A magyar nemzet szlovákiai közösségének helyzete, 2005-2008

Készült a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2008. szeptember 12-13-i ülésére. A dokumentumot Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke állította össze Bara Zoltán, Bárdos Gyula, Berényi József, Dunajsky Éva, Farkas Iván, Neszméri Sándor, Oriskó Norbert és Szigeti László közreműködésével.

Az MKP szerepe 1998 és 2006 között a szlovákiai politikai viszonyok átalakításában

A Magyar Koalíció Pártja az 1998-as pártegyesüléstől számítva két választási ciklusban, 2006-ig volt a szlovákiai kormánykoalíció tagja Mikuláš Dzurinda miniszterelnöksége idején. Az MKP három elődpártja 1994-től koalícióban együttműködve készült erre – pl. együtt tettek látogatást az USA Kongresszusában, valamint közösen szerepeltek a Project on Ethnic Relations által kezdeményezett szlovák-magyar egyeztetéseken. A közös szereplések elősegítették a magyar pártok egyesülését is. A pártok egyesülésének legelszántabb ellenzői is belátták, hogy külön-külön alig van esély arra, hogy a felvidéki magyarokat képviselő politikai pártok nem hogy kormányra kerüljenek, de a választójogi törvény 1998 tavaszán bekövetkezett módosítása miatt akár bejussanak a parlamentbe (a hármas koalíció parlamentbe jutásához az összes szavazat 15%-át meg kellett volna szerezni).

Természetesnek tekinthető, hogy egy politikai párt kormányzati szerepre törekszik. Az 1990-es évek közepétől azonban ezt a célt a felvidéki magyarság többsége is helyesnek tartotta, főleg abban a vonatkozásban, hogy az éppen hivatalban lévő Mečiar-kormányt le kell váltani. Ez olyan hajtóerőként működött, ami a magyar pártpolitikusokat összefogásra kényszeríttette, valamint arra, hogy az akkori szlovák ellenzéki pártokkal kompromisszum nélküli tárgyalásokba kezdjen. A szlovák pártok is kényszerhelyzetben voltak. Egyrészt azért, mert nem lehettek biztosak abban, hogy 1998-ban a magyarok nélkül át tudják-e venni a kormányzást, másrészt az Európai Unió brüsszeli központja és az USA külügyminisztériuma részéről egyértelmű elvárást támasztottak aziránt, hogy a hatalomváltást Szlovákiában a magyarokkal együtt kell végrehajtani. Az 1998-as kormányalakításig azonban a szlovák pártok vezetői egyszer sem mondták ki, hogy hajlandók együtt kormányozni a magyarokkal.

***

Az 1998-as szeptember végi parlamenti választáson az MKP 306 623 szavazatot szerzett, az összes érvényes szavazat 9,12%-át, ami 15 parlamenti széket jelentett számára. Az addig ellenzékben politizáló szlovák pártok mandátumainak száma ugyan elegendő lett volna a parlamenti többség kialakításához, de mégsem kezdtek kormányalakítási tárgyalásokat az MKP nélkül. Ugyanakkor mindvégig éreztették, hogy a magyarok nélkül is kormányképesek.
A kormányalakító szlovák pártok elsősorban abban nyilvánították ki fölényüket, hogy a magyarok csak akkor léphetnek a kormányba, ha teljesítenek néhány feltétel, pl. lemondanak az etnikai elvű területi autonómiáról, nem fogják szorgalmazni a magyar egyetem megalakítását, lemondanak a mezőgazdasági tárca iránti igényükről, feladják korábbi kritikus álláspontjukat a Bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban stb. A szlovák pártok tudták, hogy feszíthetik a húrt, mert az MKP kormányra akar jutni, ugyanakkor azt is tudták, hogy a magyarok is tudatában vannak Nyugat elvárásának, azaz nem maradhatnak ki a kormányból. Sem az egyik, sem a másik fél nem merte törésre vinni a kormányalakítás ügyét.

Az első Dzurinda-kormány megalakulásával két fontos nemzetközi feltétel teljesült. Megtörtént az oroszbarát, korrupt és az európai politika számára szalonképtelen Mečiar-kormány leváltása, valamint kormányzópárttá vált a magyarok pártja.

Lehet, hogy nem érthető a magyarok kormányra juttatásának megkövetelése. Abból kell kiindulni, hogy az USA State Department-jének árnyékában működő Carnegie Alapítvány által busásan támogatott Project on Ethnic Relations volt ennek a kezdeményezője mind Romániában, mind Szlovákiában. Mindkét országban ugyanaz volt az alapképlet: a magyarok a legszámottevőbb kisebbségi népcsoportja az országnak. Ha a perifériára szorulnak feszültség forrásává válnak, ezért helyzetük folyamatosan biztonságpolitikai és stabilitási kérdés lesz. Ha bekerülnek a kormányba, illetve, ha a reményük eziránt később is fennmarad, ellenőrizhetővé és irányíthatóvá válnak. Az amerikai külpolitika számára ez a kérdés a NATO bővítése miatt, Brüsszel számára pedig az európai integráció illetve az EU bővítése szempontjából volt fontos.

***

Az első Dzurinda kormány a kényszerhelyzetet saját hasznára fordította. A magyarokra rákényszeríttette kezdeti megszorító feltételeket további politikai térszűkítéssel súlyosbította. A kormányalakítás után a kormány által kinevezhető államigazgatási hivatalok, elsősorban a járási előjárók személyére vonatkozó javaslatokat a kormányfő nem volt hajlandó a koalíciós pártok választási eredménye alapján elosztani – az kp-nak jutott a legkevesebb előjárói hivatalvezetői tisztség. Szlovákia EU tagsága szempontjából fontos alkotmánymódosítást 2000-ben a magyarok jogállásának javítása nélkül sikerült jóváhagyatni a parlamenttel. Valamint 2001-ben a kormányfő pártja, összeszűrve a levet a szélsőségesen nacionalista ellenzékkel, a magyarok számára a lehető legkedvezőtlenebb közigazgatási területi felosztási törvényt fogadtatta el. Ugyanakkor az kp-nak sikerült rákényszerítenie a kormányt, hogy a magyar kormánnyal együttműködve legyen újjáépítve a Párkányt Esztergommal összekötő Mária Valéri híd.

***

A 2002-ben megtartott parlamenti választás eredménye az MKP számára két üzenetet tartalmazott: a népszerűsége növekedéséről és csökkenéséről hozott egyidejű bizonylatot. A választások országos végeredménye szerint az MKP 321 069 érvényes szavazatott szerzett, ami az összes szavazat 11,16%-át jelentette és 20 parlamenti mandátumhoz juttatta a pártot. Noha a rendszerváltozás óta ekkor szavaztak legtöbben magyar pártra Szlovákiában, 15 ezerrel többen mint 1998-ban, a tömbmagyarság régióiban 14 ezer szavazattal kevesebbet könyvelhetett el a párt. A csökkenést is beleszámítva tehát a mintegy 30 ezres szavazatnövekmény elsősorban Pozsony és Kassa térségében és a bizonytalan identitásúak körében következett be. Az MKP magyar szavazói tábora elkezdett fogyni.

***
Az MKP második kormányzati ciklusában sikerült elérni egy további, maradandó eredményt. A parlament elfogadta a komáromi Selye János Egyemről szóló törvényt.

A második kormányzási ciklusban csatlakozott Szlovákia a NATO-hoz és vált az Európai Unió tagjává. Az MKP kormányzati részvételének tehát megszűnt a közvetlen nemzetközi politikai oka. Ennek következtében 2004 májusa után érezhetően megváltoztak a kormánykoalícióban a kapcsolatok. Az U-hoz való csatlakozás után a kormányban már nem sikerült napirendre tűzetni semmilyen magyar érdekű javaslatot. Ez a helyzet feszültséget váltott ki a kormánykoalícióban, ami vitákba torkollott. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó Dzurinda kormányfő nyilatkozata 2006 január elején, miszerint az MKP vezetése azért ideges, mert érzi, hogy a 2006-os parlamenti választás után már nem lesz a kormánykoalíció tagja. Mintha ezt a véleményt kívánta volna megerősíteni Ján Slota a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, aki 2006. június 1-én, újságírók előtt eskü alatt ígérte, hogy az MKP nem lesz az új kormánykoalíció tagja, mert Szlovákiában végre szlovák kormány lesz.

Utólagosan e két – nem egy táborba tartozó – szlovák politikus véleményét lehet összeolvasva is értelmezni: alakítson 2006-ban Szlovákiában kormányt bárki, egy biztos, hogy az MKP már nem lesz tagja a kormánykoalíciónak.

A 2006-os parlamenti választás: az MKP-ra már nincs szüksége a szlovák politikának

A parlamenti választást 2006-ban idő előtt kellett megrendezni, mert a Kereszténydemokrata Mozgalom kilépett a kormánykoalícióból. Emiatt nem lehetett fenntartani a már hónapok óta kisebbségben lévő kormány működését.

A június 17-i parlamenti választás eredménye az addigi kormánykoalíció bukását jelentette.

Pártok Szavazatok száma % Parlamenti képviselők száma
Smer – sociálna demokracia / Irány – Szociális demokrácia 671,185 29.14 50
Slovenská demokratická a kresťanská únia – Demokratická strana / Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió – Demokrata Párt (SDKU) 422,815 18.35 31
Slovenská národná strana / Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 270,230 11.73 20
Magyar Koalíció Pártja (MKP) / Strana maďarskej koalície 269,111 11.68 20
Ľudová strana – Hnutie za demokratické Slovensko / Néppárt
Demokratzlovákiáért Mozgalom (HZDS)
202,540 8.79 15
Kresťanskodemokratické hnutie / Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 191,443 8.31 14

Forrás:Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala www.statistics.sk

A választási eredmények szerint a kormányalakításra két változat kínálkozott. Ha ismét Mikuláš Dzurinda alakítana kormányt, szövetséget kellene kötnie 1998-as ellenfelével, Vladimír Mečiarral. Ha Robert Fico alakítana kormányt, el kellene döntenie, kit választ szövetségesnek: az MKP-t vagy mást, valamelyik szlovák pártot. Ma még nem lehet egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy miért döntött Robert Fico a Szlovák Nemzeti Párttal való szövetség mellett. Azért, mert a szlovák politika nemzetközi nyomás nélkül alkalmatlan a megújulásra, vagy azért, mert az MKP egyes politikusai és gazdasági lobbyja rosszul mérte fel a lehetőségeit? Az MKP választói szinte egységesen azon a véleményen voltak, hogy meg kell akadályozni a Szlovák Nemzeti Párt kormányba jutását.

A Robert Fico nemzeti és szocialista pártvezető által megalakított új szlovák kormány, amelynek tagja lett az 1998-ban megbuktatott kormány két pártja a szélsőségesen nacionalista Szlovák Nemzeti Párt és a populista Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, megalakulása után azonnal a nemzetközi közvélemény középpontjába került. Az európai intézményeknél a Szlovák Nemzeti Párt kormánytagsága váltotta ki a leghevesebb bírálatot. Ennek tudható be, hogy Robert Fico a kormányalakítás után sietett kinyilvánítani, hogy a kisebbségpolitika terén a status quo megőrzését garantálja, azaz semelyik kisebbség jogai nem csorbulhatnak kormányzása idején. Ez az üzenet jórészt a külföld megnyugtatására szolgált. A választások óta eltelt két év eseményei viszont bizonyítják, hogy a kisebbségpolitika terén nem hogy a korábbi állapotokat sikerült volna megtartani, sok esetben inkább rosszabbodott a magyarok helyzete.

Az új szlovák kormánykoalíció összetételéből azonban nem csak a szlovákiai magyarok sejtették, hogy számos visszalépéssel kell számolniuk. Emiatt bírálta élesen Fico kormányát Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke, Hans-Gert Pöttering, az Európai Néppárt-Európai Demokraták frakcióvezetője (jelenleg az Európai Parlament elnöke) és a liberális frakció képviselői is. A legkomolyabb ellenvetés az Európai Szocialista Párt (PES) részéről érkezett, amelynek az elnöksége 2006. október 12-én a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt kormánytagsága miatt felfüggesztette a SMER társult tagságát. A felfüggesztés 2008-ig volt érvényben, miután az Európai Szocialista Párt elnöksége többször is elhalasztotta az ügy tárgyalását. A SMER végleges státuszáról 2009-ben döntenek.

Az MKP a 2006. évi parlamenti választáson látszólag jól szerepelt, hiszen elnyerte az érvényes szavazatok 11,68 %-át, amivel ismét 20 parlamenti mandátumhoz jutott, de tovább csökkent szavazóinak tábora. Ezúttal már csak 269 111 szavazatot könyvelhetett el, ami több mint 50 ezres csökkenést jelentett 2002-höz képest. Az arányait tekintve jó eredmény, azonban sem aritmetikailag, sem politikailag nem volt elegendő a kormányban maradáshoz. Dzurinda fél évvel korábbi, jóslatnak is beillő megjegyzése, miszerint az MKP nem lesz a kormánykoalíció tagja, valóra vált, de az addigi kormánykoalíció többi tagjára, tehát önmagára vonatkozóan is.

Ahhoz, hogy Szlovákia integrálódhasson az EU-ba, valamint csatlakozhasson a NATO-hoz, nyolc éven át más arculatra volt szüksége. Szlovákia európai szalonképességét azzal érte el, hogy 1998-ban a magyarok bekerültek a szlovák kormányba. Miután megtörtént Szlovákia európai és észak-atlanti beilleszkedése, már nem volt szüksége erre az álarcra és visszatérhetett eredeti, 1998 előtti arculatához. Hiába volt hajthatatlan a Dzurinda-féle koalíció a magyar közösség jogállásának javítására az MKP nagyon mérsékelt igényei szerint, az ellenzék mégis elegendő muníciót talált kormányának, azaz a magyarok által is alkotott kormánynak a megbuktatásához. A helyébe lépő Fico-kormány azonban nem csak a magyarellenességet szította újra, hanem felújította a pánszláv, orosz-impériumbarát és nemzetiszocialista törekvéseket is.

Az a tény, hogy a Szlovák Nemzeti Párt megörökölte a korábban az MKP által vezetett tárcákat – régiófejlesztés, környezetvédelem – tudatosan hozzájárult az etnikai viszonyok kiélezéséhez. Vladimir Mečiar pártja 2 tárcát tudott megszerezni, köztük az MKP által korábban ellátott földművelésügyi minisztériumot. Az oktatási minisztériumot, ahol az MKP politikusa államtitkári posztot töltött be, a Szlovák Nemzeti Párt örökölte, a kulturális tárcát, ahol az államtitkári helyet szintén az MKP foglalta el korábban, a SMER kapta.

Az MKP jelenléte a megyei politikában

Érdemes egy pillantást vetnünk a regionális, azaz a megyei pártpolitikák alakulására.

Amikor 2001-ben Szlovákiában kiírták a megyei önkormányzati választásokat – talán a történelmi hagyományok miatt és az MKP szakembereinek intésére – ezt csak a magyarok vették komolyan. Az eredmények legalábbis ezt igazolják:

A szlovákok számára a legnagyobb meglepetés 2001-ben Nyitra megyében született, ahol az MKP abszolút többséget (59,6%) szerzett, noha a magyarok aránya a megyében csak 27,6% volt. A 2005 decemberére kiírt második megyei választás előtt már tapasztalható volt, hogy a kormánykoalíció nem fogja túlélni a parlamenti választást, hiszen az MKP koalíciós partnerei az öt magyar lakosságú megye többségében magyarellenes koalícióba tömörültek. Az MKP 2005. évi megyei választási eredményei erről tanúskodnak.

A magyar oktatásügy helyzete

A szlovákiai magyar oktatásügy helyzete 1920 óta kormányfüggő, ami azért lehetséges, mert a magyar oktatásügyet a korábbi Csehszlovákiában, majd 1993 óta Szlovákiában, nem szabályozzák sajátos törvények. Ezért a Dzurinda-kormány bukása után, amelyben az MKP jelenléte fékezte a magyarellenességet, a magyar iskolák helyzetét egyértelműen a 2006-os parlamenti választások eredményeként létrejött nemzetiszocialista Fico-kormány tevékenysége határozza meg. Az oktatási tárcát a szélsőségesen nacionalista Szlovák Nemzeti Párt kapta, s ennek minisztere pártfeladatként mindent megtesz annak érdekében, hogy az anyanyelvű oktatásban kialakult status quo megváltozzon – noha annak megtartását maga Fico kormányfő ígérte meg – a kisebbségi közösségek megszerzett jogai csorbuljanak, a magyar iskolák infrastruktúrája még véletlenül se fejlődhessen.

Az 1998-2006 közötti nyolc esztendő folyamán tapasztalt politikai hátszél nélkül – ami lassú, nem látványos előrelépéseket tett lehetővé – nem lehet fejleszteni a magyar iskolákat, az oktatást, és a nyelvi jogokat. Valószínűleg a Fico-kormány 2006-2010 közötti éveiben a túlélésre kell berendezkedni, ami a fejlődő világunkban a visszafejlődést jelenti. A 2006-ban hivatalba került szlovák kormány, s annak oktatásügyi minisztere Ján Mikolaj azonban nem az 1994-1998 közötti elődjének, párttársának arroganciáját folytatja, ami miatt a magyar szülők tízezreinek kellett az utcára vonulni, hanem átgondoltabb, rafináltabb módszerekkel támadja a magyar oktatásügyet.

Az oktatásügyi minisztériumnak a Dzurinda-kormány idején létrejött ún. nemzetiségi főosztályát a miniszter hónapokon keresztül a bizonytalanság állapotában tartotta, aminek következtében a hivatal nem működött. Fokozatosan elbocsátotta a főosztály magyar alkalmazottait valamint a nemzeti kisebbségek oktatásügyéhez értő szakembereket, akik helyére olyan szlovák személyeket állított, akik ehhez a szakterülethez nem értettek. Az ún. nemzetiségi főosztályt leminősített osztállyá. Az Állami Pedagógiai Intézetben a magyar iskolákkal foglalkozó szakemberek kis csoportja szintén az elbocsátás veszélyének kitéve végzi munkáját.

A nemzeti kisebbségek oktatásügyével kapcsolatos miniszteri tanácsadó testületbe egyetlen, a közoktatással foglalkozó magyar szakember sem került be.

Amiatt, hogy az MKP a 2005-ös megyei választások után többé-kevésbé a megyei politizálásból is kiszorult, a megyei önkormányzatok alá tartozó magyar középiskolák is ki lettek szolgáltatva – elsősorban Nyitra megyében és Besztercebánya megyében – a szlovák pártok akaratának, akárcsak a rendszerváltozás előtt a központi hatalomnak..

A Fico-kormány Oktatásügyi Minisztériumának eddigi legkörmönfontabb kezdeményezése tulajdonképpen nem is magát a magyar oktatásügyet veszélyeztette, hanem a nyelvhasználatot és a nyelvi identitást. Ján Mikolaj, oktatási miniszter rendelkezése alapján 2007. januárjától megtiltották a földrajzi és település nevek feltüntetését magyar nyelven az iskolákban használt tankönyvekben. A tiltást az Európai Szocialista Párt képviselői is kifogásolták. Robert Fico miniszterelnök és Ján Mikolaj miniszter szóban többször is megígérték a rendelkezés visszavonását, ám írásos tett nem követte ezt, így az mindmáig érvényben van. A miniszteri rendelet ellen nemcsak az MKP, de más magyar civil szervezetek is tiltakoztak, mindhiába.

A földrajzi nevek használata a volt Csehszlovákiában és jelenleg Szlovákiában egy 1920 óta vissza-vissza térő probléma, mert szeretnék eltüntetni mind a magyar nyelvhasználatból, mind a magyar köztudatból a sok száz éve használt magyar földrajzi és helyi neveket. Ennek a törekvésnek a nyomán a XX. század második felében kiadott katonai térképeken minden magyar helyi nevet átírtak szlovákra, amit azonban a helyi lakosság nem ismer, és nem tudja azonosítani az általa magyarul használt elnevezésekkel.

Az oktatásügyi minisztérium évente felméri az alapiskolák végzős diákjainak tudását anyanyelvből, államnyelvből és matematikából. A minisztérium első alkalommal hagyta figyelmen kívül azt az elvet, hogy a tanítás nyelve azonos a vizsgáztatás nyelvével, valamint a felmérőben csak az előírt tananyagot lehet számon kérni. A matematika felmérőben a magyar iskolák számára az egyes feladatok egy része nem a tanítás nyelvén, hanem szlovákul volt megadva, míg a szlovák nyelv és irodalom felmérése a szlovák tanítási nyelvű alapiskolák tananyaga szerint volt összeállítva, mely teljesen eltérő a magyar alapiskolákétól. Mint kiderült, az oktatásügyi minisztérium így vizsgálta a magyar iskolák és szülők tűréshatárát – tiltakoznak-e ellene. Továbbá azt a szándékot is rejtette ez a kísérlet, hogy bebizonyítsák, miszerint a magyar alapiskolák tanulói hiányos szlovák nyelvtudással rendelkeznek, s ennek javítása érdekében a magyar iskolák részére új szlovák nyelvoktatási koncepcióra van szükség.

A szlovákiai magyar oktatásügy jövője szempontjából a legnagyobb, de egyben rosszirányú változást a 2008 májusában elfogadott új közoktatási törvény jelenti. A szlovák parlament 2008 márciusától tárgyalta a Szlovák Nemzeti Párt által a kormányba delegált Ján Mikolaj oktatási miniszter törvénytervezetét, amely az általános és középiskolák reformját irányozta elő. A tervezet alapvetően a magyar nyelv és a szlovák nyelv oktatásának azonos módszertani és tartalmi oktatását célozta meg. A törvény eredeti szándéka volt többek közt, hogy meghatározza a magyar iskolákban a szlovák nyelv oktatásának emelt számú kötelező óraszámát, amit a törvényből az MKP politikusainak sikerült kiiktattatni. Hasonló célt szolgáltak a tankönyvhasználati elképzelések is, ám ezeknek csak egy részét is sikerült parlamenti eszközökkel kivédenie az MKP képviselőinek. A kisebbségi oktatásügy fejlesztését célzó MKP-s javaslatokat azonban elutasította a parlamenti többség.

