A burgenlandi Felsőpulyán találkoztak a szórványmagyarság képviselői

A burgenlandi Felsőpulyán találkoztak a szórványmagyarság képviselői. A konferencia – amelyre 25 országból mintegy 300-an érkeztek – mára a világ magyarságának egyik legfontosabb szellemi műhelyévé nőtte ki magát. Kufsteinben indult a kezdményezés 1990 őszén és azóta kétévenként kerül megrendezésre az eszmecsere. Felsőpulya immár hetedik alkalommal adott helyet a konferenciának, a “X. Kufstein” találkozónak.

A felsőpulyai tanácskozás házigazdája az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége volt, társrendezői a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), Felsőpulya városa, Közép-burgerlandi Magyar Kultúregyesület.

A konferencián az “anyaország” is képviseltette magát – kormányzati és ellenzéki oldalról szinten egyaránt: Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke, a Fidesz képviselője, Szabó Vilmos, a Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának alelnöke, az MSZP országgyűlési képviselője, Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbségi és Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának igazgatóhelyettese.

Duray Miklós a nemzetéptésben megkerülhetetlen újszerű eszköz, az informatika szerepéről, a kapcsolatépítésről, információcseréről tartott előadást. A képre kattintva megtekinthető az előadás videófelvétele!

Köszöntötte a népes magyar küldöttséget Burgenland tartományfőnöke, Hannes Niessl és Rudolf Geissler, Felsőpulya város polgármestere. Mindketten örömüket fejezték ki, hogy ismét Burgenland magyar gyökerű városában és környékén vendégeskednek a világ magyarságának képviselői.

Deák Ernő, ismert történész, a Bécsi Napló főszerkesztője, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke bevezető előadásában a “területenkívüliségről”, mint létformáról, a szórványok kialakulásáról és mai helyzetéről értekezett. Arra is figyelmezetett, hogy gyakoriak az egyoldalú mérlegelések, amikor figyelmen kívül hagyjuk az “idegen” környezetet, miközben a nyugati magyarság életében ténylegessé válik az új környezet domináló hatása, ami egyfajta kettősséghez vezet. “Amennyiben sikerül a kettős kötődés között tartósan egyensúlyt teremtenünk, drámai kapkodás helyett kiegyensúlyozottabban, higgadtabban tudjuk kezelni a helyzetet”, összegezte Deák Ernő a mai nyugati magyarságra leginkább jellemző tényállást.


Duray Miklós és Szabó Vilmos

Amerikából, Ausztráliából és Európából érkeztek előadók, akik a diaszpórában élő magyarság fennmaradási esélyeit latolgatták, és az asszimiláció veszélyére figyelmeztettek.

A latin-amerikai magyar kolóniában ötödik, hatodik generációs magyarok élnek, és még beszélik az anyanyelvüket. Pedig nem volt könnyű fennmaradniuk. „Eddig minket soha senki semmivel nem segített, tehát az összes szervezetünket magunk tartottuk fenn mostanáig. Most már nem vagyunk erre képesek” – hangoztatta Kunckelné Fényes Ildikó, a Latin Amerikai Magyarok Szövetségének elnöke.

Kalmár István előadását hallgatva. A kép jobb oldalán Deák Ernő és Duray Miklós.

Ausztráliában él a legfiatalabb kolónia. Tagjainak nem könnyű megőrizni magyarságukat, mert egymástól óriási távolságokra laknak. „Ez a 60 ezer főnyi magyar szórvány tízszer akkora mértékben járult hozzá Ausztrália fejlődéséhez, mint az ausztrál átlag” – hallhattuk Csapó Endre előadásában, melynek szövegét Bakos István ismeretette a konferencia képviselőivel.

Akad olyan ország, ahol nem büszkék a magyarokra, s egyre türelmetlenebb a többség irántuk, ilyen beszámolók hangzottak el például Romániából. Vetési László, ismert szórványszakértő konkrét túlélési eselyekről, cselekvési programokról, kárpát-medencei szórványalternatívákról tartott lendületes, nagy sikerű előadást. A délvidéki Zsoldos Ferenc a szórványmagyar területen szükséges területfejlesztés gazdasági aspektusairól beszélt a hallgatósságnak.

Pomogáts Béla és Duray Miklós

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja kiemelt jelentőséget tanúsít a szórványsorsban élő magyarság helyzetének, ezt igazolja, hogy a párt országos vezetőségéből hárman is ott voltak a konferencián: Duray Miklós, Ladányi Lajos és Köteles László. A Csemadok, a szülők szövetsége, pedagógusszövetség és más civilszerveztek képviselői is nagy számban jelen voltak. Duray Miklós a nemzetéptésben megkerülhetetlen újszerű eszköz, az informatika szerepéről, a kapcsolatépítésről, információcseréről tartott előadást.

