltem. A honról.

Tehát hazátlan embernek érzi magát?
– Igen. Nincs haza és hazafiság érzetem.

Szlovákia nem az ön hazája?
– Szlovákiában van a szülőföldem, az őseim szülőföldje. A szülőföldhöz van viszonyom. Amikor 1982-ben a börtönben vártam a bíróságra és nem ismertem a feljelentés tartalmát, azt mondtam, hogy ha hazaárulónak nyilvánítanának, úgy reagálnék: Amije nincs az embernek, azt nem tudja elárulni sem.

Fico kormányra lépése után felhívta a figyelmet a magyar kisebbség ellen elkövetett jogsértésekre. Ez később elcsitult. Mi változott?
– Nyár óta semmi.

Változott tehát a kisebbség helyzete a Dzurinda-kormány óta?
– Változott.

Hogyan?
– A fejlődés iránya, amelyek 1998-tól alakultak, leálltak és visszafordultak.

Miben konkrétan? A magyar iskolák maradnak, a táblák maradnak….
– Ami a kisebbségi kultúrák támogatását jelenti, visszaléptünk.

Nem lehet ez attól, hogy a magyar kultúra támogatását, például a romához képest túlértékelték?
– Nem. A kisebbségi kultúrák támogatására évente 400 millió korona körüli összeg kéne. Jelenleg ez ennek csak a 20 százaléka.

Fico miniszterelnök a Malina-üggyel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy kaptak az orrukra. Máshogy mondva, az egész kitaláció volt, és fiaskóval végződött.
– Szlovákia ezzel az esettel olyan helyzetbe került, hogy jobban tenné, ha hallgatna. A kormányfő és a belügyminiszter megnyilatkozása szemmel láthatólag megkonstruált volt és a bizonyíthatatlant akarták bizonyítani, méghozzá nevetséges módon. Hogy a lány saját magát verte meg. Ha valaki ilyen magas politikai szinten ilyesmivel próbálkozik, azt bizonyítja, hogy nem tudják, mit akarnak csinálni.

És ez nem fordítva van? A bizonyítékok szerint meg sem verték őt. Mosakodás után nem voltak sérülései…
– Erről törvényszéki ember nem is gondolkodhat, hogy nem verték meg, amikor megverték.

Azt mondta, jobb lenne, ha erről inkább hallgatnának. Akkor az MKP politikusai miért hozták elő?
– A kormánypolitikának ez a jobb. Az jós és az igazság szempontjából ezt meg kell oldani és a bűnösöket, akik megverték meg kell találni és elítélni.

Érdekes, hogy az MKP politikusai újra előhozták a kérdést, most, amikor más a nyomozó és több hónapba telik majd, míg újra lezárják az ügyet.
– A tisztességes politikus nem hunyhat szemet az ügy fölött. Ha az az érdekünk, hogy Szlovákiában betartsák az emberi jogokat, akkor ezt meg kell oldani.

Tehát önt nem győzték meg a bizonyítékok, amit Kalinák miniszter adott…
– Azok nem bizonyítékok voltak, hanem a hajánál fogva előhúzott kitalációk. Nagyon csodálkozom, hogy olyan ember, mint Robert Fico, akinek európai gyakorlata is van, ilyen dolgokba bocsátkozik. Ez szomorú.

Elég radikálisan fejezi ki magát…
– Vagy egyértelműen…

Az MKP-ban nincsenek ezzel problémái?
– Az MKP-ban nem tilos, hogy saját véleménye legyen az embernek.

Amikor Trianonról beszélt, senki nem rótta fel Önnek?
– Ha az ember igazat mond, abból miért legyenek problémái?

Trianont a holokauszthoz hasonlította. A szereplőit pedig a nácikhoz.
– Valószínűleg rosszul idéz. Azt mondtam, hogy a Versailles-i békeszerződés Európát a második világháború és a nácizmus felé sodorta.

Idézhetem pontosan: A holokausztot ugyanazok a kommunisták, fasiszták és nácisták szervezték, akik Versailles-t és Trianont.
– Megnézhetem pontosan, nem tudom, meg van-e az a könyvem, amelyikben ez megjelent.

Tud valamit mondani magáról, hogy a szlovákok is kedveljék Önt?
– Csak a buta ember igényli, hogy az emberek szeressék. Az embernek elsősorban saját véleménye kell, hogy legyen és azt meg kell tudni védenie.