Az új törvény által bevezetett kétszintű tananyagtartalom szabályozás, mely lehetővé teszi, hogy minden iskola saját pedagógiai program szerint végezze oktató-nevelő munkáját, ugyan lehetőséget nyújt az iskolák közötti versenyre, ugyanakkor a pedagógusokat és az iskolákat felkészületlenül érte, ezért káoszt okoz. Az Állami Pedagógiai Intézet nem segítette kellőképpen az iskolákat saját pedagógiai programjaik elkészítésében. Elrendeli viszont, hogy csak a minisztérium által jóváhagyott tankönyvekből lehet tanítani, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a magyarországi tankönyvek használatát, és általában korlátozza az iskola szabadságát. Munkafüzetek, szöveggyűjtemények egyéb segédtankönyvek használatánál a törvényt a parlamenti egyeztetések során liberálisabbá lehetett változtatni. A magyar iskolák számára kevesebb választási lehetőséget biztosít a törvény az egyes tantárgyak több óraszámban való tanítására, vagy új tantárgyak bevezetésére, mivel az ún. szabadon felhasználható órák száma kevés. Ennek főleg az idegen-nyelv oktatás látja a kárát.

Komoly problémát jelent a szlovákiai magyar iskolák esetében az iskolaépületek állagmegőrzése. A magyar iskolák épületeinek felújításokra beadott uniós pályázatok sorra elbuknak, ugyanis a Szlovák Nemzeti Párt politikai ellenőrzése alá tartozó Régiófejlesztési Minisztérium nem a pályázatok minősége alapján, hanem politikai – ebben az esetben nemzetiségi – szempontok szerint dönt.

A szlovákiai magyar iskolák 2006 óta csak magyarországi forrásokból jutnak a fejlesztést lehetővé tevő pénzhez, főleg az oktatási- nevelési támogatás, valamint a Szülőföld Alap kereteiből.

Az egyetlen magyar felsőoktatási intézmény, a Komáromi Selye János Egyetem csupán magyarországi támogatással tartható fenn. A szlovákiai központi költségvetés olyannyira szűkös anyagi keretet biztosít a működtetéséhez, hogy az oktatóknak térítésmentesen kell túlórázniuk, heti tizennyolc órát kell tanítaniuk és a havi bérük mintegy negyven százalékkal elmarad a szlovákiai egyetemi oktatók átlagbérétől – emiatt vendégtanárokat sem lehet alkalmazni. Lassan és vontatottan történik az új szakok akkreditálása, melynek elsődleges oka a megfelelő tudományos fokozattal rendelkező szakember hiány, ami összefügg a pénzhiánnyal. Az oktatásügyi minisztérium azzal fenyegetőzik, hogy az egyetemet átminősíti szakfőiskolává, ez azonban csak törvénymódosítással lehetséges.

Kisebbségi nyelvhasználat

Magyar földrajzi nevek használata

2007. szeptember 1-én hatályba lépett az 1995.évi 215. a geodéziáról és kartográfiáról szóló törvény 2007.évi 346. törvénnyel eszközölt módosítása. A módosítás a törvény 18.§-ban a standardizált (vagyis államnyelvű) földrajzi nevek használatát kötelező jelleggel előírja a szakmai publikációk kiadóinak, valamint kiterjeszti az „idegen nyelvű” kartográfiai és szakmai kiadványokra, a sajtóra és más idegen nyelvű tömegkommunikációs eszközökre. Később Mikolaj iskolaügyi miniszter 2008. május 14 én kelt levelében többek között erre a törvényszakaszra hivatkozva követeli a tankönyvkiadóktól, hogy a magyar földrajzi neveket ne használják magyar nyelvű kiadványaikban. Ugyanis a törvénymódosítás indoklásában a szakmai publikációk példálódzó felsorolásában a tankönyvek is szerepelnek.

Magyar helységnévtáblák

A magyar nyelvű helységnévtáblák jegyzékét az 1994. évi 191. törvény melléklete sorolja fel, tehát ennek módosításához parlamenti döntésre van szükség. Mivel ebben a jegyzékben több olyan község is szerepel, amelynek magyar lakossága már 2001-es népszámlálás szerint 20 %-alá süllyedt, a Szlovák Nemzeti Párt a kérdést „szívügyének” tekinti. 2007. szeptemberében Jan Slota vetette fel először a módosítás szükségességét, majd 2008. februárjában az Szlovák Nemzeti Párt újból felvetette. Rafael Rafaj elmondása szerint már elkészítették a szükséges módosító javaslatot. Ekkor a SMER Európai Szocialisták Párjába történő felvétele érdekében, a rossz nemzetközi visszhangot elkerülendő a kérdést félretették.

Autóvezetői vizsgák magyar nyelven

Az új közúti törvényhez kapcsolódó belügyminiszteri rendelet tervezete kimondja, hogy az autóvezetői vizsgát államnyelven, szlovák nyelven kell letenni.
A törvényt a köztársasági elnök alkotmányossági kifogásokkal visszaküldte a parlamentnek.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága ajánlásaiban megfogalmazta a kisebbségi nyelvhasználat bővítésének a lehetőségeit (ResCMN (2006)8 a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a CM/RecChL(2007)1 számú ajánlás a Nyelvi Kartával kapcsolatban). A szlovák kormány elzárkózott az ajánlások elfogadásától, amelyek lehetővé tennék például a településnevek magyar nyelven való feltüntetését ott, ahol a kisebbség aránya eléri a 10 százalékot (a jelenleg érvényes 20% helyett).

A magyar közművelődés állami támogatása

A 2006. június 17-ei parlamenti választást követően megalakult szlovák kormánykoalíció kisebbségellenes jellege közjogilag a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában a kormányprogram vitájában és annak tartalmában jelentkezett először.

Az új szlovák kormányprogram nagy általánosságban, egyetlen mondatban említi meg a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségeket, leszögezve, hogy az állam a nemzetközi normáknak megfelelően garantálja jogaikat és fejlődésük feltételeit — az MKP jogalkotásra, illetve az oktatás és kultúra támogatására vonatkozó javaslatait a parlamenti többség elutasította.

Veszélyes jelenségként jelent meg a kormányprogramban, hogy a kisebbségi kultúrákat összekötötte a regionális, illetve helyi kultúrával, ilyen módon kívánta a kormány támogatni azokat a kulturális aktivitásokat, amelyek nem az alkotmány által elfogadott kisebbségekhez kötődnek, miközben kiemelt szerepet szánt a támogatásban a Matica slovenskának, mint a magyar többség által lakott területeken a kisebbségben élő szlovákok közművelődését ápoló szervezetnek. Ennek megfelelően 2007-ben a korábbi év 160 millió koronás támogatását 80 millióra faragta, miközben a Matica slovenská költségvetését 10 millióról 40 millióra növelte Ján Slota javaslata alapján. A kisebbségi kultúrák támogatásának összege azóta sem változott, annak ellenére, hogy időközben a kulturális minisztérium költségvetése 2008-ra 26 százalékkal emelkedett. A parlamentben azóta sem sikerült a költségvetési vitában elérni, hogy növekedjen a támogatás összege, illetve annak mértékét százalékban határozzuk meg a mindenkori költségvetési kiadások függvényében.

A nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának finanszírozására szánt összeg abszolút értékben és a kulturális minisztérium költségvetéséhez képest az alábbi mértékben csökkent a 2006. évi kormányváltás után:

Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának költségvetése
(milliárd szlovák korona – Sk)
Kisebbségi kultúrákra szánt összeg
(millió szlovák korona – Sk)
A támogatás aránya
2002 2,8 67 2,3%
2003 3,3 80 2,4%
2004 3,3 80 2,4%
2005 3,7 80 2,2%
2006 4,56 160 3,5%
2007 4,04 80 1,9%

Forrás: Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma, www.culture.gov.sk


Gazdasági viszonyok

Robert Fico az előző Dzurinda kormány reform lépéseinek éles kritikájával nyerte meg a 2006-os parlamenti választásokat. Kormányra kerülése után a kampányban hangoztatott radikális gazdasági lépések viszont elmaradtak. Kisebb látszat intézkedések mellett – például a vizitdíj és kórházi díj eltörlése – strukturális változásokat nem kezdeményezett a kormány. Robert Fico a gondoskodó szociális állam jövőképét vetítette előre kormányprogramjában, ám az állami szerepvállalás statisztikailag nem nőtt a 2006-tól eltelt két évben. Az állami kiadások aránya a hozzáadott bruttó termékhez (GDP) képest még csökkent is.
Szlovákia kiugróan magas növekedési eredményeket ért el, ami jórészt a 2002-2006 között bevezetett strukturális reformok gyümölcsé tekinthető (adóreform, nyugdíjrendszer átalakítása, szociális reform, egészségügyi reform). Az ország makroökonómiai mutatói lehetővé teszik, hogy 2009 januárjától Szlovénia után a poszt-szocialista országok közül másodikként az Euro-övezet tagjává válik.

Szlovákia fő gazdasági mutatói

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
GDP növekedés 2,0 3,8 4,4 4,2 5,4 6,1 8,5 10,4
Infláció 12,0 7,1 3,3 8,5 7,5 2,7 4,5 2,7
Munkanélküliségi ráta 18,6 19,2 18,5 17,4 18,1 16,3 13,6 13,1
Költségvetési hiány/GDP -6,1 -6,4 -7,5 -3,7 -3,0 -3,1 -3,7 -2,9
Államháztartási hiány 48,7 43,3 42,7 41,6 34,5 33,1 30,5
Árfolyam SKK/EUR 42,6 43,3 42,7 41.5 40,0 38,6 37,2 34,8

Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala www.statistics.sk

Robert Fico kormánya megalakulása óta folyamatosan támadja a magántulajdon és a transznacionális társaságok képviselőit.
A kormány egyik első lépéseként leállította a pozsonyi repülőtér privatizációját, amelybe egy osztrák stratégiai partner szeretett volna befektetni. A magánnyugdíj pénztárak is Fico állandó támadásainak kereszttüzébe kerültek. A szlovák kormány minden lehetséges módon igyekszik eltántorítani a lakosságot attól, hogy nyugdíjalapjuk egy részét magánpénztárakra bízzák. A kormányzati kommunikáció következő céltábláját az energi-szolgáltató cégek jelentették, amelyek nemzetközi társaságok tulajdonába kerültek.

Az euró 2009-es bevezetésének közeledtével a lakosság áremelkedéstől való félelmét a miniszterelnök az áruházi üzletláncok elleni kijelentésekkel és az államosítás lehetőségének az emlegetésével igyekszik tompítani.

Szlovákia gazdasági teljesítőképessége növekedésének ellenére az ország egyik legsúlyosabb gondja a regionális egyenlőtlenségek, leszakadó régiók megléte. Az egyes régiók gazdasági teljesítőképessége, a lakosság életszínvonala, életkörülményei között szakadéknyi különbségek tapasztalhatók. Sajnos a legelmaradottabb régiók közé sorolható Kassa megye (Kassa járás kivételével) és Besztercebánya megye déli része (Hont, Nógrád, Gömör). Ez egy sok, mintegy kilenc évtizedre visszanyúló tudatos leépítés eredménye, ami a rendszerváltozás óta is tart. Következménye, hogy a fiatalok a riasztó jövőkép, vagy jövőnélküliség miatt tömegesen hagyják el szülőföldjüket.

A Dzurinda-kormány egyik utolsó intézkedése volt 2006-ban, hogy elfogadta a 2007 és 2013 közötti EU programozási időszak Nemzeti Stratégiai Referenciakeretét (Nemzeti Fejlesztési Terv – NFT). Két kiemelten fontos célkitűzés volt ebben megfogalmazva : a tudás alapú gazdaság létrehozása és a régiók közti gazdasági különbségek csökkentése a közlekedési infrastruktúra fejlesztése által. A 2006. évi parlamenti választást követő új kormányzat megszüntette a tervezetet, új NFT-t fogalmazott meg, teljesen más prioritásokkal. A közúthálózat fejlesztésének tervezetéből kikerült a magyarlakta terület számára fontos R7-es déli gyorsforgalmi út tervezete Pozsony-Dunaszerdahely-Losonc között. Az építés alatt lévő R2 gyorsforgalmi utat (régiónkban Losonc-Rimaszombat-Rozsnyó-Kassa között) ugyan tovább építik, de lassabb ütemben. Egy újabb rövid, Füge községet elkerülő szakaszát 2008 júniusában adták át a forgalomnak.

Robert Fico kormányfő választási kampányát azzal nyerte meg, hogy választóinak megígérte az előző választási ciklusban végrehajtott gazdasági reformok felülvizsgálását, visszarendezését. Kormányának a gazdaság területén legpozitívabb lépése az volt, hogy egyelőre nem váltotta be ígéretét. Lényegében csak kozmetikai változásokat eszközölt: két termékcsoportra alacsonyabb áfa-tarifát rendelt el és a munkatörvénykönyvet a munkavállalók javára módosította.
A 2008. évi költségvetésénél azonban megmutatkoztak gazdaságpolitikájának hátulütői. A 10 %-os gazdasági növekedés mellett indokolatlanul magas deficitet szavaztatott meg a parlamenttel. A költségvetésben megmutatkoztak az EU alapokat érintő prioritásai. A mezőgazdasági EU dotációk éves koefficienssel 249 %-al növekedtek. Első pillantásra a magyarok számára ez pozitív intézkedésnek tűnik, de a dotáció növelése nem vonta maga után a mezőgazdaságban dolgozók bérének növekedését, mert a dotáció legnagyobb része nem jut el a kis- és középgazdákhoz. A közvetlen dotációk 80 %-a (cca. 15 ml. Sk) néhány, a piacot uraló, gabonatermelő és gabonafélékkel vagy más terményekkel kereskedő társaságnál csapódik le. Még a Dél-szlovákiai területen is kevés van ezek közül magyar vállalkozók kézében. A dotáció növelése az agrárium egy szűk csoportja profitjának jelentős növekedését szolgálja.

A 2007. évben megrövidítették a Református Egyház állami támogatását. A költségvetéshez képest jóval kevesebből gazdálkodhatott. A különbséget más szlovákiai egyházak kapták meg. A 2008. évre az így csökkentett keretből állapították meg a Református Egyház költségvetését.

Veszélybe került a magyar nyelven és más kisebbségek nyelvén sugárzó állami Patria Rádió működése. A Szlovák Rádió igazgatója szerint költségigényes a középhullámon való műsorszórás. Az utóbbi években történt műszaki változások következtében több régióban egyáltalán nincs vétel, vagy az rendkívül rossz minőségű. A nagy költségek végett felmerült a sugárzási sáv megváltozása, URH-ra vagy szélsőséges esetben akár műholdas sugárzásra. A Patria hallgatóinak struktúráját figyelembe véve az előbbi megoldás tovább csökkentené a vétel lehetőségét a magyarlakta régiókban míg a második megoldás végképp lehetetlenné tenné a hallgatók számára a közkedvelt rádióadó vételét. Nem volt hajlandó a kultuszminiszter és a pénzügyminiszter a kisebbségi adó költségvetését megemelni.

Volt azonban a kormányfőnek a gazdaság területén egy-két szokatlan megoldása. Törvénybe foglaltatta a gazdák és kistermelők védelmét az áruházláncokkal szemben, szinte államosított egy addig független szervet, az energetikai felügyeletet (akik az energiahordozók árát határozzák meg a természetes monopóliumok számára, de a kommunális távhő előállítóinak is). A felügyelet szerveibe a gazdasági minisztérium munkatársait ültette, akiknek az a feladata, hogy az Euró bevezetése előtt féken tartsák az energiahordozók árának emelkedését. A kérdés az, hogy hogyan alakulnak majd az árak az Euró bevezetését követően, nem lódulnak-e meg az árak, nem emelkedik-e meg emiatt az infláció? 2008. augusztusában megfenyegette az energetikai természetes monopóliumokat, hogy amennyiben felemelik az energiahordozók árát, kilátásba helyezi tulajdonrészük államosítását. Az Euró bevezetésével kapcsolatban kilátásba helyezte a büntető törvénykönyv olyan módosítását, amely alapján a kereskedő a kurzusváltásból eredő indokolatlan áremelés miatt akár börtönbe is kerülhet.

A kormány abszolutizálta a kiemelt fontosságú D1 autópálya és R1 gyorsforgalmi út befejezését (mindkettő kizárólag szlovák lakta területen található) oly módon, hogy a nyomvonal mentén levő telkek kisajátításához nem fog kelleni az ingatlan tulajdonosának a beleegyezése, vitás esetekben nem kell a kivitelezőnek megvárnia az esetleges bírósági döntést. Szlovákiában azonban törvény garantálja azt, hogy a kisajátítás a telek piaci árán történik.

A környezetvédelmi tárcánál elosztották a Szlovákiára kiszabott ipari emissziós kvóta nagyságát az egyes ipari vállalatok, környezetszennyezők között. Ez az elosztás sem vált a magyarlakta régiók hasznára.

A Szlovákiában élő magyar közösség számára a legkedvezőtlenebb és egyben legkeményebb gazdasági intézkedés a termőföld védelméről szóló törvény módosítása volt 2008 nyarán. Korábban, 2004-ig állami illeték terhelte a mezőgazdasági földterület (szántóföld, erdő, mező, kert,…) jellegének megváltoztatását akkor, ha tulajdonosa építkezési telekre, ipari telekre vagy más gazdasági tevékenység céljára kívánta hasznosítani. A mezőgazdasági földalapból való kivétel illetéke 0-tól 100 Sk-ig terjedt m2-ként, a föld aranykorona értékétől (bonitásától) függően. Ez az illeték 2004-ben megszűnt. A gazdasági elemzők véleménye szerint ez a változás jelentősen hozzájárult a rohamos gazdasági növekedéshez. A beruházási kedv tehát nem csak a szerkezeti átalakításnak, adóreformnak volt köszönhető hanem ennek az intézkedésnek is. Erről tanúskodik az a tény, hogy 2004 után beindultak az ipari jellegű beruházások Szlovákia déli részén is, sőt egy-egy beruházó megjelent az ország középső részének déli területein és a keleti végeken is. Ennek két következménye volt: kevésbé összpontosultak a beruházások a csupán szlovákok által lakott területekre, valamint az új beruházások ezeken az új területeken is elindítottak volna némi gazdasági fellendülést, ami csökkentette volna ezekről a területekről az elvándorlást, ami miatt romlott volna a csökkenő magyar lakosság után felvásárolható házak és egyéb ingatlanok mennyisége. A Fico-kormány mezőgazdasági minisztere 2008. áprilisában ezért törvénymódosítást terjesztett a parlament elé, amelynek egyetlen célja volt, hogy ismét bevezesse a föld jellegének megváltoztatásáért fizetendő illetéket. A javaslat, ami azóta törvényerőre emelkedett, annyival súlyosabb, mint a 2004-ig érvényes gyakorlat volt, hogy immáron 0-tól 400 Sk-ig terjed az illeték nagysága m2-ként a föld aranykorona értékétől függően. Szlovákia tisztán szlovákok által lakott területének túlnyomó részén a mezőgazdasági földterületek értéke sokkal kisebb, mint a magyarok által lakott területen, ezért a szlovák vidéken a termőföld kiváltási illetéke a 0-hoz közelít majd. A legnagyobb bonitású termőföldek délen, a Duna-mentén, az Garam-mentén és a Bodrogközben találhatók. Itt az illeték mértéke elérheti hektáronként 3-4 millió koronát. (kb. 130 ezer €/ ha). Ez a törvénymódosítás nyilvánvalóan csökkenteni fogja a zöldmezős beruházási kedvet a magyarlakta vidéken, amit tovább fokozhat az elhanyagolt és elavult úthálózat. A parlamenti vitában az MKP képviselői elérték, hogy az önkormányzati beruházásokat ne sújtsa ez a földkiváltási illeték, valamint a Garamtól keletre fekvő termőföldeket az ipari jellegű beruházások esetén nem fogja bonitásukból eredően érinteni a törvénymódosítás.

Területfejlesztés, Európai uniós alapok

Szlovákia sajátos paradoxona, hogy az Európai Unióban legkevésbé elfogadott párt miniszterei felelősek javarészt az Unió közösségi alapjainak szlovákiai kezeléséért. A 2007-2013-as pénzügyi perspektíva szlovákiai implementációja több mint egy évet csúszott javarészt az alkalmazottak fluktuációja és a szakemberhiány következtében.

A 2007-2013-as EU programozási időszak első évében Szlovákiában nem írtak ki egyetlen EU pályázatot sem. Az előző 2004-2006-os időszakban Szlovákia az alapok merítésének hatékonyságában az elsők között szerepelt A Fico-kormány első két évében megfordult a helyzet, a merítés hatékonyságában Szlovákia jelenleg a legutolsó helyen áll.

A Reginális Operatív Program keretében a régiófejlesztési minisztérium első körben az oktatásügyi infrastruktúra fejlesztésére írta ki a pályázatokat. Egy nem nyilvános, eltitkolt időpontban csupán 32 perc állt az érdeklődők rendelkezésére a bejelentkezésre a minisztérium honlapján. A idő rövidsége ellenére 52 pályázó (önkormányzat) jelentkezett. Ezek közül öt olyan község volt, amely magyar vagy vegyes tanítási nyelvű iskola épületére pályázta meg a vissza nem térítendő támogatást. A minisztérium kiértékelését követően 32 község pályázatát fogadták el. Azok közül, amelyek magyar vagy vegyes tanítási nyelvű iskola épületére pályáztak egy sem nyert, noha mind az öt pályázat megfelelt a kiírási feltételeknek, ugyanakkor a nyertesek között több is akadt, amelyek nem feleltek meg ennek, többek között Ján Slota kormánypárti pártvezér szülőfaluja.

A második körben meghirdetett pályázati kiírásnál hasonló helyzet alakult ki. A 49 pályázó közül egyetlen község sem volt sikeres, amely magyar iskola fejlesztésére pályázott. Jelzésértékű, hogy a legtöbb támogatás északra, Pozsony után a leggazdagabb és legtöbbet támogatott Zsolna megyébe vándorol.