A konferencia résztvevői többször utaltak arra a kezdeményezésre, amelynek a Magyar Koalció Pártja stratégiai bizottsága és a Zoboralja közhasznú társaság volt a szervezője 2008. május 17-én Alsóbodokon, (ennek teljes anyaga a Felvidék Ma “Szórványban” rovatában olvasható), és a felsőpulyai konferencia zárónyilatkozatába is bekerült, hogy az alsóbodoki célitűzésekkel egyetértenek a felsőpulyai tanácskozók.


A 300 résztvevő egy csoportja

A Felsőpulyán tartott konferencia zárónyilatkozata:

Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége szervezésében a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), Felsőpulya városa, Közép-Burgerlandi Magyar Kultúregyesület (Felsőpulya) közreműködésével 2008. szeptember 6-7-én 10. alkalommal rendezték meg a “Kufsteini-tanácskozást” – Felsőpulya városában “A felszívódás veszélye – a fennmaradás esélyei” (Magyar szórványok Európában, Amerikában, Ausztráliában) címmel.

A tanácskozáson 25 országból több mint 300 résztvevő jelent meg. Az elhangzott előadásokban és az ahhoz kapcsolódó vitákban megfogalmazódott a Kárpát-medencében és azon kívül, – elsősorban a nyugati világban – élő magyar szórványok iránti felelősségvállalás igénye és szükségessége. A szórványok számos területen a magyarság utolsó bástyáit jelentik. Fennmaradásuk, megerősítésük összmagyar érdek, melyre vonatkozóan konkrét javaslatok hangzottak el.

Ehhez elengedhetetlenül szükséges:
– a magyar állami és kormányzati felelősségvállalás,
– a magyar Országgyűlés égisze alatt létrehozandó intézményesült kapcsolat, melyhez elengedhetetlen a kárpát-medencei és a nyugati magyar szórványok szükségleteinek feltérképezése, további fogyásuk mérséklése, illetve megállítása céljából, valamint integrációjuk a szerves magyar szellemi életbe és társadalmi kapcsolatokba.

A tanácskozás résztvevői egyetértésüket fejezik ki az Alsóbodokon 2008. május 17-én elfogadott nyilatkozat tartalmával. Felkérik a magyar Országgyűlést, a magyar kormányt, a magyar politikai pártok, a határon túli magyar politikai és társadalmi szervezetek vezetőit és tagjait a jelen nyilatkozatban megfogalmazott, az összmagyarság számára elengedhetetlen nemzetpolitikai célkitűzések támogatására.

A Felsőpulyán megrendezett X. “Kufstein-tanácskozáson” jelenlévők felkérik az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségét a következő tanácskozás előkészítésére és megrendezésére.

Oberpullendorf / Felsőpulya, 2008. szeptember 7.

* * *

A konferencia programjában a következő előadások hangzottak el:

  • Deák Ernő – A “területkívüliség”, mint létforma
  • Majnek Antal – A kárpátaljai magyar kisebbség helyzete
  • Zsoldos Ferenc – Településfejlesztés szórványmagyar területen
  • Andócsi János – Jövő vagy történelem a horvátországi magyarok számára
  • Göncz László – Szórványosodó muravidéki magyarság a nemzettömb peremén
  • Gyurgyik László – A szlovákiai magyar lakosság településszerkezetének változásai – különös tekintettel a szórványosodás kérdésére
  • Cserján Károly – Az egyesületek és egyházak jelentősége az ausztriai magyarok életében
  • Baumgartner Gerhard – A burgerlandi magyarok jelene és jövője
  • Magyar szórványok Nyugat-Európában: Pátkai Róbert – Anglia, Piri Zoltán – Hollandia, Dr. Klement Kornél – Németország, Bihari Szabolcs – Svédország
  • Nagy Károly – Küldetéses magyar emigráció Amerikában
  • Kuckelné Fényes Ildikó – A latin-amerikai magyarság helyzete
  • Csapó Endre – A nemzet szétáramlásának változatai
  • Gereben Ferenc – A szórványhelyzet kettős természete a kultúrszociológia szemével
  • Vetési László – Kárpát-medencei magyar szórványalternatívák – Túlélési esélyek és lehetséges cselekvési feladatok
  • Wurst Erzsébet – A magyar nyelvoktatás problémái a szórványokban – a megoldások keresése
  • Pomogáts Béla – A média szerepe az identitás megőrzésében
  • Duray Miklós – Kapcsolathálózat és információcsere

– Felvidék Ma, ON, Duna TV –

Megszakítás