A Konkurenciaképesség és Gazdasági növekedés Operatív Program keretében 2008. júliusában meghirdetett Termálfürdők fejlesztésére kiírt pályázatok is politikailag, területileg részrehajló. A gazdasági minisztérium illetékesei felmérték, hogy az ország déli részén az aktív és passzív turizmus keretében népszerű termálfürdők ugyan jogilag gazdasági társaságok (kft, r.t.), de a tulajdonrész 100 %-a a települési önkormányzat tulajdona. Így van ez Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren, Deákiban, Patfürdőn vagy Párkányban. Az utóbbi években az erős szlovákiai befektetőcsoportok több 100 millió Sk értékben a Magas Tátra környékén (Bešeňová vagy Tatralandia Liptószentmiklóson) korszerű termálfürdőket, szórakozóparkokat építettek. Ezeknél a tulajdonosi struktúra teljesen magántőke jellegű. A külföldi befektetők is felismerték Szlovákia termálvizeiben rejlő lehetőségeket, hatalmas beruházások várhatók Trencsén környékén vagy Barsbaracskán. Ezen tények figyelembevételével a gazdasági minisztérium olyan feltéterendszerben írta ki a pályázatot, hogy csupán az a társaság pályázhat, amelynek az önkormányzati tulajdonhányada nem haladja meg az alaptőke 30 %-át. Hasonló a helyzet a gazdasági minisztérium által meghirdetett energetikai pályázatoknál, ahol a városi távhőszolgáltatás korszerűsítésére lehet majd pályázni.

A régiófejlesztési miniszter aki Szlovák Nemzeti Párt jelöltje, a pályázatoknál kimutatható politikai és etnikai részrehajlást azzal indokolja, hogy ellensúlyoznia kell az előző kormány idején, az MKP által jelölt miniszter által tanúsított elfogultságot a pályázatok megítélésében. Csakhogy a 2006-os kormányváltás után készített kimutatás cáfolja a miniszter szavait. A 2004-2006-os időszak sikeres pályázatai közül csak 19 % volt az ország déli 1/3-nyi területéről. A támogatások összegének eloszlása szerint, az odaítélt támogatás értékének ez a 15 %-át tette ki.

A közigazgatás és az önkormányzatok

A közigazgatás nacionalizálása a csehszlovák államhatalom által 1968-ban találkozott először a magyarok kritikájával, majd 1969-ben Dobos László tárca nélküli miniszter foglalkozott ezzel intézményesen, kevés sikerrel. A rendszerváltozás után ugyancsak Dobos László a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjeként 1991-ben kifogásolta először, hogy az államigazgatásban elenyésző a magyar nemzetiségű és magyarul beszélő alkalmazottak és vezető beosztású személyek száma.

A sok évtizedes nemzeti kizárólagosság a közigazgatásban csak 1998 után, az MKP kormányba lépésével kezdett fokozatosan megváltozni, két okból. A változás egyik oka a hangulatváltozással függött össze. Az MKP kormányba lépésével 1998-ban megváltozott a hangulat a közigazgatási hivatalokban, mert megjelentek a magyar tisztségviselők, vezető beosztásban a magyarul beszélő hivatalnokok. Egyszerre mindazok, akik eddig is magyarok voltak, vagy tudtak magyarul, mertek magyarul beszélni a hivatal folyosóján, az ügyfelekkel és egymás között is. Nem kellett titkolniuk, hogy magyarok, vagy tudnak magyarul. A változás másik oka az volt, hogy a magyarok lakta területen a koalíciós megállapodás alapján az MKP jelölése szerint neveztek ki új államigazgatási tisztségviselőket, akik többnyire magyarok voltak, vagy tudtak magyarul. Viszont senkit sem bocsátottak el amiatt, hogy nem beszélt magyarul. Csupán a korábbi kormány politikai jelöltjeinek kellett eltávozniuk a hivatalokból. Hasonló helyzet alakult ki, de kisebb mértékben az MKP jelöltjei által elfoglalt minisztériumokban. Ahol államtitkári helyet szerzett az MKP, ott erre már nem nyílt lehetőség.

A 2006-ban bekövetkezett kormányváltás után, azonban fokozatosan kezdett visszarendeződni az MKP „pünkösdi királysága” alatt kialakult normális állapot. Az MKP által betöltött régiófejlesztési valamint környezetvédelmi miniszteri posztot a Szlovák Nemzeti Párt kapta meg. A mezőgazdasági tárcát pedig Vladimír Mečiar pártja. Ezt követően az eleve alacsony létszámban jelen lévő magyar hivatalnokok túlnyomó részét elbocsátották, lefokozták vagy áthelyezték olyan körülmények közé, ahonnan önmaguk menekültek el. Ugyanez történt az MKP jelöltje által betöltött miniszterelnöki iroda alkalmazottjaival.

A járási hivatalokból a kormányváltást követően azokat is elbocsátották, akik 1998 előtti veteránok voltak, de kiderült róluk, hogy az MKP kormányzati időszakában emberhez méltóan viszonyultak a magyarokhoz.

Az önkormányzatok irányában azonban nem személyi, hanem gazdasági megszorításokat alkalmaztak.

A 2006-os parlamenti választást követően módosult a magánszmélyek és magánvállalkozók jövedelemadójából származó kincstári bevétel újraelosztásáról szóló kormányrendelet. A módosított rendelet hátrányosan érinti a mélyebben fekvő (dél-szlovákiai) településeket. Több mint 1 milliárd koronával ( kb. 40 millió €) emelik a 277 m tengerszint fölötti (északi) magasságban fekvő községek járulékát az ettől mélyebben fekvő (déli) községek kárára.

A települések saját hatásköreinek finanszírozása saját adóbevételeikből történik, ill. (a 2002-2006 közötti választási ciklusban elfogadott szabályozás szerint) előre kiszámítható támogatást kapnak az adóhatóságtól, amely egy matematikai modell alapján elosztja a magánszemélyektől és magánvállalkozóktól származó adóbevételeket. Nincs tehát politikai beleszólás az üzemeltetésre szolgáló támogatás elosztásánál. Egyes minisztériumok és a kormányhivatal ezen felül saját hatáskörben állami támogatást osztanak az önkormányzatok beruházásaira, ezt azonban már politika szempontok szabályozzák. Például a kormányhivatal és az oktatási minisztérium 2007-ben műfüves sportpályára osztott támogatást a településeknek. Az 52 sikeresen pályázó önkormányzat közül egyetlen akadt a magyarok által lakott területről, de az élén ennek is független polgármester áll.A környezetvédelmi alapból juttatott támogatások esetében ivóvízvezeték és szennyvízvezeték építésére, árvízvédelemi művek építésére hasonló az elbírálás.

Az Európai Unió által támogatott pályázatok esetében a magyarok által lakott járásokban a teljes diszkrimináció tanúi lehetünk. Az eddig kiértékelt pályázatok közül még csak mutatóban sem volt sikeres egyetlen magyar többségű önkormányzat sem. A pályázatok kiértékelésénél a felelős minisztériumok nem veszik figyelembe a regionális gazdasági különbségeket, a gazdaságilag leszakadó régiókat, tehát növelik a meglévő gazdasági különbségeket az egyes régiók között.

A régiófejlesztési minisztériumhoz tartozó lakásfejlesztési alap támogatást nyújt a településeknek községi bérlakások építéséhez. A Duna-menti régió egyik Párkány melletti településének független polgármestere 2008 tavaszán a lakásfejlesztési alap nyitrai kerületi irodájának igazgatójához fordult kérve az alap támogatását a felépítendő községi bérlakásokra. A kérvényezés minden feltételét teljesítette. A hivatal igazgatója feltette a kérdést: polgármester asszony, az önök községe hol található? Ugye magyarok lakják többségében? A polgármesterasszony igenlő válaszát követően az igazgató azzal a megjegyzéssel adta vissza a kérvényt és a tervdokumentációt, hogy építsék csak fel a lakásokat saját forrásból, mert ő arra nem adhat támogatást.

A megyei önkormányzatoknál a magyarok további hátrányos megkülönböztetése tapasztalható. Például Nyitra-megyében a 2009. decemberében esedékes megyei választásokra való előkészületek során megváltoztatták az egyik legmagyarabb választókerület határát (jerrymandaring). Mindeddigi a választókerületek határai megegyeztek a járások határaival. Megyei döntéssel ketté szelték az érsekújvári választókerületet és létrehozták a kis, magyartöbbségű párkányi választókerületet 3 mandátummal illetve az érsekújvári választókerületet 8 mandátummal. A járásnak két választókörzetre való szétosztásával valószínüleg csökkeni fog a magyar képviselők száma a megyei önkörmányzatban. A 2001-es megyei választások alkalmával a járás összes (11) mandátumát az MKP nyerte el, de 2005-ben a magyarellenes koalíció miatt már ötre csökkent a magyar képviselők száma. A járásnak két választókörzetre való osztásával az várható, hogy amennyiben megmarad a magyarellenes koalíció, az érsekújvári körzetből egy magyar képviselő sem fog bejutni a megyei önkormányzatba.

Az MKP kormánytagságának a megszűnésével megváltoztak a szlovákiai magyar közösség nemzetközi érdekérvényesítési lehetőségei. A kormányzati kapcsolatok eltűnésén túl a külügyminisztérium személyi politikája is visszalépésnek tekinthető. A Fico-kormány a szolgálati idejének lejárta előtt visszahívta Mészáros Alajos, svédországi nagykövetet. Bauer Győzőt egy hónappal korábban hívta vissza, törökországi posztjáról. Petőcz Kálmán, genfi nagykövet kiküldetési idejének lejártával távozott. Mindhármuknak el kellett hagyni a külügyi köteléket. Egyedül Schill István svájci nagykövet maradt a posztján. A magyar közösség részvétele a szlovák diplomáciában egyfajta mutatónak is tekinthető, amely jelzi a szlovák kormány kisebbségek iránti integrációs készségét. Új magyar nemzetiségű nagykövetek kinevezése pedig szóba sem került a 2006-os kormányváltás óta eltelt időszakban.

A szlovákiai magyaroknak az MKP által megvalósuló „külpolitikája”

A Fico-kormány külkapcsolati jellemzői:

A szlovák kormány koalícióban részt vevő pártok nemzetközi beágyazottsága és kapcsolatrendszere gyenge. Sem a Szlovák Nemzeti Párt, sem Vladimir Meciar pártja nem elfogadott partner külföldön (Vladimir Meciar sikertelenül próbálkozott mind az Európai Néppárt, mind a Liberális Internacionálé tagjává válni). A SMER az Európai Szocialista Párt döntését követően került nemzetközi izolációba.

A kormányfő hangsúlyosan igyekszik kifejteni külpolitikai orientációját, amely sok esetben eltér az európai főáramtól. Az Európai Tanács 2006 decemberi ülése után az Európai Unió legfelsőbb szervét haszontalan intézménynek nevezte, a közösségi szervekben dolgozó hivatalnokokat pedig a valós világtól elrugaszkodott társaságnak titulálta. A korábbi szlovák kormányoktól eltérően Robert Fico előszeretettel ápol jó viszonyt problematikus országokkal. Ennek illusztris példája a fehéroszországi és kubai állami fogadásokon való részvétele az emberi jogi problémák felvetése nélkül, illetve líbiai találkozója Kadhafi elnökkel.

Az MKP külkapcsolatai

A kormányzati kapcsolatok elapadásával felértékelődött az európai pártszövetségekkel való együttműködés. Az MKP 1999 óta az Európai Néppárt (EPP) teljes jogú tagja, amely azért jelentős mert, az Európai Néppárt alkotja a legnagyobb frakciót az Európai Parlamentben és a jobboldali pártok soraiból kerül ki a tagállamok miniszterelnökeinek legnagyobb része, amiképpen az Európai Bizottság elnöke is.

A magyarországi pártokon kívül (Fidesz, MDF) az RMDSZ és az MKP teljes jogú tagja a nemzetközi pártszövetségnek. Sikerként könyvelhető el, hogy 2007-ben a magyar pártok, köztük az MKP segítségével a Vajdasági Magyarok Szövetsége is megfigyelői státuszt nyert.

Az Európai Néppárton belül munkabizottságok működnek több témakörben. A bizottságok javaslatait a Néppárt elnöksége általában irányadó politikaként fogadja el. Az MKP kezdeményezte egy kisebbségi bizottság létrehozását, amely foglalkozott volna az emberi és a kisebbségi jogok helyzetével a régi és az új tagországokban. A javaslat sajnos nem nyerte el az EPP elnöksége többségégének a támogatását, ennek ellenére az MKP továbbra is szorgalmazni fogja ezen bizottság megalakítását.

A 2009-es Európai Parlamenti választásokra az Európai Néppárt programot készít, amelybe az MKP javasolni fogja, hogy az tárgyalja a kisebbségi jogállás kérdéskörét is. Ezen a területen elengedhetetlen az effektív koordináció és kommunikáció ez EPP minden olyan tagpártjával, amely nyitott a nemzeti kisebbségek irányában.

Egy közép-európai kisebbségi párt elemi érdeke, hogy tagságán túl a többi európai pártszövetséggel is jó kapcsolatot ápoljon. Az MKP számára kiemelt fontosságú a szocialista és a liberális európai párttal fenntartott viszony. A 2006-os kormányváltás óta eltelt időszak Szlovákiában megmutatta, hogy a nemzetközi közösség éppen ezeken a struktúrákon keresztül képes nyomást gyakorolni a nacionalista belpolitika eszkalációjának megfékezésére. Mivel az Európai Unió nem rendelkezik kisebbségpolitikai belső joganyaggal, így a tagországokban felvetődő kisebbségi problémák nem kerülnek a közösségi szervek látókörébe. Amennyiben egy ország teljes jogú tagjává válik az Európai Uniónak a kormányzati fellépés hatékonysága is nagymértékben csökken. Egyedüli komoly befolyásoló szerepe az európai pártszövetségeknek van tagpártjaikra. Ezt láthattuk a SMER esetében a szocialista frakció felelős döntése során, amikor felfüggesztették a párt tagsági folyamatát. Ez a tény Szlovákia folyamatos monitoringja mellett nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az eddig adott keretek között többé kevésbé sikerült féken tartani a szlovák kisebbségellenes politika további elharapódzását. Nyilván ez sem csodafegyver, amint azt láthattuk például a Beneš-dekrétumok szlovákiai ügye vagy Koszovó függetlenségének vitája kapcsán.

A kisebbségi jogállás kérdéseinek továbbra is rendkívül fontos európai színhelye a strasbourgi székhelyű Európa Tanács. Ennek keretében kiemelten említésre méltó az a jelentés, amely a kollektív bűnösség következményeinek feltárásával foglalkozik. Az MKP különösen örül annak, hogy jelentős nemzetközi támogatást kapott a jelentés elkészítésének a kezdeményezése. Ez annál is fontosabb, mivel ez előrelépést jelenthet azokon a területeken, ahol belpolitikai szinten nincs fogadókészség egyetlen szlovák párt részéről sem.

Egy sajátos ügy: Koszovo

2007 legnagyobb belföldi visszhangot kiváltó külpolitikai kérdésévé Koszovó vált. Az Ahtisaari- terv bejelentése után a szlovákiai pártok – az MKP kivételével – egymásra licitálva jelentették ki, hogy a koszovói kérdés megoldása Szerbia jóváhagyása nélkül elfogadhatatlan. A szóbeli kijelentéseken túl a szlovák parlament határozatot fogadott el Koszovóval kapcsolatban.

A Koszovó jogállásáról szóló, 2008 februárjában lezajlott vita a szlovák parlamentben és az elfogadott parlamenti határozat a magyarfóbia tükörképe.

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnökének kezdeményezésére a Koszovó jogállását tartalmazó Ahtisaari-tervet azzal az indokkal tűzte napirendjére a szlovák parlament, mert a nemzeti pártelnök véleménye szerint az ENSZ-dokumentum “egy ganéjrakás”, amely a szerbek ellen megvalósuló “müncheni árulással” azonos. A parlamenti vita során a szlovák pártok EGYKÉNT beszéltek “veszélyes precedensről”, többen kimondták, hogy Koszovó önállósulása ösztönzőleg hathat a szlovákiai magyarok “szeparatista törekvéseire”, s végeredményben az Ahtisaari-tervet kizárólag a Magyar Koalíció Pártja támogatta, a szlovák pártok olyan határozatot fogadtak el, amely a szlovák kormányt a tervezettel szembeni magatartásra kötelezi azzal a kitétellel, hogy kizárólag a Belgrád által is elfogadott rendezési tervet támogassa. Ennek ellenére a szlovák kormányküldöttség mind az EU-ban, mind az ENSZ Biztonsági Tanácsában támogatta az Ahtisaari-tervet, elvben tehát a parlamentben egyedül maradt MKP véleményét képviselte.
Koszovó elismerésével kapcsolatban eltérő véleményeket hallhattunk a kormányon belül is. Míg Robert Fico miniszterelnök kategorikusan elutasította az elismerést, Ján Kubiš külügyminiszter csupán idő kérdésének tartotta Koszovó függetlenségének elismerését. Szlovákia elutasító magatartását egyes pártok nyíltan, mások látensen Dél-Szlovákia esetleges elszakadásának rémképével indokolták. Robert Fico Koszovó függetlenségét a Müncheni szerződéshez hasonlította, amelynek a következtében a hitleri Németország megszállta Csehszlovákiát. Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes a szervezett bűnözésre való utalásként Drogovo-nak nevezte a területet.

Az utcai magyargyűlölet beköltözik a parlamentbe

A szlovákiai magyar közösség jogfosztottsága kezdetének 60. évfordulóján, 2005-ben született egy kezdeményezés a Beneš-dekrétumokkal sújtott magyarok erkölcsi és anyagi kárpótlására. Ezért a Magyar Koalíció Pártja javasolta a hátrányos megkülönböztetésből fakadó jogszabályok következményeinek az orvoslását. A párt vezetősége a nyilvánosság előtt felvetette, hogy a rendezetlen történelmi vitát a szlovák parlament bocsánatkéréssel és egyszeri kárpótlással zárhatná le, hivatkozva az 1991-ben a Holokauszt áldozatokkal kapcsolatban hozott hasonló döntésre, illetve a második Dzurinda kormány idején megvalósított kárpótlásukra.

Ezzel szemben az Európai Unió-tag Szlovákia parlamentje a 21. század küszöbén 2007. szeptember 20-án a Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezésére határozatban erősítette meg és sérthetetlennek minősítette a kollektív bűnösség elvére épülő Beneš-dekrétumokat.
– a szlovák parlament 2007. szeptemberében megtartott ülésének legvitatottabb pontja a kollektív bűnösség elvére épülő Beneš-dekrétumok kérdése volt. A javaslatot valamennyi kormánypárt, tehát a szociáldemokrata Smer és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom-Néppárt (HZDS-ĽS) is támogatta. Az eredeti határozat csupán leszögezte a magyarokkal szemben elkövetett jogtalanságok “érvényességét és sérthetetlenségét”, az ellenzéki szlovák pártok, amelyek látens nacionalizmusukat minden alkalommal sikeresen rejtik el nemzetközi példák mögé ugyancsak a dekrétumok sérthetetlenségét hangoztatták, de Csehországhoz “fordultak” példáért, ennek megfelelően született meg a végső határozat, amely szinte azonos a 2002-ben a cseh parlament által elfogadott határozattal, amelyet Prága a szudétanémetek kapcsán fogalmazott meg: azaz a parlament megerősítette a dekrétumok sérthetetlenségét, csak éppen leszögezte, hogy hatályon kívül vannak, s azok alapján új tulajdonjogi viszonyokra nem kerülhet sor. A határozatot valamennyi szlovák párt támogatta.

Az MKP a kialakult helyzet miatt be sem nyújtotta azt a korábbi szándéka szerinti tervezetét, amelyben a szlovák parlament hasonlóan elnézést kért volna a szlovákiai magyaroktól a második világháborút követő meghurcoltatásukért, mint az elüldözött „kárpátnémetektől“ és a holokauszt elsősorban zsidó áldozataitól. Ezért egy új tervezettel állt elő a párt, miszerint a magyar és a szlovák fél három-három történelmi eseménysorért kérne elnézést kölcsönösen, ami a “szlovák-magyar történelmi megbékélés” alapja lehetne. Az MKP javaslatát nem támogatták a szlovák partnerpártok sem. Robert Fico miniszterelnök egyenesen provokációnak bélyegezte a megbékélési tervezetet. Ugyanakkor a magyarországi parlamenti pártok mind támogathatónak vélték a javaslatot. Az MKP és korábbi szövetségesei a kereszténydemokraták valamint a Dzurinda vezette SDKÚ közötti kapcsolatok ekkor kezdtek látványosan romlani.

A Beneš-dekrétumok ügye komoly külpolitikai vitát is gerjesztett. A kérdéssel a nemzetközi közvélemény kiemelten foglalkozott, az Európai Parlament is napirendjére vette az ügyet. Az Európai parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering elemzést készíttetett a parlamenti határozat jogi hatásáról.

***
A Ján Slota vezette nemzeti párt 2007 októberében is folytatta a magyarságot provokáló, pártjuk ideológiai alapjait adó irányzat megerősítését a törvényhozó testület által is. Beterjesztette a párt a “Lex Hlinka” néven ismertté vált törvénytervezetet, amely arra irányult, hogy a szlovák történelemírás által is “ellentmondásos személyiségnek” tartott Andrej Hlinkát a “nemzet atyjának” nyilvánítsa, s kimondta, személye és munkássága megkérdőjelezhetetlen és nem szabad bírálni. A törvénytervezetet a párt azzal indokolta, hogy Hlinkának köszönhető a szlovák nemzet fennmaradása, mert mind a magyarok, mind a csehek ellen ő védte meg a szlovákságot az elnemzetietlenítéstől, ő adott perspektívát a szlovák nemzetnek. Annak ellenére, hogy Hlinka a két háború között megosztotta a szlovák társadalmat katolikus-klerikális kizárólagosságával. A “nemzeti hangulat” ennek ellenére áthatotta az összes szlovák pártot és teljes összhangban szavazták meg a Hlinka-törvényt, amely alapján ő az, aki “elévülhetetlen érdemeket szerzett a szlovák nemzet fennmaradásában és — következésképpen — Szlovákia megalakulásában”, amiért a szlovák parlamentben szobor őrzi majd emlékét. A törvénytervezetet az október 23-ai végső szavazáson csak az MKP képviselői nem támogatták.

***
A Lex Hlinkával párhuzamosan tárgyalta a szlovák parlament a Rózsahegy melletti Černovában 1907. október 25-én bekövetkezett tragédiával kapcsolatos parlamenti nyilatkozat-tervezetet, amelynek első változatát ugyancsak a Szlovák Nemzeti Párt terjesztette be. Ennek megfelelően a javaslat a “jó és galamblelkű szlovákok ellen fellépő rossz és mindig durva magyarság” alapelvből indult ki, s határozatban szólította fel Magyarországot, kérjen bocsánatot a szlovákoktól. A kezdeményezésre abban az időben került sor, amikor az európai szocialisták (PES) is, Magyarország is tiltakozott a folyamatos magyarellenes kirohanások és a kollektív bűnösség elvét megerősítő parlamenti határozat ellen, de az Európai Néppárt (EPP-ED) is felfigyelt a Mikuláš Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) és a Pavol Hrušovský vezette Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) nacionalizmust támogató magatartására, ennek hatására a szlovák pártok közül a KDH és a Smer is önálló tervezetet nyújtott be a parlamentbe, de az MKP is nyújtott be egy tervezetet. A parlamenti vita ugyan éles magyarellenes kirohanásokat tartalmazott, ám a végső határozat gyakorlatilag az MKP javaslatára alapult, vagyis a “mindenkori hatalmak” arroganciáját ítéli el, és “mementóként” tárgyalja a tragédiát, hogy a hatalom sosem alkalmazhatja saját polgárai ellen az erőszakot.

Idegengyűlölet, magyargyűlölet, fajgyűlölet, neonáci megnyilvánulások

2005
Szlovákiában 2005-ben a hivatalos rendőrségi adatok szerint 121 rasszista bűncselekményt követtek el, közülük 82-t sikerült felderíteni. Testi sérülést okozó támadás 25 esetben történt, az áldozatok túlnyomó többsége roma származású volt. Halálos áldozata is volt az újfasiszták támadásainak. A szlovák nemzetiségű Daniel Tupý egyetemi hallgatót 2005 novemberében azért támadták meg bőrfejűek, mert gitár volt nála és hosszú hajat viselt, vagyis a neofasiszták számára elfogadhatatlan kultúra képviselője volt.

2006. május 21.
“Tiltott idegenvezetés” miatt egy magyarországi tanárt, aki a pozsonyi Szent Márton (koronázási) dómban diákjainak Pozsony és a Szent Márton-székesegyház magyar történelmi vonatkozásairól beszélt, lakossági bejelentés alapján a rendőrség többedmagával letartóztatta, több órán át fogva tartotta és vallatta. Magyarország pozsonyi főkonzulának közbenjárására hagyhatták el a rendőrséget és Szlovákiát.

2006. május 26.
A III. Felvidéki Magyar Sziget fesztiválnak az Érsekújvárhoz közeli Kamocsa adott otthont. Több szélsőségesen magyargyűlölő szlovák szervezet (http://morho.yw.sk, www.pospolitost.org, stb.) nyíltan uszított a magyar fiatalok ünnepe ellen. Az ultrasoviniszta szlovák mozgalmak a szigetfesztivállal egy időben az Érsekújvárhoz közeli szlovák lakosságú Nagysurányban több száz fős magyarellenes tüntetést tartottak, majd három autóbusszal, mintegy 150-en megindultak a Felvidéki Magyar Sziget fesztivál helyszínére. Összeütközésre nem került sor.

2006. június 11.
A világhálón (youtube.com) is megjelent az a video felvétel, amely bemutatja, hogy a 2005. május 14-én lezajlott pozsonyi Slovan és a Dunaszerdahely közötti labdarúgó mérkőzésen a Slovan szurkolói „Szlovákia a szlovákoké”, „101 százalék antihungary” és ehhez hasonló táblákkal tüntettek. A videó felvételen egy, a Nagy-magyarországról mintázott plakát is szerepelt, amelyet a szlovák szurkolók összetéptek és a földre dobtak, közben az „Ezt akarjátok?” kérdést üvöltötték a magyarok felé. 2005. május 21-én a Bacsfa-Slovan mérkőzésen is hasonló rendbontás történt, ott a rohamrendőröknek kellett közbelépniük, de a pozsonyi huligánok rendzavarásáról csak egyetlen szlovákiai sportlap ejtett néhány szót, „Magyarnak lenni bűn?” c. cikkében. A www.focitipp.hu 2005. május 25-én így összegezi a szlovák futball huliganizmust: az öt nagyobb szlovákiai huligáncsoportban egyetlen közös elem van: a töretlen magyargyűlölet. A pozsonyi Slovan-hooligans, a kassai Rebels VSS, a nyitrai Bulldogs, a nagyszombati Red-Black Warriors és a zsolnai North-Brigade a válogatott meccsein is bizonyítja mindezt, bár a prímet a pozsonyiak viszik: 1999 márciusában a Szlovákia-Magyarország Eb-selejtezőn “Ungarn – nein, danke!” feliratú drapériával fogadták a magyar válogatottat, ugyanazon a meccsen a nagyszombatiak megtámadták a vendégszektorba jegyet nem kapó, így amellett zászlót bontó somorjai magyarokat – a győri visszavágóra azonban csak alig harmincan merészkedtek el. De emlékezhetünk az 1992-es Ferencváros-Slovan visszavágóra is, amikor a pozsonyi kommandós-attak után egyetlen Slovan-drukker utazott el Budapestre. „Hőstettéért” élete végéig szóló bérletet kapott a pozsonyi klubtól. (Vö.: Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága 1987/17 sz. dok., amely sorrendben a CSMKJB 35. dokumentuma.)

2006. augusztus 6.
Magyarellenes videó jelent meg az interneten (www.youtube.com), amelyen négy kapucnis, baseballsapkás, símaszkot viselő fiatal egy magyar zászlót égetett el, gyűlölködő jelszavakat kiáltozva. A július 30-án közzétett 1 perc 26 másodperces mozgóképet egy – a felhasználói profilja szerint – 21 éves szlovák fiatal, bizonyos “werwolfSSlovakia” jegyzi.

A videó “Welkome in Slovakia – is beautifully – Slovakia is our – we never not to be Hungary – Slovakia is heart Europe!!!”, rossz angolsággal megfogalmazott szöveges üzenetekkel (illetve ezek szlovák megfelelőivel) és zúzós szlovák metálzenével indít, miközben valóban szép szlovákiai tájakat mutat be diavetítés-szerűen. A 25. másodperc környékén kezdődik az éjszakai akció: négy kapucnis, baseball-sapkás, símaszkos fiatal áll egy tábortűz mellett, ketten tartják kifeszítve a magyar nemzeti lobogót, ketten szlovák zászlókkal állnak.
A kapucnis, pulóvert viselő fiatal egy fáklyát nyom a magyar zászló közepébe, ami kis idő múlva lángra lobban, eközben magyarellenes szónoklat hallatszik a háttérben. (“Ezek a mi ellenségeink. és mi elpusztítjuk őket. Hogy egy másodpercig se tartózkodjanak a mi területünkön. Így végzi minden magyar. Testvéreink minden utálatos ellensége. Sieg.”) A negyedrészt elégett lobogót végül a tűzbe vetik, miközben a bal szélen látható szlovák zászlóra svenkel a kamera. A kis videó “Always opposite Hungary!!!” üzenettel zárul.
A magyarellenes videót eddig több mint háromszázan nézték meg. A felvételt feltöltő “werwolfSSlovakia” a neve alapján náci ideológiákat valló szlovák fiatal lehet, ezt támasztja alá a másik két videó is, amit ő jegyez: mindkettő cigányellenes alkotás, skinheadzenével körítve. (A Werwolf ellenállási mozgalmat azért hoztak létre a II. világháború vége felé Németországban, hogy szabotázsakciókat, terrortámadásokat és kivégzéseket hajtsanak végre a szövetségesek által megszállt területen).

2006. augusztus 21.
Révkomáromban három szlovák fiatal vert meg egy magyar férfit, miután a sértett magyarul kért tőlük tüzet a cigaretta gyújtáshoz. A támadók az áldozat ütlegelését csak a mentőautó megérkezésekor hagyták abba.

2006. augusztus 22.
Rendőrségi feljelentést tett egy nő Érsekújvárott, miután „Maďari za Dunaj! Tešék” (“Magyarok, a Duna túluldalára!”) feliratot talált lakótelepi lakása ajtaján. A kiérkező rendőrök jegyzőkönyvbe vették a történteket, kikérdezték a sértett szomszédját, és írásmintát is vettek tőle.

2006. augusztus 23.
Ismeretlen tettesek ismét megrongálták Petőfi Sándor pozsonyi szobrát, amelyet alapos restaurálás után 2003. március 15-én állítottak újra a belvárosi Medikus-kertben.

2006. augusztus 25.
Malina Hedvig bántalmazása. „Magyarok, takarodjatok a Duna túloldalára!” és “Halál az élősködőkre!”. Ezt írta két kopaszra borotvált fejű szlovák fiatal a 23 éves magyar diáklánynak a blúzára, miután megrugdosták és súlyosan megverték. Az eset Nyitrán, az egyetem közelében lévő parkban történt – és az utóbbi éveknek, nemzetközi szinten is – a legismertebb nacionalista indíttatású magyarellenes támadása volt. A tettesek egyikét korábban a III. Felvidéki Magyar Szigetfesztiválon május 26-án a magyarellenes tüntetők között lencsevégre kapták, és Malina Hedvig által adott személyleírás alapján beazonosították, de a rendőrség nem indított ellene bűnvádi eljárást. Malina Hedvig ügyének rövid kivizsgálása után a miniszterelnök és a belügyminiszter 2006. szeptember 12-én közösen tartott sajtótájékoztatójukon kijelentették, hogy az eset meg sem történt, csupán Malina Hedvig képzeletének szüleménye az egész. Malina Hedvig ellen 2007. május 14-én eljárást indítottak hamis eskü és tanúvallomás miatt. Ügyvédje tiltakozott a hibás ügyészségi eljárás miatt. A rendőrség vezetője Ján Packa az egyértelmű bizonyítékok miatt 2007. június 23-án elismerte, hogy a lányt valóban megverték. Az eset óta két év telt el, a tetteseket mindmáig nem fogták el.

2006. augusztus 26.
A besztercebányai (Banská Bystrica) labdarúgóstadion lelátóján három, 17, 22 és 26 éves kassai fiatalember tizenegy méter hosszú és másfél méter széles “Halál a magyarokra” feliratú transzparenst emelt a feje fölé. A rendőrség azonnal őrizetbe vette őket, és vasárnap a besztercebányai ügyészség népellenes uszításért vádat emelt ellenük. Ha a bíróság bűnösnek találják őket, három évig terjedő börtönnel sújthatók.

2006. augusztus 29.
Megvertek egy fiatalt a Galántához közeli Diószegen, mert magyarul beszélt. A 19 éves fiú állítása szerint magyarul szólt a barátnőjéhez egy szórakozóhelyen. Ekkor hatan odamentek hozzá, és azt kérdezték tőle: tudja-e, hol lakik Ján Slota. A rendőrség álláspontja szerint egyszerű kocsmai verekedésről volt szó. A fiút három héten túl gyógyuló mellkasi sérülései miatt kórházban kellett kezelni. (ta3)

2006. augusztus 30.
Megfenyegették a magyarországi Magyar Vidék és Polgári Párt (MVPP) alelnökét, aki a szlovák nacionalista politikus, Ján Slota ellen tett pozsonyi feljelentése után a napokban Szlovákiából kapott fenyegető és gyalázkodó levelet – erről a párt alelnöke számolt be Budapesten, a szlovák nagykövetség épülete előtt. A levélben, amelyet a politikus bemutatott a sajtó munkatársainak, többek közt az is szerepel, hogy “mindenkit megölünk (…), és te ne próbálj hozzánk jönni, mert megdöglesz”. A levelet a Tiszta Szlovákiáért nevű csoport jegyezte.

2006. szeptember 3.
A magyar-szlovák Európa-bajnoki labdarúgó selejtező előtt nagy volt a biztonsági készültség. Egy szurkolótól a szervezők elővigyázatosságból elvették azt a nemzeti színű zászlót, amelyre Vörösmarty Szózatának egyik sorát írta fel.

2006. szeptember 6.
Ipolynyéken a falu diszkójában két váci tizenévest bántalmazott egy 12 fős társaság. Megrugdosták, megverték őket, pisztollyal megfenyegették, később pedig gázspray-vel lefújták őket. Autójuk szélvédőjét betörték. Egyikük, egy 19 éves fiatalember bordazúzódást és agyrázkódást szenvedett. Beszámolója szerint azért verték meg őket, mert magyarok. (Duna TV, HírTV)

2006. szeptember 9.
Három részeg, símaszkot viselő férfi rontott rá és vert meg egy roma családot fajellenes indítékból a szlovákiai Szereden (Sered). Az elkövetőket a történtek után egy órával a rendőrség elfogta. Testi sértéssel súlyosbított birtokháborítás és fajellenes gyűlölködés címén vádindítványt emeltek ellenük.

2006. szeptember 16.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szeptember 16-án tüntetni akart Pozsonyban Malina Hedvigért és a magyar-szlovák együttélésért az “Ezerszáz év béke és együttélés – ki akarja ezt felrúgni?” transzparens felmutatásával. A tüntetést a pozsonyi önkormányzati hatóság nem engedélyezte. A HVIM elnöke, Toroczkai László ezért egyedül jelent meg Pozsonyban, ahol a rendőrség letartóztatta és megbírságolta őt kb. 250 €-ra , majd az idengenrendészeti hatóság kiutasította őt öt évre Szlovákiából. A helyszínen tartózkodó Peter Ciernik polgármester úgy nyilatkozott az ügyről: a nevezett úr egy tilalmi rendelet ellenére tartózkodott a betiltott tüntetés korábban megjelölt helyszínén, ahol egy transzparens kivonására tett kísérletet.

2006. október 24.
Kassa közelében négy szlovákul beszélő roma férfi és egy fehér társuk megtámadták egy kassai autóversenyről hazafelé tartó miskolci személygépkocsi két magyar utasát. A támadók rendszám nélküli gépkocsijának öt utasa közül dühödten előugró két férfi szitkozódás közepette különféle tárgyakat dobált a magyar gépkocsira, amelynek sofőrje időközben egérutat nyert és járművével a határátkelő felé vette az irányt. A támadók azonban utolérték a határátkelőnél, ahol még dühödtebben szitkozódtak, mígnem a határőrök riasztására a hernádcsányi (Čaňa) rendőrőrs járőrkocsija a helyszínre érkezett, és a támadókat előállította.

2007. január 10.
Lelesz községben ismeretlen tettesek megrongálták Petőfi Sándor emléktábláját. Az elkövetők leszaggatták az emlékműről a koszorúkat és összetaposták azokat. A koszorúk némelyikét magyar nemzeti színű szalagok díszítették.

2007. január 29.
Két szlovák szélsőséges inzultálta Pozsonyban Baruch Myers pozsonyi főrabbit és fiát, amikor távoztak egy zsinagógából. A fiatalok ugyan nem bántalmazták a rabbit és fiát, de náci jelszavakat skandáltak.

2007. január 31.
A Matica slovenská egyik nyitrai kiadványának mellékleteként újfasiszta eszméket népszerűsítő brosúra jelent meg a “Nemzet joga” (Právo národa) cím alatt. A kiadó indoklása szerint a Matica slovenská nyitrai helyi szervezetének művelődési háza azért vállalt közösséget az újfasiszta nosztalgiákat ápoló Szlovák Megújhodási Mozgalommal (SHO), mert a hírmondóikat közös kiadványként olcsóbban tudják megjelentetni. Az SHO következetesen törekszik a második világháború alatt fennállt szlovák fasiszta bábállam háborús bűnökért kivégzett vezetője, Jozef Tiso rehabilitálására, mert úgy látja, a szlovákok akkori, első államalakulata a nemzet történelmének legdicsőségesebb korszaka volt. az SHO internetes honlapján a sovinizmus, az antiszemitizmus, a zsigeri magyarellenesség, az állami paternalizmus, sőt, a demokratikus alapértékek megkérdőjelezésének egyvelegével találkozhat az olvasó. A magyarokat “ugorokként” emlegető szerzők nagy vehemenciával támadják a privatizációt, a fehéroroszországi demokratikus ellenzéket, félreérthetetlenül zsidóellenes értekezéseket tesznek közzé, és nekiszegezik a kérdést az olvasónak: vajon nem kellene-e bűnvádi eljárást indítani Malina Hedvig ellen. Az SHO honlapjának egyik hozzászólója szerint Malina Hedviget hazaárulásért kellene bíróság elé állítani és elítélni.
Miután a Matica Slovenská a róla alkotott törvényből kifolyólag
közintézmény, amelyre az állam a kultúra és tudomány területén egy egész sor feladatot ruház át, a Právo Národa hasábjain terjesztett nézetek egyszersmind állami, vagy legalábbis az állam által elismert nézetekké válnak. A Matica Slovenská magyarellenes és fasizmussal kacérkodó nézetei 1968 óta ismertek. A két Dzurinda-kormány sem tudott vagy akart ezzel nyíltan szembenézni. A Fico-kormány azonban megduplázta a Matica költségvetését, így várható, hogy az évi negyvenmillió koronával (1,1 millió €) gazdálkodó szervezet által vallott, vagy a vélemények pluralitása nevében megtűrt szélsőséges nézetek is egyre nagyobb teret kapnak a közéletben, mégpedig állami támogatással.

2007. március 5.
Három mexikói és egy spanyol egyetemistát támadtak meg a bőrfejűek Pozsonyban – közölte Mária Candráková az Emberek a rasszizmus ellen szlovák civil szerveződés munkatársa. A sötét bőrű fiatalemberek csereegyezmények alapján tanultak egy évig Szlovákiában. A belvárosi Szabadság téren (a régi Fürsten Alle) támadtak rájuk a bőrfejűek, akik elől igyekeztek elmenekülni, de az egyiküket utolérték, ütlegelni és rugdosni kezdték. Amikor a társai a segítségére siettek, pisztolyt szegeztek rájuk. A fiatalok sokkos állapotban hagyták el a helyszínt.

2007. március 28.
Eltűnt Alistál Mátyás király-szobra a községháza melletti parkból. Két napra rá a rendőrség összedarabolva megtalálta az alkotást. Hasonló lopások miatt a környező településeken inkább zárt helyre viszik a jeles történelmi emlékműveket. Alig másfél évvel ezelőtt ugyanis a komáromi járás hét falujából rövid két hét leforgása alatt ellopták a turulmadarakat, a rendőrség azonban mind a mai napig nem akadt a vandálok nyomára. Akkoriban az érintett falvak vezetői magyarellenes akciót sejtettek a háttérben, ám az egyenruhások mindvégig színesfém tolvajokra gyanakodtak, ezért is figyeltették a hulladékvas-gyűjtőtelepeket, mindhiába.

2007. április 21.
Petőfi Sándor pozsonyi szobrát ismeretlen tettesek ismét megrongálták, karját letörték és a szobor többi részében is kárt tettek. Az előtte elhelyezett koszorúkból egy keresztet formáztak. A vandál tett magyarellenes volta nem okozhatott kételyeket senkiben sem.

2007. augusztus 27.
Újnácik támadtak meg egy színes bőrű londoni férfit Nagyszombat egyik szórakozóhelyén – derült ki az Emberek a rasszizmus ellen nevű szlovák civil szervezet jelentéséből. A “másságáért” bántalmazott férfi nem tett feljelentést, legalábbis a rendőrség jelentése szerint nem folytatnak rasszista támadás miatt nyomozás. A színes bőrű férfit mintegy tíz szlovákiai újnáci verte, majd rugdosta meg, végül leköpdösték. Az incidens akkor kezdődött, amikor gyanútlan külföldiek egy csoportja belépett a városi strandfürdő szórakozóhelyére, ahol táncolni szerettek volna. A mintegy tíz személyből álló újnáci csoport öt percen belül körülvette a külföldiek csoportjának egyetlen színes bőrű tagját, és habozás nélkül ütlegelni kezdte őt.

2007. október 8.
Tizenegy szlovák is volt azok között a neonácik között, akiket vasárnap a szerbiai Újvidéken vettek őrizetbe, mert rátámadtak egy antifasiszta tüntetés résztvevőire. A szlovák fiatalokat a rendőrség szabadon engedte, és kitiltották őket az országból. A Slovenská pospolitosť nevű újnáci szervezet tagjairól volt szó.

2007. október 28.
Egy húsz fős csoport baseball-ütővel támadt a diszkóba tartó fiatalokra Besztercebányán. A neonácik támadását megörökítette egy amatőr felvétel is megörökített azt a neonáci támadást. A videó felvétel megjelent az interneten is.

2007. november 5.
Bőrfejűek körülbelül húszfős csoportja Pozsonyban három színes bőrű diákot támadott meg, amikor azok kijöttek az egyik szórakozóhelyről. A három diák közül kettőt olyannyira megvertek, hogy eszméletüket vesztve feküdtek a villamossíneken. Az egyik fiatalember barátnőjének sikerült elmenekülnie a helyszínről, ő riasztotta a rendőröket.

2007. november 8.
A nyitrai rendőrség öt fiatalt tartóztatott le a fasizmus propagálásának gyanújával, mert az utcán fasiszta jelszavakat kiabáltak. Az incidensre nem egészen egy héttel azután került sor, hogy Nyitrán aláírásgyűjtési akció indult az újfasiszták támadásai ellen, illetve a rendőrség tehetetlensége miatt.

2007. november 10.
Púhóban (Púchov) játszott a dunaszerdahelyi labdarúgó csapat. (szlovák harmadik liga). A létszámtöbbségben lévő púchovi szkinhedek behatoltak a vendégszektorba, s magukkal vittek néhány DAC-zászlót. Az incidenst a rendőrök és a helyi szervezők tétlenül nézték, senki sem avatkozott közbe.

2007. november 11.
Tíznapos orvosi ellátásra szorul az a 16 éves lány, Patrícia, akire szerdán egy kassai utcán támadtak rá újfasiszták. A lányt, akinek édesapja kubai származású, előbb leteperték a járdára, majd mind a három támadó megrugdosta és megverte. Tettük elkövetése közben fasiszta jelszavakat kiabálták, valamint „takarodj Szlovákiából.” A mellettük elhaladók végül megzavarták az elkövetőket, akik hangos fasiszta köszöntések közepette elfutottak a helyszínről.

2007. november 19.
Rosszalló szlovák megjegyzések, mutogatások zavarták meg Galántán a Kodály Országa című zenei rendezvénysorozat keretében fellépő szlovákiai magyar énekkarokat. Egy helyi bevásárlóközpont főbejáratánál hat órán át magyarul énekeltek Kodály-kórusműveket, miközben az elhaladó bevásárolók közül többen nemtetszésüknek adták jelét.

2007. december 31.
Az ukránok és ruszinok által is lakott Felsővízközben (Svidník) szilveszter éjjelén mintegy harminc bőrfejű “ostromolt meg” egy romák lakta családi házat, amelynek betörték az ablakait.

2008. január 1.
Romákra támadtak neonáci fiatalok Szlovákiában újév hajnalán. A közép-szlovákiai Korponán (Krupina) kedden hajnali egykor négy újfasiszta nyolc roma fiatalt kezdett verni az utcán, alig néhány méterre attól a tértől, ahol több száz helybéli ünnepelt. A hírhedt náci “Sieg Heil!” és a “Heil Hitler!” köszöntéseket kiabálva rontottak a roma fiatalokra, akiket “fekete guminak és négernek” neveztek. Követelték tőlük, hogy azonnal tűnjenek el, majd – látva, hogy nem engedelmeskednek – bántalmazni kezdték őket. Két roma fiatalnak három héten túl gyógyuló sérüléseket okoztak.

2008. január 11.
Fasiszta zászlót lengetve vett körbe egy romák lakta házat és fasiszta jelszavakat ordibálva fenyegette meg a lakókat öt szélsőséges fiatal pénteken éjszaka Szlovákiában, a korponai (Krupina) járáshoz tartozó Szebellében (Sebechleby).

2008. január 20.
A szlovákiai rendőrök lőgyakorlatai közül több amatőr felvétel is megtalálható a világhálón. Olyanok is, amikor a cél egy HEDVIG nevű bábu volt… A világ legnagyobb videógyűjteményére (youtube.com) felhelyezett “klipek” között látható olyan is, amely azt mutatja be, hogyan kell kötéllel kiráncigálni és ártalmatlanná tenni egy autóban ülő embert.

2008. január 23.
Egy Trencsénhez közeli község általános iskolájában egy 13 éves fiútól szélsőjobboldali együttesek nevével, náci jelképekkel telefirkált könyvborítókat, tanszereket foglaltak le. A tanuló ellen nem indulhatott eljárás, mert kiskorú. Más azonban a helyzet az egyik trencséni szakközépiskola 16 éves diákja esetében, aki büntetőjogi szempontból már nagykorúnak számít. Az elmúlt fél évben, és különösen a napokban nyíltan az újfasiszták támogatására bíztatta iskolatársait, öltözékén, személyes tárgyain számos náci jelképet viselt.

2008. január 26.
Ismeretlen tettesek horogkeresztet festették pénteken a szlovákiai Révkomárom zsinagógájának falán 2006-ban elhelyezett emléktáblára. A falra felfestették a 88-as számot is. Mivel a latin ábécében a nyolcadik betű a “H”, ezért neonáci szervezetek gyakran használják a “Heil Hitler!” köszöntés helyett.

2008. február 26.
Grigorij Mesežnikov orosz zsidó származású politológust, szociológust Pozsonyban az utcán támadták meg. A közismert szakember és az IVO Társadalomkutató Intézet elnöke csak könnyebb sérüléseket szenvedett. Mesežnikovra saját elmondása szerint egy rövidre vágott hajú fiatalember támadt rá, miközben azt kiabálta, hogy utálja a zsidókat. Ekkor egy járókelő sietett a segítségére.

2008. március 11.
A rendőrség vádemelési javaslatot tett két tizenéves fiatal ellen, mert antiszemita és náci jelszavakat és horogkereszteket rajzoltak Rózsahegyen (Ružomberok) a város hat épületére. Egy élelmiszerbolt, egy vendéglő és az önkormányzati hivatal épületét mázolták össze, de jutott festék egy volt iskolaépületre és egy templomra is. A horogkeresztek és a “Juden Raus” (zsidók kifelé) felirat a vasúti aluljáró betonfelületén is láthatók voltak egy ideig.

2008. április 23.
A rendőrség őrizetbe vett egy 24 éves férfit Pozsonyban, aki egy nemzetközi konferenciára érkezett színesbőrű amerikai orvost inzultált. A férfit és a társaságában lévő hölgyet a villamoson kezdték inzultálni, miközben a támadó a Ku-klux-klánt emlegette és szidta a négereket, angolul. A pár a villamosról leszállt, ahol egyébként egy utas sem kelt a védelmükre. A pozsonyi rasszista támadó felbátorodva utánuk ment és tovább zaklatta őket, már tettlegességig fajult a helyzet, mikor egy járókelő közbelépett.

2008. április 28.
Három fiatal férfi megrongálta a pozsonyi Chatam Sófer rabbi síremlékének környékét. A rendőrségi szóvivő szerint a vandálok köveket dobáltak a síremlék fölötti üveg sztélékre, és az egyiket eltörték. A rendőrség szerint már korábban is többször megrongálták a mauzóleumot. Három évvel ezelőtt három üveg sztélét tört szét egy ismeretlen elkövető.

2008. július 20.
Négy zólyomi fiatal fajgyűlölő jelszavakat kiabált romák háza előtt, a város közelében lévő Ocsova községben (Bél Mátyás szülőhelye). Előbb a hitleri karlendítéses köszönést “gyakorolták” a ház előtt, miközben fajgyűlölő kijelentéseket tettek. Később provokálták a lakókat, hogy jöjjenek ki. Amikor azok kimerészkedtek, kővel dobálták meg őket, egyikük pisztollyal a levegőbe lőtt, majd az egyik sértettnek szegezte a fegyvert.

2008. július 25.
Dunaszerdahelyen játszott labdarúgó mérkőzést a Nagyszombat csapata (DAC-Trnava 3:0). Az egyik vendégszurkoló a dunaszerdahelyi szektorhoz rohant és letépte a magyar zászlót és megpróbálta elvinni. A rendőrség tétlensége miatt egy dunaszerdahelyi szurkoló szerezte vissza a zászlót (erőszak nélkül). A mérkőzés után sok bírálat érte kormánykörökből is a dunaszerdahelyieket, mert magyar zászlót is lobogtattak. A nagyszombati szlovák drukkerek halálfejes fekete lobogókat feszítettek a lelátóra.

2008. augusztus 2.
Pozsonyban játszott labdarúgó mérkőzést a dunaszerdahelyi csapat (Slovan-DAC 2:1). A szlovák rendőrség nem engedte meg, hogy a vendégszurkolók kirakják a korlátra a magyar zászlót, mivel szerintük az nem a játszó csapatok valamelyikét biztatja. Az angol zászlót viszont kifeszíthették. A mérkőzés alatt a szlovák közönség gyakran magyarellenes rigmusokat üvöltött.

2008 első félévében annyi fajgyűlölő indíttatású bűncselekményt követtek el Szlovákiában, mint az előtte való egész évben. Az elkövetők zöme 16-26 éves férfi. Rövid időn belül megduplázódott a rasszista indíttatású bűncselekmények száma Szlovákiában – derül ki az összehasonlító statisztikából.
Míg 2007 első felében 70 ilyen esetet vettek nyilvántartásba az országban, számuk 2008 első félévben már 144 volt. 2007-ben összesen 150 hasonló eset volt, alig valamivel több, mint 2008 első félévében.

A szlovák magyar kapcsolatok akadályfutása

A Könyv tanúsága szerint kétszer ugyanabba a folyóba nem léphetünk Ez vonatkozik a szlovák magyar kapcsolatokra is. De mégis, több évtized multával úgy tűnik, mintha folyamatosan ugyanazt a vizet taposnánk. – Talán, mert a szlovák-magyar kapcsolatok az igazi állóvíz?

Hiába volt, hogy Pázmány Péter adta ki az első nyomtatott imádságos könyvet az Észak-magyarországi szlávok számára; hogy Rákóczi hadseregében ugyanolyan odaadással harcoltak a szlovákok, mint a magyarok; hogy Kossuth zászlaja alatt kétszázszor több szlovák küzdött Szent István országának szabadságáért, mint Hurban-hívőként; hogy a magyar radikális demokraták már-már magyarellenesnek tűntek a nem magyarok jogaiért folytatott küzdelmükben a történelmi Magyarország utolsó húsz évében; hogy a két világháború között a haladónak titulált magyar és szlovák értelmiségiek meg baloldaliak új alapokon épülő, a múlttal kritikusan szembenéző szlovák-magyar kapcsolatokat akartak kialakítani; hogy a magyarokat 1945-től éveken keresztül náci módon üldözték a szlovákok, megfosztva őket alapvető jogaiktól és vagyonuktól; hogy a kommunizmus évei alatt a magyar kommunisták a „mólt miatt” soha nem látott módon alázkodtak meg a szlovákok előtt; hogy 1989-ben együtt döntöttük meg a kommunista hatalmi rendszert; hogy a felvidéki magyarok nélkül Szlovákia 2004-ben nem válhatott volna az Európai Unió tagjává és 2009-ben nem vezethetnék be Szlovákiában fizetőeszközként az Euro-t?

Lehet, hogy mindez nem volt hiábavalóság, de nem igazolódott az a feltételezésünk, hogy a kommunista rendszer bukásával rendeződhet a szlovák-magyar viszony. A rendszerváltozás óta eltelt tizennyolc esztendő – sajnos – nem igazolta a két nemzet közötti jó kapcsolatok kibontakozásának esélyét. A szlovák pártok és az MKP együttkormányzása 1998-2006 között nem hogy szorosabbra fűzte volna a kötelékeket a szlovák és a magyar politikai partnerek között, inkább lazította azokat, sőt Magyarország és Szlovákiai közötti kapcsolatok is 2001-től, az Esztergomot Párkánnyal összekötő újraépített Duna-híd hivatalos átadásától folyamatosan romlanak, a most, 2008-ban, régen nem látott mélypontig. Így nem lehet csodálkozni azon, hogy azok a szlovák politikai pártok és társadalmi körök, amelyek mindig is a magyarellenességre építettek 2006 óta ismét kormányzati pozícióból hirdethetik a nyílt magyarellenességet, illetve kormányzati hátszéllel uszíthatnak a magyarok ellen. A szlovák politikai (de a zsigeri) magyarellenesség előretolt bástyája a Szlovák Nemzeti Párt és vezére Ján Slota soha nem látott népszerűségnek örvend.

***

A 2006-os parlamenti választásokat megelőző kampány során ismét kezdett felerősödni a gerjesztett magyarellenesség, ami az 1998-2006 közötti időszakban csitulóban volt. A magyarellenes szólamok vezéregyénisége ismét Ján Slota lett, csakúgy mint az 1994-1998 közötti időszakban. Nem véletlenül foglalkozott ezzel, a választást három nappal megelőzően, 2006. június 14-én a liberálisnak mondott SME napilap. Az MTI tudósítója így foglalta össze a lap cikkét:

„A Slota-jelenségben már régen nem az a nyugtalanító, hogy van, hanem az, hogy a szlovák politikai pártok szó nélkül hagyják. Nem ítélik el, nem teszik helyre, még a mostani – egyébként unalmas, fáradt és vérszegény – választási kampány során sem. Az MKP nyolc éve, a Slotával együtt kormányzó Vladimír Mečiar bukása óta, két egymást követő választási cikluson át volt a mai napig a szlovák kormánykoalíció tagja, végül annak második legerősebb pártja, de Slota ellenében még egyetlen szlovák koalíciós partnere sem védte meg. Még csak egy gesztussal sem. Közömbösségükkel a szlovák partnerpártok igyekeznek azt sugallni, hogy a Slota-jelenség szóra sem érdemes. Ez az üzenet azonban ennél rosszabbat sejtet. Akár azt is, hogy az MKP kormányzati partnerei nem elég bátrak a megszólaláshoz, vagy hagyják: hadd zavarja csak Slota a magyarok vizeit, még akkor is, ha az MKP a jövőre nézvést is a potenciális partnerük, s ezt nyíltan deklarálják is. Hallgatnak, pedig tudják: amit Slota művel, azt az alkotmány tiltja.”

Láthatóan az írott szlovák sajtó kedvezőbb magatartást tanúsít (mint a kereskedelmi TV, ahol Slotát jól eladható figurának tartják), de erre is inkább csak elvétve akad példa. Leggyakrabban és következetesen Miroslav Kusý politológus veszi védelmébe a magyarokat, és szembefordul a Slota-féle nyílt gyűlölködéssel, rámutatva annak veszélyeire. Legutóbbi írásában kiemelte, hogy a magyarellenes hisztériát gerjesztő Slota ezt azért teheti, mert a szlovák többségű közeg eltűri a szélsőséges soviniszta kirohanásokat.

***
A SME hírmagyarázója, a kassai Peter Schutz 2006. július 3-án “Katasztrófakoalíció” című kommentárjának (utalva az új szlovák kormánykoalíció összetételére) rendhagyó módon ezt a magyar címet adta. Az MTI tudósítójának összefoglalójában ez így jelenik meg: nyilvánvaló, hogy ez a szóhasználat nem kedvez majd a két ország viszonyának, amely nem tudni, milyen szintre süllyedhet a további fejlemények során. Majd idézi a lap hírmagyarázóját: “Mindenesetre megjegyzendő, hogy Budapesttel az eddigi szlovák kormány kapcsolatai sem voltak szabványosak. Gyurcsány az egyetlen miniszterelnök, akivel Dzurinda nem tárgyalt hivatalosan. A kenyértörés nyomai a kedvezménytörvényhez vezetnek.”
A kormányközi kapcsolatok romlásának gyökerét a lap hírmagyarázója, P. Schutz nyilvánvalóan pontatlanul ismerte fel. Nem vette észre, hogy a 2001. október 11-én lezajlott párkányi és esztergomi hídátadás sebezte meg halálosan, méreggel teli nyílvesszővel a szlovák államhatalom szívét, amikor M. Dzurindát a Duna mindkét oldalán csak egyszerű tapssal üdvözölték, de Orbán Viktort mindkét oldalon fergeteges éljenzéssel fogadták. A szlovák politika ezt kimondatlanul úgy értelmezte, mint 1938. november 2.-át.

***
Az új szlovák kormánykoalíció önmagában vált feszültségkeltővé. Nem csupán amiatt, hogy itt-ott a Tiso-féle fasizmusra emlékeztető nemzetiszocialista, jelenleg populistának nevezett retorikát használta, illetve megtűrt további szélsőségeket is, de főleg azért, mert politikai összetétele nem volt összeegyeztethető az íratlan európai normákkal: szélsőséges párt nem kaphat helyet egy kormánykoalícióban. Emiatt bukott meg 2002 végén a Jörg Haider pártját 2000 októberében befogadó Schüssel-féle osztrák kormány is.

Az új szlovák kormánykoalíciót alakító Szlovák Nemzeti Párt elnökének magyarellenes, gyalázkodó és sértő kijelentései miatt kérte 2006. július 11-én a Magyar Köztársaság külügyminisztere új szlovák kollégáját, annak budapesti látogatásakor, hogy a szlovák kormány vagy annak miniszterelnöke a jövőben határolódjon el a koalíciós tanács egyik tagjának, Ján Slotának magyarellenes kijelentéseitől. Ján Kubiš válasza, az európai szóhasználathoz szokott füleknek meglepő volt, mert arra hivatkozott, hogy “a kormány nem felel és nem vállal semmifajta felelősséget olyan kijelentésekért, amelyeket a kormányban részt vevők pártpolitikusként tesznek”. Göncz Kinga kifogásait kollégájának két héttel később írt levélében is megfogalmazta.

***
Az MTI pozsonyi tudósítója 2006. július 25-én az alábbi hírt adta le: Robert Fico szlovák miniszterelnök a jelek szerint semmit sem kíván tenni az ellen, hogy koalíciós partnere, a magyarellenességéről elhíresült Ján Slota az egyik kormánypárt vezetőjeként is folytatja magyarellenes kirohanásait, ugyanis a miniszterelnök még szóvivője révén sem foglalt állást koalíciós partnere újabb, felháborító magyarellenes kijelentéseivel kapcsolatban. “Aki ürügyet keres az új szlovák kormány bírálatára, megtalálja, még ha nincs is” – mondta a szóvivő. Slota ugyanis a Lidové noviny c. cseh napilapnak 2006. július 22-én nyilatkozott. Irigykedve szólt a csehekről, amiért azok a második világháború után a kisebbségek jogfosztását és kitelepítését törvényesítő Beneš-dekrétumok után ki tudták űzni a Csehországban addig őshonos szudétanémet kisebbséget, s ezért ma Prágának nincs olyan gondja a németekkel, mint Pozsonynak van a szlovákiai magyarokkal, akiknek vezetői Slota szerint folyamatosan veszélyeztetik Szlovákia területi egységét, mert a történelmi Magyarország újrateremtésén mesterkednek. Miközben megjegyezte, hogy neki nem a magyarokkal van baja, hanem a Magyar Koalíció Pártja (MKP) azon képviselőivel, akik kisebbségként elnyomják a szlovák többségi nemzetet, akik Szlovákiát nem a saját hazájuknak, hanem a történelmi Magyarország részének tekintik. Továbbá sérelmezte, hogy Kossuth Lajosnak, II. Rákóczi Ferencnek, Attila hun vezérnek szobrai állnak Szlovákiában, akiket a szlovákok gyilkosainak nevezett.

Göncz Kinga, Magyarország külügyminisztere Slota nyilatkozatára reagálva emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban Budapesten járt szlovák kollégája, Ján Kubiš azt ígérte: ha a szlovák kormánykoalíció tagjai közül valaki kisebbség- és magyarellenes kijelentéseket tenne, attól a kabinet el fog határolódni.

A szlovákiai Kárpáti-németek Egyesülete (KNS) július 25-én annak a véleményének adott hangot, hogy Slota helyesli a második világháború utáni, nemzetiségi hovatartozás alapján véghezvitt kényszer-kitelepítéseket. “Történelmi tapasztalataink jogán egyértelműen visszautasítjuk” az ilyen szemléletet – fogalmazott Andreas Pöss, a KNS elnöke, aki egyúttal hitet tett a tolerancia és békés együttélés mellett.

***
Szlovákia köztársasági elnöke, Ivan Gašparovič, 2006. július 26-án egy újságírói kérdés kapcsán kényszerült reagálni Ján Slotának a Lidové novinyban tett kijelentéseire. Az elnök sajátosan fogalmazott: “Természetes, hogy nem tudok egyetérteni azzal a megfogalmazással, ahogy azt a nagy nyilvánosság elé tárta.” A köztársasági elnök tehát nem a tartalomtól határolódott el, hanem a „megfogalmazástól”.

Ugyanezen a napon Robert Fico is megnyilatkozott. Annak ellenére, hogy Magyarország külügyminisztere a magyarellenesség kapcsán július 25-én ismét levelet intézett szlovák kollégájához, amelyben a magyar diplomácia vezetője azt írta: bízik abban, hogy a szlovák kormány nem enged teret a szélsőséges hangulatkeltésnek, a kormányfő nem úgy látja, hogy Szlovákia és Magyarország között bármilyen probléma állt volna elő, Göncz Kinga levelét pedig “nem tartja fontosnak” – írta a SITA hírügynökség, amely idézi Robert Fico ezzel kapcsolatosan elhangzott mondatát is, miszerint: “A világban annyi mindenféle levél kering.”

A július 26.-i kormányülés után rendezett sajtótájékoztatón a Szlovák Távirati Iroda jelentése szerint a kormányfő úgy nyilatkozott, hogy “én nem lehetek és nem is leszek sem a hírmagyarázója, sem pedig lapszéli jegyzetírója a mások szájából elhangzott politikai kijelentéseknek.” Miközben hangsúlyozta, hogy miniszterelnökként egyedül a kormány tevékenységéért és a kormánytagok kijelentéseiért vállal felelősséget. Robert Fico ugyanakkor arra is hivatkozott, hogy a kormánykoalíció egyik pártjának élén álló Slota nem a kormány, hanem csak a koalíciós tanács tagja. A három kormánypárt elnökeiből, Robert Ficóból, Ján Slotából és Vladimír Mečiarból álló testület azonban tudvalevően a kormányzat legerősebb politika szerve.

***
A szlovák-magyar viszonylatban sok eseményt hozó héten, július 24. és 28. között vált ismét sajtóhírré, hogy a Szlovák Nemzeti Párt talán tizedszer kezdeményezett büntetőjogi eljárást Duray Miklós ellen, mert 2006. február 5-én a Magyar Tudományos Akadémia és a Duna TV közös rendezésében részt vett és előadást tartott egy autonómia konferencián. Budapesten. (Az előadás szövegét lásd: Riadó – vágják alattunk a fát, Szabad Tér Kiadó, Budapest, 2006). Ján Slota feljelentése nyomán, mely szerint Duray Miklós részvétele a konferencián és előadása “egyértelműen kimeríti a nemzetgyalázás bűntettét”, a pozsonyi rendőr-főkapitányság azzal kapcsolatos kérdések megválaszolására kérte a Magyar Koalíció Pártját, vajon Duray az MKP, vagy a párt parlamenti frakciójának képviseletében, esetleg a párt ügyvezető alelnökeként vett-e részt a konferencián, egyszersmind a konferenciára szóló meghívó másolatának megküldését is kérték a párttól. Duray az MTI-nek elmondta: “A felháborodásom kétszeres. Egyrészt az indokolja, hogy az én szereplésem miatt nem engem, hanem a pártot kérdezik meg, másrészt az, hogy egyáltalán megkérdezik, mert hogy semmi közük hozzá. A rendőrséget egyetlen törvény sem jogosítja fel az után nyomozni, hogy egy tudományos konferencián ki és miről adott elő. Ilyesmi utoljára a rendszerváltás előtt történhetett meg.” Feltételezhető, hogy a rendőrségre politikai nyomás nehezedett, mert ilyen ügyben a rendszerváltozás óta első alkalommal indítottak vizsgálatot.

Az ügyet 2006. október 2-án, hétfőn zárta le a rendőrség. A SITA hírügynökség hétfőn közzétett értesülése szerint a rendőrség nem tesz bűnvádi indítványt Duray ellen, mert cselekedete nem minősül más nemzethez, más fajhoz vagy felekezethez tartozó személy elleni gyalázkodásnak – indokolta a rendőrség álláspontját a pozsonyi rendőrség szóvivője. A Szlovák Távirati Iroda érdeklődésére a szóvivő elmondta: a rendőrség megállapításait a kerületi ügyész nem találta elegendőnek ahhoz, hogy a feljelentés nyomán bűnvádi eljárást kezdeményezzen Duray ellen.

***
A budapesti Info Rádió 2006. július 28-án délben két kérdéssel kapcsolatban készített telefonon interjút Duray Miklóssal. Az egyik kérdés a büntetőjogi perindítvánnyal volt kapcsolatos, a másik a szlovák külügyminiszter esedékes válaszlevelével. Az alábbiakban közöljük az interjú eredeti szövegének a külügyminiszteri válaszlevélre vonatkozó részét az értelmét nem befolyásoló szerkesztett változatban.

Riporter: Most, amikor beszélgetünk, akkor nem tudjuk annak a levélnek a tartalmát, amit a szlovák külügyminiszter küldött a magyar külügyminiszternek, válaszra Budapest aggodalmai miatt, amiatt, hogy Jan Slota magyarellenes kijelentésekre ragadtatta magát, azután is, hogy pártja belépett a koalícióba. Ön mire számít, hogy mi van a levélben?

Duray Miklós: Nem tudhatom, hogy mit fognak írni a szlovák külügyminisztériumból a válaszlevélben, de szerintem egyre kínosabbá válik a helyzet, mert van Szlovákiának egy olyan kormánya, amely fölött egy koalíciós tanács rendelkezik, és ennek a koalíciós tanácsnak csak három tagja van. A hármak közül az egyik a Ján Slota. A kormánynak a helyzete tehát nem egyszerű arra nézve hogyan válaszoljon meg egy ilyen levelet. A szlovák kormány politikailag egyharmad részben Ján Slota pártjából áll, és ez egy fasiszta párt.

Riporter: Ezt ön így mondja.

Duray Miklós: Nem én mondom így. Ezt a pártot így lehet minősíteni elnökének minden megnyilvánulása szerint. Hogyan lehet minősíteni azt az embert, aki idegengyűlöletet hirdet, aki nemzetiségi gyűlöletet hirdet, aki becsmérli a másik nemzetet, aki fegyveres akcióra buzdít a másik nemzet ellen?

***
Ján Kubiš szlovák külügyminiszter 2006. július 28-án válaszolt Göncz Kinga négy nappal korábbi levelére, amelyben a magyar külügyminiszter kérte szlovák kollégáját, hogy a szlovák kormány határolódjon el a kormánykoalíciót alkotó Szlovák Nemzeti Párt vezetőjének magyarellenes kijelentéseitől. A válaszlevél azonban az eredeti kérés elől kitért, arra hivatkozva, hogy Szlovákia a két ország közti kapcsolatokat a magyar-szlovák alapszerződésben rögzítettekkel teljes összhangban kívánja építeni. “Tegye azt bárki is, a szlovák kormány most is és a jövőben is határozottan elutasítja az olyan megnyilvánulásokat és az olyan lépéseket, amelyek a két ország kétoldalú kapcsolatait és polgárainak békés egymás mellett élését károsítanák. Az ilyesmit Pozsony kategorikusan elítéli” – áll az MTI pozsonyi tudósításában. A szlovák külügyminiszter arra kérte Göncz Kingát, hogy a szlovák kormányprogrammal “összeegyeztethetetlen megnyilatkozásokat ne tévesszék össze a Szlovák Köztársaság kormányának álláspontjával, és ne is értelmezzék annak”.
Vitathatatlan, hogy Ján Slota – aki az 1990-es években Vladimír Mečiar kormányának koalíciós partnereként ugyanolyan gátlástalansággal becsmérelte a magyarokat, mint később ellenzéki pozícióban, – mostani, durván szélsőséges megnyilvánulásaival kínos helyzetbe hozta Robert Fico kormányfőt, aki mindvégig kitért a Slota-jelenséget minősítő állásfoglalás elől, s inkább megvédte, mintsem elmarasztalta volna koalíciós partnerét.

***
Hiller István, az MSZP elnöke 2006. július 29-én a pártja nevében a pozsonyi kormánykoalíciót vezető szociáldemokrata Smer elnökének, Robert Fico miniszterelnöknek írt levelet, melyben közölte: pártja határozottan elítéli Slota és az idegengyűlölő Szlovák Nemzeti Párt magyarellenes nézeteit, és arra szólítja fel Ficót: augusztus 24-ig tegye egyértelművé álláspontját Slota nézeteivel kapcsolatban, mert ennek tisztázatlansága a két párt közötti együttműködést kizárja.

***

A Szlovák Nemzeti Párt 2006. július 30.-án bejelentette, ismét feljelenti Duray Miklóst, amiért a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke a magyarországi Info Rádióban azt nyilatkozta, hogy a Szlovák Nemzeti Párt, megnyilvánulásai alapján fasiszta párt, melynek vezetője, Ján Slota nemzetiségi gyűlöletet hirdet és fegyveres akciókra buzdít egy másik nemzet és Magyarország ellen.

***
Ismeretlen tettesek ellen indított nyomozást a pozsonyi rendőrség 2006. augusztus 8-án a www.youtube.com honlapon, két nappal korábban megjelent, a magyar nemzeti lobogó elégetését nemzetgyalázó körülmények között bemutató videoklip miatt. Ennek kapcsán több hírmagyarázat is napvilágot látott.
A Pravda cikkírója Budapestet nevezi meg a feszültség újabb forrásának, és elmarasztalja a magyar kormányt, mert túlérzékenyen reagált, és “mesterségesen diplomáciai ügyet” csinált a zászlóégetésből, “olyan ismeretlen szélsőséges csoportból, amilyen minden országban tucatszám akad”. Hasonlóképpen marasztalja el Budapestet a Pozsonyban megjelenő SME cikkírója is, aki szerint “a magyar diplomácia a legjobb úton halad afelé, hogy elveszítse a szlovák kormánnyal fennálló civilizált párbeszéd fonalát.”

***
Nemzetgyalázás miatt büntetőfeljelentést tett 2006. augusztus 14-én a Magyar Koalíció Pártja a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Ján Slota ellen, aki számos esetben nyilvánosan durván sértegette a magyarokat. Slota pártjának szóvivője, Rafael Rafaj az MKP feljelentésének a hírére reagálva kijelentette: az MKP a Slota elleni feljelentéssel azt akarja megbosszulni, hogy pártja feljelentése nyomán büntetőeljárás folyik az MKP ügyvezető alelnöke, Duray Miklós ellen, valamint több ízben az MKP betiltását is követelték.

***
Ismeretlen tettesek 2006. augusztus 25-én megvertek egy magyar egyetemista lányt – Malina Hedviget – Nyitrán, és magyarellenes szöveget írtak a blúzára. A támadás a város egyik aluljárójában történt. A két ismeretlen azért támadt rá a 23 éves diáklányra, mert a mobiltelefonjába magyarul beszélt. Az ütlegelés és rugdosás után a lány blúzára a “Magyarok takarodjatok a Duna túloldalára” és “Halál az élősdiekre” mondatot írták – adta hírül az MTI.
Az eset az egyetemhez közeli parkban történt. A német-magyar szakos diáklány éppen szigorlatra sietett.
A 23 éves dunaszerdahelyi illetőségű diáklány alhasi vérzéssel vonszolta be magát a Konstantín Egyetem bölcsészeti tanszékére. A támadók az áldozat minden értéktárgyát elvették.
Ján Packa – országos rendőrfőkapitány – még aznap délután sajtótájékoztatót tartott, ahol megígérte, hogy a támadókat bármilyen áron, de előkeríti.

Bugár Béla az MKP elnöke azt nyilatkozta az MTI pozsonyi tudósítójának, hogy Szlovákiában az utóbbi napokban egyre több inzultus, tettleges támadás éri a magyarokat, ami azért van, mert Robert Fico kész együtt kormányozni a szenvedélyes magyarellenességéről elhíresült Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártjával. Bugár felszólította Ficót: személyesen és kormánya nevében haladéktalanul határolódjon el a Slota-féle szélsőséges jelenségektől, és azonnal tegye meg azt, amit meg kell tenni. Félő ugyanis, hogy holnap már késő lesz, hiszen a mesterségesen gerjesztett magyarellenes indulatok megállíthatatlan fordulatot vehetnek.

A nap történéseire reagálva az uszítások név szerinti gerjesztőjeként emlegetett Ján Slota pártja nyilatkozatban reagált Bugár fellépésére. Felszólította az MKP-t: “Hagyja abba a hazudozást, ne terjessze tovább a politikai fajgyűlöletet és ne korbácsolja fel a nemzetiségi szenvedélyeket.” Slotáék “elhatárolódnak az MKP terrorista eszközeitől, amelyek által a szlovákiai magyarok az MKP irredenta politikájának túszaivá lesznek.”

***

Az MKP Országos Elnöksége 2006. augusztus 28-án úgy döntött, hogy a magyar és cigányellenes szélsőségek politikai megfékezésére megbékélési nyilatkozatot terjeszt elő a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában. Ennek érdekében augusztus 31-re az MKP székházába meghívta egyeztetésre az összes parlamenti párt vezetőjét. A dokumentum aláírása azonban nem történt meg, noha a résztvevők mind elutasították a gyűlölködést. Az egyeztetésen éppen az MKP-vel korábban nyolc évig együtt kormányzó Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) elnöke, Mikulás Dzurinda volt kormányfő kardoskodott a tervezet ellen, aki szerint “az MKP javaslata nem egyeztethető össze a szlovák nemzet és az állam érdekeivel”.

Az MTI pozsonyi tudósítójának értesülése szerint Dzurinda szemléleténél még a jelenlegi kormánypártok képviselő is toleránsabb magatartást tanúsítottak. A volt kormányfő éppen azt találta elfogadhatatlannak, hogy pont az atrocitások célpontjainak szenvedő alanyait képviselő MKP fogalmazza meg, mit nem tartanak kívánatosnak és mit gondolnak az ország nemzetközi tekintélyén csorbát ejtő, Szlovákia elszigetelődésének veszélyét hordozó szlovák nacionalista jelenségekről a szlovákiai magyarok.

Az egyeztetés után Dzurinda külön sajtótájékoztatón indokolta álláspontját, azzal érvelve, hogy az MKP nyilatkozattervezete az európai szervezetek nem kívánatos szlovákiai monitorozását vonná maga után.

***
A levélváltásokat követően 2006. szeptember 3-án megtörtént a magyar és a szlovák külügyminiszter első nyilvános párbeszéde a szlovák közszolgálati TV déli publicisztikai műsorában.
Az elhangzottakból kiderült: a felek nem szívesen folytatnák a diplomáciai jegyzékcserét, de mindent meg szeretnének tenni a hangulat lecsillapításáért és a két ország teljes kapcsolatrendszerének helyreállításáért. Figyelemre méltó, hogy a szlovák külügyminiszter többször is hangsúlyozta: A koalíciós kabinethez tartozó Szlovák Nemzeti Párt élén álló Ján Slota néhány hete nem nyilatkozik és “ez így lesz a jövőben is”. Ugyanezt válaszolta arra a kérdésre: vajon mi a garancia arra, hogy az utóbbi hetekben megnyilvánult magyarellenes atrocitások nem folytatódnak.
A külügyminiszterek ismét felvetetették az immár másfél évtizede sokszor szorgalmazott “magyar-szlovák történelmi megbékélés” lehetőségét, és egyetértettek abban, hogy most már komolyan itt az ideje annak, hogy ne csak beszéljenek róla, hanem cselekedjenek is. (MTI)

***
Tom Lantos az USA Kongresszusa Külügyi Bizottságának elnöke 2006. szeptember 4-én Pozsonyba érkezett, hogy tájékozódjon az utóbbi időben kialakult szlovák-magyar viszonyról.
Az MTI pozsonyi tudósítójának értesülése szerint Lantost ezúttal a szlovák-magyar viszonyban kialakult feszültség, a nacionalista indulatok felerősödéséről szóló hírek “szólították” Szlovákia fővárosába.
Tom Lantos a nyáron lezajlott szlovákiai választások nyomán hatalomra került Robert Fico pártját, a szociáldemokrata Smert többször bírálta, amiért kormánytényezővé emelte a magyar ellenességéről elhíresült Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Pártot (SNS). Lantos jelezte: az Egyesült Államok kongresszusában indítványozni készül, hogy a testület mondjon helytelenítő ítéletet Szlovákia új politikai kolaíciója fölött, annál is inkább, mert az új kormány fellépése óta a félmilliós szlovákiai magyarság tagjait különféle atrocitások érték, s ennek nyomán Magyarország és Szlovákia hivatalos viszonyában is feszült helyzet állt elő.

***
Mikuláš Dzurinda volt szlovák kormányfő 2006. szeptember 4-én ismét útját állta az MKP kezdeményezésének,a parlamenti pártok szélsőségek elleni közös fellépésének.
Az MKP Dzurinda által elsöpört tervezetének helyébe a Robert Fico kormányához tartozó házelnök, Pavol Paška terjesztett új – a magyarokétól nem sokban eltérő – tervezetet az érintett pártok elé, de ez ellen Mikuláš Dzurinda a korábbinál is súlyosabb kifogásokat emelt, jóllehet, első
ellenérve az volt, hogy a házelnök szövegtervezete alig különbözik a MKP tervezetétől. “Meggyőződésem, hogy magunk is rendet tudunk teremteni Szlovákiában. A június 17-i kormányváltással mindössze a kormány, nem pedig a nemzet cserélődött le. Nem a nemzettel, hanem egyes politikusokkal van baj” – idézte több pozsonyi forrás a kudarcos hétfői egyeztetésen kardoskodó Dzurindát.(MTI)

***
Göncz Kinga magyar külügyminiszter 2006. szeptember 5-én Pozsonyba érkezett a visegrádi országok külügyminisztereinek találkozójára. Ez alkalomból szlovák partnerével, Ján Kubišsal kétoldalú megbeszélést is folytatott. Szándékuk szerint közös nyilatkozatban kellene elítélni a szélsőséges megnyilvánulásokat.
Ugyanebben az időben Visegrádon került sor a V-4 miniszterelnökeinek csúcstalálkozójára, ahol a várt Fico-Gyurcsány találkozó elmaradt.
Fico, szlovák újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy felháborította őt Gyurcsány kijelentése, miszerint a szlovák kormány magatartása “a magyar fejekben és lelkekben fájdalmat okoz”. Fico félreérthetetlenül célzott arra is, hogy míg Szlovákiában demokratikus választás nyomán létrejött kormány van hivatalban, amelyik a térségben egyedülálló módon szavatolja a stabilitást, ellentétben Magyarországgal, ahol egymást érik a kormányellenes tüntetések.
Rafael Rafaj, a Szlovák Nemzeti Párt alelnöke szerint Gyurcsány „a saját hazugságainak beismerése után a legkevésbé jogosult arra, hogy moralizáljon és mentorkodjon.” Pártja részéről “bárminemű Gyurcsánnyal folytatandó tárgyalás tárgytalan”, hiszen a magyar miniszterelnök
épp a Szlovák Nemzeti Párt kormányzati szerepe elleni kifogásaival próbálja elterelni a figyelmet Magyarország súlyos gazdasági gondjairól. Jelezte: arra számít, hogy Gyurcsány a történtek miatt egyszer még bocsánatot kér a szlovákoktól.
Elítélően nyilatkozott Miroslav Kusý szlovák politológus is. Szerinte Gyurcsány részéről szerencsétlen lépés volt a tervezett kétoldalú megbeszélés lemondása, hiszen “a politikusoknak kutya kötelességük tárgyalni, különösképpen akkor, ha eltérő álláspontokat képviselnek”
A SME 2006. október 12-én közölt egy elemzést Peter Schutz tollából. A cikkíró szerint Robert Ficót nem kell sajnálni, ellenben amit Gyurcsány Ficóval művelt, azzal nem csak a szlovák kormányfő személyét, hanem egy picit Szlovákiát is megsértette. Ha a magyar kormánynak nem tetszik, hogy Robert Fico kormányában ott van a magyarellenességéről ismert Ján Slota Szlovák Nemzeti Párt, akkor egyenesen közölni kellett volna: amíg ez a párt kormánytényező marad, addig nincs beszélő viszony. Az indoklás, amivel Gyurcsány mégis lemondta a tervezett kétoldalú megbeszélést, bizony a magyar miniszterelnök elhíresült mondatára – “hazudtunk reggel, este és éjszaka”. Az Európai Unióban hasztalan keresni még két olyan államot, amelyek között rosszabb lenne a viszony, mint Szlovákia és Magyarország között. (Az MTI hírei alapján.)

***
Az Európai Parlament egyik szlovák képbviselője Monika Beňová-Flašíková, a Robert Fico kormányfő vezette szociáldemokrata SMER alelnöke 2006. szeptember 10-én a JoJ nevű kereskedelmi televízióban azt állította, hogy a szlovákiai eseményekért Pozsonyt bíráló EP-képviselők 95 százaléka magyarországi, vagy magyar nemzetiségű. Ugyanakkor elismerte, hogy a Szlovákia elleni bírálatokat elsődlegesen az váltotta ki, hogy a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt kormányzati szerepet kapott Robert Fico kabinetjében. A gondot nem csak Slota magyarellenes, hanem a romák és a homoszexuálisok ellen irányuló megnyilvánulásai is okozzák.

Az EP képviselő szerint Ivan Gašparovič szlovák államfő feladata lenne, hogy Strasbourgban a parlament testülete előtt személyesen adjon magyarázatot és számot a hiteles szlovákiai helyzetről.

Beňová, a szélsőséges szlovákiai megnyilvánulásoktól való szlovák kormányzati elhatárolódást már korábban is sürgette és ennek elmaradásáért Ficót nyilvánosan bírálta.

Beňová ezen a napon a TA3 szlovák hírtelevízióban is szerepelt, ahol annak a véleményének adott hangot, hogy a szlovák kormánykoalíció egyik pártja, a Ján Slota nevével jegyzett Szlovák Nemzeti Párt igenis szélsőséges, ezért “hiba volt kormányzati szerephez juttatni”. Beňová nem tágított korábbról ismert véleményétől, miszerint Slota pártjának nem lenne a helye a kormányban, s ezért – ismeretei szerint – az Európai Szocialisták Pártja ki fogják zárni soraiból a vezető szlovák kormányerőt.

Annak, hogy a magyarellenes kirohanásairól elhíresült Slota “közszereplőként immár két hónapja nem nyilvánult meg, nincs jelentősége és korántsem jelenti azt, hogy megváltozott volna Slota gondolkodása”.

Beňová értesülései szerint a nemzetiségi kérdésekben illetékes bizottság brüsszeli munkacsoportja olyan rezolúció előkészítésén dolgozik, amelyben rendkívül éles bírálatokat készülnek Szlovákia fejére olvasni. Úgy tudja, ennek előkészítésében Bauer Edit, a szlovák EP-küldöttség Magyar Koalíció Pártja (MKP) által delegált tagja is részt vesz. (Az MTI hírei alapján.)

***
Az Európai Szocialista Párt elnöksége 2006. október 12-én tíz hónapra felfüggesztette a SMER ideiglenes tagságát az ESZP-ben.
Robert Fico épp száz napja kormányzó pártja ellen először született olyan döntés, amely “megtestesíti” a párt ellen kezdetek óta elhangzó, azt helytelenítő bírálatokat, hogy Fico koalíciós közösséget vállalt a szélsőséges, elsődlegesen magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártjával. Jóllehet Slotáék egy nappal korábban – a sajtóvélemények szerint – hitelt nem érdemlő nyilatkozatban deklarálták, hogy mennyire kisebbségpártiak, a Smert fenyegető szankciókat ezzel nem tudták elhárítani.

A felfüggesztés hírére reagálva a nemzetiek alelnöke, Rafael Rafaj a nemzeti párt alelnöke szánalmasnak nevezte a brüsszeli döntést. Visszautasította, hogy pártját szélsőséges erőnek ítélik, ami azért érthetetlen, mert szerinte ezt a jelzőt Európában csak az iszlám terroristákkal kapcsolatosan szokás alkalmazni.

Fico szóvivője, Silvia Glendová kijelentette: az európai szocialisták a Smert az “emberpárti politikájáért, a multinacionális monopóliumok elleni küzdelméért és azért büntették meg, mert nem
vette be a kormánykoalícióba a Magyar Koalíció Pártját”.
Bugár Béla, az MKP elnöke az MTI megkeresésére, személyes véleményének hangot adva megerősítette korábbi álláspontját, miszerint pártja a jövőben semmilyen körülmények között, még
politikai válságból eredő kormányátalakítási kényszer esetén nem vállalkozik politikai együttműködésre Ficóval. Mi több, ennek lehetőségét még csak mérlegelni sem fogja, mert az MKP a következő négy évet az ellenzéki padsorokban kívánja eltölteni.
Eduard Kukan, az előző szlovák kormány külügyminisztere kijelentette: Szlovákia polgárai hovatovább a kormányfővel kapcsolatos problémák túszaivá lesznek. Ezért az a Fico a felelős, aki nem hajlandó igazodni az ESZP rég ismert játékszabályaihoz, amelyeket kormánya felállításakor tudatosan megszegett. (MTI összeállítás alapján)

***
Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke 2006. október 20-án, pártja kongresszusán felszólította a szlovák pártokat, hogy mindaddig ne tartsanak semmiféle kapcsolatot az MKP-val, amíg a szlovákiai magyarok egyetlen politikai ereje nem szánja el magát arra, hogy “elismerje a trianoni döntést”, és nem mond le a – szerinte megkérdőjelezhetetlen – Beneš-féle dekrétumok semmissé nyilvánítását célzó törekvéseiről.

Az MKP címére pedig azt az elvárást fogalmazta meg, hogy ha valóban Szlovákia lojális polgárai, akkor nyilatkozatban határolódjon el a szélsőséges külföldi erőktől, elsősorban a magyarországiaktól, különösképpen pedig Orbán Viktortól – idézte a TASR hírügynökség Slotát.

***
Fico kormányfő 2006. október 27-én rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, hogy bejelentse: feljelenti Simon Zsolt (MKP) volt földművelésügyi minisztert, amiért az uniós támogatások jogszerűtlen haszonélvezetével vádolta meg kormánya egyik államtitkárát.
A sajtótájékoztatót kihasználva keresetlen szavakkal illette az MKP-t. Kijelentette: a magyar párt szakadatlan támadásai a koalíciós kormány lejáratását célozzák. “Az egyik disznóság a másikat követi, mert az MKP képtelen megemészteni, hogy nem tagja a kormánynak, mi meg egyebet sem teszünk, mint a reggeltő-estig áradó disznóságokat tisztázó magyarázatokat adunk közre” – idézte a szlovák kormányfő rendkívüli sajtótájékoztatóján elhangzott szavait a SITA hírügynökség. Az MKP támadásai feltűnően emlékeztetnek Malina Hedvig esetére – utalt Fico a nyitrai magyar egyetemista esetére. Ekkor már köztudott volt a kormány álláspontja, mert a miniszterelnök a belügyminiszterrel együtt szeptember 12-én bejelentette, hogy Hedviget nem verték meg, mert a lány a történetet csak kitalálta, testi sérüléseit csupán színlelte, az MKP pedig igyekezett az ügyből nemzetiségpolitikai ügyet kreálni. Feltételezhető, hogy ezt a hivatalos mesét azért találták ki, mert ezzel vélték elháríthatónak az Európai Szocialisták Pártjának várható döntését a SMER ideiglenes tagságának felfüggesztésére vonatkozóan.

***

A Szlovák Nemzeti Párt, 2006. október 23-án megismételte korábbi bejelntését, hogy polgárjogi perben akar elégtételt venni Duray Miklóson, a Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnökén, akitől bocsánatkérést és tízmillió koronát vár azért, mert fasiszta pártnak minősítette a nemzeti pártot.

A nemzetiek elhatározását Anna Malíková Belousová, a párt és egyben a parlament alelnöke jelentette be. Korábban már tucatnyi esetben kezdeményezett ez a magyarellenességéről elhíresült párt büntetőjogi eljárást az MKP és Duray ellen, s az ügyészség egyszer
sem találta megalapozottnak a feljelentést.

Belousová hite szerint pártja a polgárjogi perben most mindenképpen eredményes lesz, mert “Duray vagy bebizonyítja, hogy a Szlovák Nemzeti Párt fasiszta párt, vagy fizetni fog.” Jelezte: az így szerzett pénzt a párt működtetésére, a nemzetiségileg vegyesen lakott “dél-szlovákiai területeken élő emberek szemének felnyitására” kívánja fordítani. A párt jogi képviselője újságíróknak elmondta, hogy a Duray elleni peres eljárás elindításához hatszázezer korona bírósági letétet kénytelen fizetni. “Duray máris előkészítheti a tízmilliót” – mondta Belousová.(MTI.)

***
A szlovákiai települési önkormányzati választáson 2006. november 3-án Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt hírhedt elnöke, Zsolna eddigi polgármestere elbukott.

***
Robert Fico kormánya 2006. december 20.-i ülésén arról határozott, hogy újraszabályozza a szlovák államnyelv védelmét szolgáló törvény megszegői ellen alkalmazható intézkedéseket, mert úgy találja, hogy a vegyesen lakott területeken esetenként hátrányosan megkülönböztetik a szlovákokat.

Vladimír Mečiar miniszterelnöksége idején, 1995-től, évekig elhúzódó hisztériahullám uralta Szlovákiát: a szlovák államnyelv védelméről szóló törvény betartását ellenőrző, és az ellene vétőket büntető “nyelvrendőrség” működése, amely elsősorban a magyarellenes indulatok gerjesztésére volt alkalmas.

Mečiar kormányának bukása után, 1999-ben megszüntették a bírságolás intézményét. A 2006 júniusában megtörtént kormányváltást követően Robert Fico kabinetjében a magyarellenes Ján Slota és Vladimír Mečiar pártja egyaránt kormányzati szerephez jutott, így csak idő kérdése volt, hogy a koalíció mikor tűzi ismét napirendre a kérdést.

Noha az uniós jogszemlélettől az efféle gyakorlat idegen, a december 20-i kormányülésen született döntés szerint mielőbb felül kell bírálni, vajon visszaállítsák-e a nyelvtörvény megszegőinek büntethetőségét. A kormány szerint ismét szankciókra van szükség, mert gyakran megtörténik, hogy egy-egy vegyesen lakott helységben a hangosbemondó csak magyar nyelven tájékoztatja a lakosságot. További indok, hogy esetenként egy-egy emléktáblán vagy valamilyen helyi rendezvényt hirdető plakáton sincs szlovák nyelvű szöveg.

Az MTI értesülése szerint a kulturális tárca jelentésében rosszalló megjegyzés esik arról is, hogy a magyar nemzetiségű nők – törvényben rögzített jogukkal élve – a szlovák “ová” toldalék nélkül anyakönyveztethetik a nevüket.

Az indítványt előterjesztő kulturális tárca szerint a kialakult helyzet hátrányosan megkülönbözteti a szlovákokat, sérti az információhoz való jogukat. Marek Madarič kulturális miniszter már utasította tárcája illetékes osztályát, hogy január végéig készítse el az előállt helyzet felszámolását célzó intézkedéstervezet első változatát. A miniszter jelezte: ha ennek megállapításai szerint szükségesnek bizonyul a szlovák államnyelv védelmét szolgáló törvény módosítása, annak előkészítése nem tűr majd haladékot.

***
Ján Slota mintegy öthónapos hallgatás után 2007. április 3-án ismét hallatta a hangját. Az MTI pozsonyi tudósítójának jelentése szerint Ján Slota elképzelhetetlennek tartja, hogy valaha is olyan közös magyar-szlovák történelem-tankönyv lásson napvilágot, amelyből az iskolák az eddigi szlovák szemlélettől elütő történelmet oktathatnának.
A Szlovák Nemzeti Párt elnöke ezúttal arra reagált, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és szlovák partnerintézménye, a SAV egyes történészei évek óta különböző szakmai fórumokon – egyebek között a magyar-szlovák alapszerződés értelmében működő szakmai vegyes bizottságban – közös tankönyv szemléleti alapjainak kialakítására törekszenek. Ennek eredményeként az eddigiektől eltérő, a két nép közös történelmét árnyaltabban, hitelesebben leíró tankönyvet adhatnának a magyar, a szlovák és a szlovákiai magyar iskolák oktatóinak, diákjainak a kezébe, különös tekintettel a trianoni kérdés, valamint a szlovákiai magyarok II. világháború utáni jogfosztását törvényesítő Beneš-dekrétumok megítélésére.
Ennek a törekvésnek kedvez az az új körülmény is, hogy a német oktatási miniszter a közelmúltban fölvetette az európai uniós országok közös történelem-tankönyvének szükségességét.
A zsigeri magyarellenességének nap mint nap hangot adó Slota ezúttal nekiment a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében dolgozó, a közös tankönyv megírására kész kutatóknak. Őket “marxista akadémikusoknak” nevezve kijelentette: a magyar és a szlovák történelemszemlélet az elvi ellentétek miatt összeférhetetlen, ezért semmiféle közös tankönyvnek nincs helye. A pártja kezében levő oktatási tárca már íratja is a szlovák általános és középiskolákban majd használandó négy történelem-tankönyvet.

Amikor 1994-1998 között a Mečiar-kormányban szintén a Szlovák Nemzeti Párt ellenőrzése alá tartozott az oktatásügyi tárca, a miniszter Milan Ďurica szlovák történészt bízta meg egy háromkötetes történelem tankönyv megírásával, amely nem csak a magyarellenes történelemhamisítás, de az antiszemitizmus és a holokauszt-tagadás szakmai vádját is kivívta, amiért munkájában a II. világháború alatt fennállt Hitler-csatlós, a háborús bűnökért utóbb kivégzett pap-politikus, Jozef Tiso fasiszta bábállamának korszakát a szlovák történelem legfényesebb időszakaként magasztalta.

Slota indoklása szerint közös tankönyv azért sem készülhet, mert tudnivaló, “hogyan ítéljük meg mi szlovákok azt, miképpen rohanták le az ősmagyarok Európát, s hogyan látják ezt maguk a magyarok”. A “hasonlattal” is élő Slota szerint ez azért összeegyeztethetetlen, mert ugyanazt eredményezi, mint az, ha “valaki fehér embernek nézi a négert és fordítva, mert attól még nehezen tudunk abból holmi közöset” összeeszkábálni.

***
Ján Slota 2007. május 17-én ismét a magyarok autonómia-törekvéseinek veszélyével riogatta a szlovákokat pozsonyi sajtótájékoztatóján.

A Szlovák Nemzeti Párt elnöke ezúttal olyan térkép felmutatásával igyekezett meggyőzni az újságírókat, amely szerinte a magyarok területi autonómiájának határait, az “autonómia keretében önállósítandó területeket” jelöli ki. Ismeretei szerint a magyarok saját politikai autonómiájuk érdekében indítottak kampányt, amelynek keretében a jelzett térképeket ábrázoló pólókat és szórólapokat osztogatnak, ráadásul – mint mondta – “többféle autonómia-változatot is népszerűsítenek”.

A magyarellenességéről ismert politikus szerint a veszély igen komoly, hiszen szemmel látható, hogy Szlovákiával most az történik, ami néhány éve “a koszovói statútum esetén történt Szerbiával, amikor Koszovó szinte a független államiság szintjét jelentő autonómiát” élvezett – idézte a a TASR szlovák hírügynökség.
Slota szerint a magyar autonómia fenyegető veszélye a szlovákok mindent problémáját felülírja. Mint mondta, ezt ajánlatos tudomásul venni. Mert “amikor már átmetszett torokkal fogunk fetrengeni az utca kövén, akkor már mindegy lesz, hogy húsz vagy egy betegbiztosítója lesz-e az országnak” – utalt az éppen akkor folyó belpolitikai vitára. Slota szerint a magyar autonómiaveszély minden eddiginél komolyabb és valós veszély, mi több, szavai szerint “a Malina Hedvig-ügy is ennek a része”, amiről a szlovák rendőrség kiderítette, hogy a lány csak kitalálta megveretésének történetét, s ezzel félrevezette a rendőrséget. Ezért – a már megszületett vádindítvány szerint – hamis tanúzás és hamis eskü gyanúja miatt állíthatják bíróság elé, és elítélhetik öt év szabadságvesztésre.

Slota vélhetően annak a két aktivistának a petíciós akcióját használta fel riogatásra, akik a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) 2007. március 31-i tisztújító közgyűlése alkalmával próbáltak aláírásokat gyűjteni a közgyűlésnek helyt adó révkomáromi Jókai Színház előtt. A teljes sikertelenség láttán azonban egy idő múltán feladták a hiábavaló próbálkozást, összepakoltak és távoztak a helyszínről.

***
A szlovák televíziós csatornák szokásos vasárnapi politikai vitaműsoraiban 2007. május 27-én a szlovák pártok képviselői reagáltak a magyar diáklány, Malina Hedvig ügyének fejleményeire és egybehangzóan sérelmezték, hogy Bauer Edit, az Európai Parlament szlovákiai képviselői küldöttségének a Magyar Koalíció Pártja jelöltjeként megválasztott tagja a múlt héten az EP-ben szót emelt a lány mellett.

Robert Fico kormányfő a szlovák közszolgálati rádióban május 26-án azt mondta, hogy a magyar politikai erők “a feszültségkeltés szándékával képtelen módon beavatkoznak a független szlovák igazságszolgáltatásba”, május 27-én pedig Anna Malíková Belousovová, a magyarellenességéről ismert koalíciós partner, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt alelnöke, a parlament helyettes házelnöke egyenesen a magyarok “előre kitervelt provokációjának” nevezte az esetet, amelynek ürügyén szerinte Bauer Edit és Magyarország EP-képviselői beavatkoztak Szlovákia belügyeibe.

A magyar-szlovák kapcsolatokat is beárnyékoló Malina-ügy 2006. augusztus 25-én kezdődött. A szlovák rendőrség a nyomozást – nyilvánvalóan kormányzati utasításra – azzal zárta le, hogy Malina Hedvig csak kitalálta a történetet. A lányt 2006 őszén feljelentette két – ismeretlen – szlovák állampolgár. Az egyikükről kiderült, hogy a titkosszolgálat tagja volt, aki azon a címen tett feljelentést, hogy a lány valótlanságot állítva annak a látszatát keltette, hogy Szlovákia nacionalista ország. A másik feljelentő 2007 május elején öngyilkos lett. Feljelentésének és búcsúlevelének tartalma ismeretlen, de a lapok úgy tudják, hogy a pénzgondokkal küzdő és magyarellenes indulatainak a környezetében gyakran hangot adó gyári munkás egy híres nyitrai ügyvéd rokona, és hogy a feljelentése igen szakszerű jogi nyelven fogalmazódott meg. A rendőrség a feljelentések alapján már vádindítványt juttatott el az ügyészséghez. Ha a lányt bíróság elé állítják, öt évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik.

Vladimír Palko ellenzéki kereszténydemokrata képviselő, a korábbi kormány belügyminisztere az egyik kereskedelmi televízió vitaműsorában – eddig elsőként – azt mondta: “Elképzelhetetlennek
tartom, hogy Szlovákiában bármelyik bíróság elítélné Malina Hedviget”. Véleménye szerint a lány elleni vádindítvány alapján az ügyész végül nem indítja meg a büntetőjogi eljárást, ellenben az ügy “sehova nem vezető módon, politikai problémaként” a továbbiakban is napirenden lesz.

Ugyanebben a műsorban a belügyminiszter, Robert Kaliňák is véleményt mondott, aki annak idején Robert Fico miniszterelnökkel együtt, nemzetközi sajtótájékoztatón bizonygatta, hogy a lány színlelte csupán a megverését, a történetet kitalálta és a blúzára ő maga írt magyarellenes jelszavakat. “Semmi okom megkérdőjelezni a rendőrségi nyomozás eredményeit. Különösen ügyeltünk arra, hogy se én, se más belügyi vezető ne avatkozzon be a rendőrség munkájába” –mondta május 27-én Kaliňák.

A műsor harmadik vendége, Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője úgy vélte, az ügy semmiképpen sem szokványos eset és igen csak zavaró, hogy a belügyminiszter és a kormányfő már a legelején annak arra törekedtek, hogy Malina Hedvig szavai ne tűnjenek hitelesnek.
A Fico vezette SMER nevű kormánypárt EP-parlamenti küldöttségének – Ficót gyakran bíráló – képviselője, Monika Beňová Flašíková szinte szó szerint Fico előző nap elhangzott szavaival egybecsengő véleményt mondott, amely szerint Bauer Edit megkérdőjelezte a szlovák igazságszolgáltatás és a nyomozó szervek hitelességét, ami azért is igen helytelen lépés volt, mert külföldön azt a benyomást keltette, “mintha Szlovákiában napirenden lenne a kisebbségiek verése”. A Fico pártjához tartozó Marek Madarič kulturális miniszter, valamint a kereszténydemokrata Pavol Minárik parlamenti képviselő a közszolgálati televízióban azzal vádolta meg Bauer Editet, hogy Szlovákia ellen uszít. (MTI hír alapján.)

***
Ján Slota 2007. május 31-én tartott sajtóértekezletén szélsőségesnek nevezte Sólyom László magyar államfőt.
Slota szerint a Magyar Köztársaság elnökének szélsőséges magatartását az bizonyítja, hogy pártolja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit.

***
A sokáig halogatott Gyurcsány-Fico kormányfói találkozóra 2007. június 18-án került sor Pozsonyban.

A két kormányfő “Közös múlt, közös jövő – a közös projektek fényében” néven írt alá egyezményt. A kormányfők 2006. szeptember 5-én Visegrádon váratlanul elmaradt megbeszélését követően először tartott egymással kétoldalú találkozót, amelynek során a magyar miniszterelnök a Nyitrán megvert magyar diáklány, Malina Hedvig ügyét is felvetette.

A visegrádi találkozó elől egy évvel korábban Gyurcsány Ferenc a Malina-ügy és a körülötte lévő, sorozatosan bekövetkező szlovákiai magyarellenes atrocitások miatt tért ki. Ezek meglehetősen beárnyékolták a magyar-szlovák kapcsolatokat, s úgy ítélte meg, hogy a dolgok akkori állása csak kettejük értelmetlen vitájához vezetne. A magyar miniszterelnök indítékaiban az a körülmény is nagy nyomatékkal játszott közre, hogy Robert Fico koalícióra lépett a magyarellenes hőbörgéseiről elhíresült Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártjával, amiért az Európai Szocialisták Pártja

2006. szeptember 12-én felfüggesztette a Fico vezette SMER ideigglenes tagságát az Európai Szocialisták Pártjában. Fico a magyarellenes kirohanásait folytató Slotától elhatárolódni azóta is képtelen, ám az ESZP döntésével egyre inkább szembenézni kénytelen szlovák kormányfő a kétoldalú kormányfői megbeszélést követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy “tiszta a lelkiismeretünk és nem szolgáltunk rá a felfüggesztésre.” A magyar kormányfő jelezte, az MSZP ez ügyben őszig kialakítja az álláspontját – jelentette az MTI pozsonyi tudósítója.

A Gyurcsány Ferenccel aláírt egyezmény tizennégy pontjának egyike szerint reálisnak ígérkezik, hogy az Ipoly fölött – Szécsény és Petőpuszta, valamint Nógrádszakall és Ráróspuszta között – belátható időn belül felépítenek két hidat. Valószínű, hogy sikerül végre elmozdítani a holtpontról a Miskolcot Kassával összekötő gyorsforgalmi autóút és a határátkelők infrastruktúrájának sok éve halódó ügyét is.

Az egyezmény szerint fél éven belül asztalhoz ül az alapszerződés végrehajtását felügyelő tizenegy vegyes bizottság mindegyike.

Mindkét fél arra törekszik, hogy mielőbb megjelenjen a két ország történészeiből álló vegyes bizottság közös kiadványa, amely a politikai érdekektől mentesen, objektív történelmi tényeket rögzítve hivatott szólni a két nép és nemzet ezeréves együttéléséről. Gyurcsány szerint véget kell vetni annak, hogy “gyermekeink ne a két nép hiteles történelmét tanulják.” A felek kinyilvánították, hogy a két ország kapcsolatrendszerét továbbra is az alapszerződésre építik.

Noha a sajtótájékoztatón nem esett szó a két ország kapcsolatát súlyosan beárnyékoló nyitrai magyar egyetemista, Malina Hedvig pokoljárásáról, Gyurcsány Ferenc az MTI megkeresésére elmondta: a találkozón – plenáris és kétoldalú szinten – ezt az ügyet is felvetette, hiszen Malina Hedvig ügye “olyan értelmezést kapott, hogy annak elsődlegesen emberjogi vonatkozásai miatt természetesnek tartom beszélni róla, és az is természetes, hogy az eset fejleményeit Magyarországon is figyelemmel kísérik.” Úgy gondolja: mindkét országnak érdeke, hogy ezzel kapcsolatosan még csak a gyanú se fogalmazódjon meg. “Hasonlóképpen közös érdek, hogy mindenki pártatlan igazságszolgáltatást lásson a folyamatban” – mert ha az emberekben gyökeret ereszt az érzés, hogy áldozatból akár gyanúsított is lehet, akkor nem mernek majd az igazságszolgáltatáshoz fordulni – jelezte véleményét Gyurcsány Ferenc. Hogy Robert Fico korábban elmondott, Malina Hedviget terhelő álláspontja a kétoldalú találkozó idejére módosult-e valamelyest, arról nincs információ.

A Fidesz pozitív fejleménynek tartja, ha a mindenkori magyar miniszterelnök kétoldalú megbeszélések előtt konzultál az érintett ország legitim magyar szervezetével. Üdvözlendő továbbá minden olyan lépés, mely elősegíti Szlovákia és Magyarország infrastrukturális összeköttetését, így az Ipoly felett megépítendő új hidak, vagy pedig a Miskolcot Kassával összekötő autópálya kiépítése is – tájékoztatta az MTI-t Németh Zsolt.

A Fidesz külügyi kabinetje vezetőjének közleménye szerint a Fidesz elvárta volna, hogy a szélsőségesen magyarellenes Jan Slota kijelentéseivel kapcsolatban és Malina Hedvig ügyében Gyurcsány Ferenc határozottabban lépjen fel szlovák partnerénél.

***
Nyilatkozatot tett közzé 2007.július.8-án a Szlovák Nemzeti Párt, mely szerint a Malina Hedvig-ügyben “kemény ellenoffenzívát” vár el a szlovák diplomáciától azokkal a magyar politikusokkal és magyar sajtóval szemben akik és amelyek folyamatosan beavatkoznak a Szlovák Köztársaság belügyeibe.

A Szlovák Nemzeti Párt megengedhetetlennek tartja, hogy a címzett magyar intézmények “ilyen mértékben megkérdőjelezzék egy másik tagország nyomozati szerveinek függetlenségét” – áll Ján Slota pártjának nyilatkozatában.

Tabajdi Csaba és Gál Kinga magyar EP-képviselők lépései – akik az “európai nőszervezetek” elé akarják vinni Malina Hedvig ügyét, s akik az ügyben a magyar kormányt is határozott fellépésre szólították fel – a nemzeti párt szerint a “provokáció és a szervezett szlovákellenes kampány jegyeit hordozzák”.

Slotáék megítélése szerint ugyanebbe a képbe illenek a szlovákiai magyar kisebbség ellen indítandó állítólagos nyelvháborúról szóló hírek, nemkülönben az “érzékelhető asszimilációról szóló híresztelések”, amelyek rendre a dél-szlovákiai “autonómia tanács” létrehozásához hivatottak ürügyet szolgáltatni – áll a TASR állami hírügynökség hírszolgálatánál szokványos hírként, a kereskedelmi SITA hírügynökségnél azonban fizetett közleményként közzétett nyilatkozatban. (MTI)

***
A szlovák külügyminisztérium 2007. július 9-én, mintha Slota felszólítására tette volna, nyilatkozatot adott ki a Malina-ügyben. Slotához hasonlóan nyugtalanságának adott hangot amiatt, hogy egyes magyar politikusok Malina Hedvig ügye kapcsán megkérdőjelezik a szlovák bűnüldöző szervek pártatlanságát.
Az MTI pozsonyi irodájához eljuttatott nyilatkozatában a szlovák diplomácia “ismételten és nyomatékosan elutasítja a politikai beavatkozás minden módozatát” és megengedhetetlennek tartja, hogy az Európai Parlament magyar képviselői megpróbáljanak nyomást gyakorolni a független szlovák nyomozószervekre és a bíróságokra.

“A Szlovák Köztárság külügyminisztériuma úgy ítéli meg, hogy az ilyen sajnálatos eljárás nem kedvez a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti jelenlegi jó légkör javításának” – áll a rövid külügyi dokumentumban, mely arra reagál, hogy az Európai Parlament két magyar képviselője, Tabajdi Csaba (MSZP) és Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) jelezte: a civil európai nőszervezetek elé viszik Malina Hedvig ügyét.

***
A Szlovák Nemzeti Párt elnöke 2007. augusztus 8-án nyilatkozatott tett közzé, amelyben felveti, hogy Magyarországnak kellene kártérítést fizetni azoknak, akik a Horthy-féle fasiszta Magyarország által 1938-ban elorzott szlovák földön szenvedtek. Hozzáteszi, hogy a Beneš-dekrétumok nyomán keletkezett károk megtérítésére 1949-ben Magyarország kötelezte magát, tehát Szlovákiának Magyarországgal szemben semmilyen kötelezettsége nincs.
A Robert Fico kormánya koalíciós tagjának magyarellenes kirohanásairól elhíresült pártvezető nem először csillogtatja meg rendhagyó történelmi ismereteit. Slota ezúttal arra reagált, hogy az ellenzéki pozícióban levő Magyar Koalíció Pártja jelezt: a szlovák parlament szeptemberben kezdődő ülésszakán olyan törvénytervezetet készül előterjeszteni, amely által a szlovák kormány erkölcsileg és anyagilag tenné jóvá a felvidéki magyarok második világháború utáni sérelmeit, amelyek a meghurcoltatásukat törvényesítő Beneš-féle dekrétumok nyomán keletkeztek.
A Slota nevével jegyzett nyilatkozat szerint pártja “keményen visszautasítja” az MKP ilyen irányú szándékait, és “az efféle terveket végső soron a bécsi döntést és trianoni szerződést megkérdőjelező törekvések részének tekinti.”

“A tűzzel játszik az, aki a jelenkori Európában a Benes-dekrétumok Pandora-szelencéjét nyitogatja, hiszen a dekrétumok Európa II. világháború utáni rendezésének részét képezik” – foglalja össze a Szlovák Nemzeti Párt nyilatkozatát ismertető SITA hírügynökség, majd idéz a nyilatkozatból: “Az MKP hasonló, a nemzetközi joggal összeegyeztethetetlen, semmi egyébnek, mint újabb provokációnak minősülő lépéseit ezért egyértelműen el kell ítélni.”

Slota szerint Szlovákia új kormányának tavalyi színrelépése óta az MKP folyamatosan tanúbizonyságát adja annak, hogy a magyar párt szélsőséges eszközökkel törekszik a dél-szlovákiai autonómia létrehozására.

***
A Szlovák Nemzeti Pártnak 2007. augusztus 9-én ismét tellett egy bejelentésre. Ezúttal közhírré tette, hogy olyan törvény előkészítésén dolgozik, amelynek alapján a trianoni békeszerződés és a Beneš-dekrétumok érvényességének megkérdőjelezőit büntetőjogi felelősség terhelné.

“Hadd tudják meg, hogy annak, aki a II. világháború utáni európai rendezést kétségbe vonja, börtönben a helye. Ott aztán töprenghet mindezekről” – jelentette ki a kormánykoalícióhoz tartozó párt vezetője arra reagálva, hogy az ellenzéki Magyar Koalíció Pártja augusztus 6-án jelezte: a szlovákiai magyarok jogfosztását törvényesítő Beneš-dekrétumok kárvallottjainak jelképes jóvátételét szeptemberben törvénytervezet előterjesztésével kívánja szorgalmazni.

Slota helyettese, Anna Malíková Belousovová szerint Csáky Pál, az MKP elnöke azért állt elő a kárpótlást célzó tervezettel, mert csökken az MKP támogatottsága, és “a Trianonba belenyugodni képtelen magyarországi politikai elit nyomása alatt áll, de mert azok a revízió kérdését nem vethetik fel, ezért az MKP-val végeztetik el a munkát.” Belousovová erkölcstelennek nevezte, hogy Csáky Pál, az MKP elnöke a holokauszt áldozataihoz hasonlította a Benes-dekrétumok
kárvallottjait, s ily módon megsértette a vészkorszak áldozatait.
Az elhangzottakra reagálva az MKP az MTI-hez is eljuttatott sajtónyilatkozatban közölte: Slota és Belousovová megnyilatkozásának színvonala nem kínál módot a korrekt reagálásra, ellenben érdemes lenne emlékezni arra, hogy épp az MKP volt az politikai erő, amelyik annak idején eredményesen kezdeményezte a holokauszt szlovákiai áldozatainak kárpótlását, amelynek mintájára a párt a jogfosztott szlovákiai magyarok megkövetését és jelképes kárpótlását is elképzeli.

“A Magyar Köztársaság a szlovákok sérelmeit akkor sem tudná orvosolni, ha még további két évezredig fennállna” – jelentette ki Slota, aki a héten immár másodszor beszélt arról, hogy ha a magyarok bármit is követelni merészelnek, akkor pártja is benyújtja a számlát, kártérítést fog követelni azokért az 1938 és 1945 közötti sérelmekért, amelyeket a fasiszta Horthy-hadsereg katonái követtek el “Szlovákia megszállása idején, szlovákok ezreit mészárolták le, családokat irtottak ki, az öregasszonyokat pedig magyar szomszédjaik aggatták lámpavasakra” – idézte Slotát a SITA hírügynökség.

***
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának alkotmányjogi bizottsága 2007. szeptember 5-én úgy ítélte meg, hogy helyénvaló a Szlovák Nemzeti Párt képviselőcsoportjának indítványa, miszerint a törvényhozás határozatban mondja ki a szlovákiai magyarok II. világháború utáni jogfosztását törvényesítő Beneš-dekrétumok érvényességét.

Ján Slota és három képviselőtársa azt az álláspontot képviselik, hogy a dekrétumok “sérthetetlenségét, érinthetetlenségét és megváltoztathatatlanságát” szorgalmazó javaslatuk megelőző jellegű. A Magyar Koalíció Pártja ugyanis többször megfogalmazta: a jogfosztó dekrétumok nyomán elszenvedett sérelmek miatt bocsánatkérésre, a meghurcoltatások során a magyarokat ért károk jelképes jóvátételére tart igény.

A nemzetiek hamarjában benyújtott indítványát gyorsított eljárásban bírálják el a parlamenti bizottságok, mert Slota azt akarja, hogy már a következő héten kezdődő ülésszakon a plénum előtt legyen a tervezet, amely egyrészt elutasítaná a kollektív bűnösség elvét, másrészt érinthetetlenekké nyilvánítaná a dekrétumokat.

Elemzők szerint Slotáék ily módon a kollektív bűnösség elvét tagadó európai normák és a kollektív bűnösségre elvére épített dekrétumok tarthatatlansága közti ellentmondást akarják “áthidalni”, ami a hivatalos szlovák jogszemléletet és az ezzel azonosuló közvéleményt figyelembe véve várhatóan sikerülni fog. A pozsonyi parlamentben ugyanis a magyarokon kívül egyetlen olyan kormánypárti vagy ellenzéki képviselő sem ül, aki ne a dekrétumok sérthetetlensége mellett kardoskodna.

Az előterjesztők ezzel a határozattal egyszer és mindenkorra véget akarnak vetni annak, hogy a dekrétumok kárvallottjai, a magyarok és a kárpáti németek a jövőben felemlegessék a jogfosztottság éveit, s ha mégis, akkor ezt büntetlenül ne tehessék. Elemzők értelmezése szerint ez a törekvés azt az elvárást sugallja, hogy a kollektív háborús bűnösség pecsétjét, a csehországi kényszermunkát, a magyar iskolák bezárását, a vagyonelkobzásokat, a választójog megvonását, a kényszerű lakosságcserét és mindazt, amit máig őriz a még élő kárvallottak és a leszármazottaik emlékezete, Szlovákiában a jövőben emlegetni se legyen szabad.

Slotáék nem is tagadják: erre a parlamenti dokumentumra azért van szükség, mert egyes “magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok” és az MKP képviselői, továbbá “a Magyar Köztársaság képviselői is rendre megkérdőjelezik a nácitlanítás” csehszlovák dekrétumait. Márpedig – állítják az indítványozók – a dekrétumok nyomán létrejött vagyoni viszonyokat szentnek és öröknek kell tekinteni, annál is inkább, mert azok a II. világháború utáni európai rendezés keretében jöttek létre.

***
A Szlovák Nemzeti Párt 2007. szeptember 7-én bejelentett, megvonná a magyar helységnévhasználat jogát mintegy harminc településtől, amelyekben – becslése szerint – az utóbbi években 20 százalék alá esett a magyar népesség aránya.

Szlovákiában félezernél több olyan település van, amelyiknek az új szlovák neve mellett a belterületének határán az eredeti magyar nevét is fel lehet tüntetni. A kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt magyarellenes elnöke bejelentette: javaslatát indítványként a parlament elé terjeszti, mert az ügyben szerinte lépni kell. Mint mondta, “összesen három vagy öt” helységben emelkedett húsz százalék fölé a magyar nemzetiségűek aránya, ezzel szemben viszont legalább harminc településen 20 százalék alá süllyedt az arány.

Slota indítványa csak magyar településeket érint. Noha nem titkolja, hogy az adatai a saját becslésén alapulnak, indoklásában a “statisztikai hivatal új számaira” hivatkozik, de ezeket nem
számszerűsíti.

Slotára reagálva a szlovák statisztikai hivatal alelnöke, Stefan Condík a TASR szlovák hírügynökség érdeklődésére közvetve ugyan, de cáfolta Slota által emlegetett adatokat. Elmondta: a népesség nemzetiségi hovatartozását tükröző adatokat legutóbb a 2001-es népszámlálás állapította meg, a következő számokat pedig majd a 2011-ben esedékes népszámlálás fogja rögzíteni.

A helységnév-használati törvényt utoljára 1999-ben kormányrendelettel módosították, amely számszerűsítette, hogy a szlovákiai települések közül összesen 654 helység jogosult a nem szlovák nyelvű helységnév használatára is. Az érintett települések közül 510 helységben a magyar, 68-ban a ruszin, 57-ben a roma, 18-ban az ukrán nyelvű helységnév is feltüntethető a szlovák nyelvű
helységnév mellett. Az egykori Bars vármegye területén fekvő Kunvágása pedig az egyetlen olyan falu, amely a német Kuneschaj nevet használhatja a szlovák nyelvű Kunešov mellett. (MTI összefoglaló.)

***
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 2007. szeptember 18-án kormánypárti képviselők támogatásával második olvasatba utalta az Andrej Hlinkát “a nemzet atyjává” avató törvénytervezetet, amelyet a Szlovák Nemzeti Párt terjesztett a parlament elé. Hlinka, egykori szlovák pap-politikus, a hajdani Szlovák Néppárt alapítója, a XX. század első felében a szlovák autonómiatörekvések vezéralakja volt. A XIX-XX. század fordulóján fennállt Magyar Néppártban fiatalon politizálni kezdő, de szlovák hazafias törekvései nyomán a konzervatív magyar politikai pártot elhagyó Hlinkát 1906-ban magyarellenes izgatásért egy időre eltiltották a papi hivatásának gyakorlásától, és kétéves börtönbüntetésre ítélték. Az 1906 szeptemberében a Rózsahegy melletti Csernova községben történt tragédia, ahol a csendőrök belelőttek a templomszentelésre érkezett, felbőszült tömegbe, szintén az ő pap-politikusi szerepléséhez kötődik.
Hasonló törvényt szorgalmazott az ellenzéki szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) is, de azt a képviselők elvetették.
***
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 2007. szeptember 20-án az összes jelenlévő szlovák képviselő szavazatával elfogadta a Szlovák Nemzeti Párt képviselői által benyújtott, a Beneš-dekrétumok érinthetetlenségéről szóló parlamenti határozatot. A javaslatot támogatta az SDKÚ és a KDH is, az MKP volt koalíciós partnerei. Csak a magyar képviselők szavaztak ellene. Dzurinda, az SDKÚ elnöke, pártja álláspontját azzal indokolta, hogy a párt érdeke ezt kívánja, mert tekintettel kell lennie a választók véleményére.

***
Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke az Európai Parlamentnek küldött levelében Ján Slotát szélsőséges politikusnak nevezte. Az érintett 2007. szeptember 22-én. a SITA hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: “Határozottan kikérem magamnak, hogy a Horthy-rendszer ivadékának minősíthető ember ezen a hangon szóljon a pártunkról.” Slota jelezte, hogy a szlovák hatóságoknál megfelelő lépéseket készül tenni Csáky ellen.

***
A pozsonyi Pravdában 2007. október 1-én Dag Daniš “Honvédő háború” címmel írt kommentárt a szlovák-magyar viszonyról.
Rég nem volt olyannyira hűvös és elátkozott a szlovák-magyar viszony, mint napjainkban – állapítja meg a cikkíró. Arra emlékeztet, hogy Robert Fico szlovák kormányfő a két ország viszonyában kialakult helyzetet “a magyar politikai légkör robbanékonyságával és a Magyar Koalíció Pártjának provokációival” magyarázza. Bizonyos értelemben igaza van Ficónak, állapítja meg a kommentátor.
Gyurcsány, akit hazai ellenzéke árulónak és a nemzet ellenségének kiáltott ki, sem ma, sem holnap nem engedheti meg magának, hogy nagyvonalú gesztusokat tegyen Pozsony felé”. Ficónak az MKP-val kapcsolatos megállapítását is törvényszerűnek nevezi, mondván, hogy a magyar párt élén álló Csáky Pál helyzete igen csak törékeny, mert a pozíciója Duray Miklósnak, a párt stratégiai alelnökének támogatásán múlik.

De megállapításához hozzáteszi: Robert Fico elfelejtette, hogy a szlovák politika, hasonlóképpen, mint a magyar, szintén a túllihegett nacionalizmustól fertőzött. A primitív magyarellenesség nem csak Slotának – a Fico koalíciójához tartozó Szlovák Nemzeti Párt elnökének – éltető eleme, hanem szinte mindegyik szlovák politikusé. Fico, Mečiar, Slota és újabban a kereszténydemokraták Vladimír Palko nevével jegyzett csoportja “igen csak mohó étvággyal élősködnek a magyarveszély” témáján.

A magyar kormány ma túlságosan gyenge ahhoz, hogy követeléseinek fokozásával Ficót a falhoz szorítsa”.

Hozzáteszi: ami pedig az MKP-t illeti, a magyar párt Csáky és Duray vezénylete alatt nem áll messze az elszigetelődéstől. “Szomorú, hogy Csáky provokál. Ennél is szomorúbb azonban, hogy
Fico kormánya hagyta magát provokálni: olcsón és hiábavalóan.”
Mint írja, “a Benes-dekrétumok kihantolásának végképp nem kellett volna nemzetközi üggyé dagadnia, ha Fico képes lett volna meggyőzni Slotát, hogy mi sem lenne bölcsebb, mint nyugodt és
öntudatos mosollyal elnézni az MKP provokációja mellett. Ehelyett Fico Slotával kezdett versenyezni, meggondolatlanul és haszontalanul megerősítve ily módon azt a magyar diplomáciát, amelyik egy éve arról győzködi Brüsszelt, hogy a szlovák kormány nem szocialista, hanem nacionalista kormány, és hogy kisebbségellenes”.

“Fico kormánya – Gyurcsányéval ellentétben – stabil és népszerű” – írja és kifejti, hogy Fico egy nagyvonalú gesztussal a magyar térfélre játszhatta volna át a hunyó szerepét. Hogy ezt elmulasztotta és nem élt a kínálkozó alkalommal, az csak azt tanúsítja, hogy Robert Fico “még távlatilag sem egy esélyes szocialista, nem is egy talpraesett hazafi, mindössze egy meggyőződéses populista” – zárja kommentárját a pozsonyi lap. (MTI összefoglaló alapján.)

***
Sólyom Lászlónak, a Magyar Köztársaság elnökének 2007. október 3-án a Szlovákiai Komáromban tett nem hivatalos látogatása tovább borzolja a szlovák politikusok kedélyét. A magyar államfő a Beneš-dekrétumok pozsonyi megerősítését bíráló véleményének is hangot adott, mire Robert Fico szlovák kormányfő Sólyom szlovákiai kitiltására utaló megfogalmazásra ragadtatta magát.

Fico szerint Szlovákia a jövőben nem fogja elnézni, hogy úgymond valaki csak úgy átlépje az államhatárt, és magánlátogatáson bírálja a hivatalos szlovák szerveket. Fico kijelentette: Sólyom politikai célokat követve visszaélt a helyzettel, márpedig a szlovák kormány egy olyan független ország kormánya, amely “nem engedheti meg, hogy Magyarország legfőbb közjogi méltóságai Szlovákia délvidékén úgy viselkedjenek, mintha Magyarország északi területén tartózkodnának.”

Kora este Sólyom László szlovák partnere, a Komáromból távol maradó Ivan Gašparovič államfő szóvivője útján azt a véleményét hozta nyilvánosságra, hogy mivel “a magyar államfő hivatalos szlovák intézményeket látogatott meg, s ott a magyar belpolitika kérdésein kívüli témákban is megnyilatkozott…, hangsúlyosan beavatkozott a független Szlovák Köztársaság belpolitikájába, ami nem kedvez a Szlovákia és Magyarország kétoldalú kapcsolatainak javítását célzó törekvéseknek.”

A zömében durva hangvételű szlovák nyilatkozatokra reagálva a Magyar Koalíció Pártja (MKP) annak a véleményének adott hangot, hogy Fico három hónappal a térség országainak schengeni csatlakozása előtt sem érti, mit jelentenek az Európai Unió polgárainak szabad mozgásáról szóló rendelkezések, s igen szerencsétlen és sajnálatos, hogy Fico úgymond észak-koreai optikával tekint az unió polgárainak szabad mozgását szavatoló jogokra.

Pozsonyi elemzők megjegyzik: Fico azért nyugtalan, mert tudja, hogy pártja továbbra is alkalmatlan az Európai SZocialisat Párt-i tagságra, s tudja azt is, hogy amennyiben Slotának ellentmond, vagy elhatárolódik tőle, akkor oda a koalíció, oda a szélsőségesen hazafias érzelmű szavazók tábora, akiket a Slota-féle magyarellenes gyűlölettel bármikor eredményesen lehet mozgósítani.

***
A pozsonyi kerületi bíróságon 2007. október 4-én elkezdődött a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt Duray Miklós ellen indított polgárjogi perének első fordulója: a nemzetiek bocsánatkérést és tízmillió koronát, valamint egy sérelmezett kijelentés visszavonását követelik Duraytól, amiért a Magyar Koalíció Pártjának stratégiai alelnöke a budapesti InfoRádióban a nyáron azt mondta, hogy “a szlovák kormányt hatalmilag egyharmad részben Slota pártja alkotja, amely fasiszta párt”.

Duray az MTI pozsonyi tudósítójának nyilatkozva elmondta, hogy Slotáék augusztusban levélben tettek javaslatot a peren kívüli megegyezésre, ha visszavonja az elhangzottakat és kifizet tízmillió koronát a pártnak, egyébként jogi úton vesznek tőle elégtételt. Duray válaszul olyan elvárást fogalmazott meg, hogy ám legyen peren kívüli megegyezés, de csakis annak árán, ha az SNS elhatárolódik Slota magyarellenes trágárságaitól, amelyekkel nyilvánvalóan társadalmi békétlenségre uszít. A nemzetiek jogi képviselője ezt nem fogadta el, így a várható folytatásnak megfelelően sor került az első bírósági tárgyalásra. Duray jogi képviselője ezt a szólásszabadság és a demokrácia elveire hivatkozva visszautasította, és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága több precedensértékű döntésére hivatkozott.

Duray annak idején az InfoRádióban azzal indokolta – a szélsőséges Slota magyarellenes megnyilatkozásait aligha felülmúló – kijelentését, hogy ugyan hogyan minősíthető más jelzővel egy olyan személy, aki az idegenek és a nemzeti kisebbségek ellen gerjeszt gyűlöletet, folyamatosan más nemzetet (a magyart) gyaláz, mi több, Budapest elleni fegyveres invázióra buzdít.

A sérelmezett nyilatkozat akkor hangzott el, amikor a Szlovákiában megtörtént magyarellenes atrocitások és Slota magyarokat sértő nyilatkozatai miatt a magyar külügyminiszter szlovák
kollégájához írott levélben adott hangot a szlovákiai fejlemények, a szlovák kormánykoalíció összetétele okán kialakult nyugtalanságának – emlékeztetett Duray, akinek védője zárszavában eleve helytelenítette, hogy a feljelentés nyomán bírósági tárgyalásra kerülhetett sor, mert az ilyen ügyek megítélése szerinte legfeljebb közvita tárgyát képezhetik. Ha a felperes eláll a követelésétől, Duray is kész eltekinteni a perköltséget illető igényétől – közölte a magyar politikus védője a bírósággal, s mert a felperes védője az ajánlatot illetően nem tudott állást foglalni, a tárgyalást december 3-ra elnapolták.

***
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 2007. október 26-án, a csernovái tragédiát elítélő és Andrej Hlinkát a „nemzet atyjává” magasztaló parlamenti határozatokat fogadott el.
A szlovák parlament pénteken törvényben rögzítette az ellentmondásos szlovák pap-politikus, a szlovák politikai klerikalizmust Jozef Tiso mellett legmarkansabban megjelenítő Andrej Hlinka nemzetegyesítő és államalapító érdemeit, majd a Hlinkával szorosan összefüggő csernovái tragédia, a száz évvel ezelőtti “magyar csendőrsortűz” évfordulója alkalmából is megszavazott egy nyilatkozatot.

Száz évvel ezelőtt lőttek agyon a csendőrök a szlovákiai Csernován tizenöt embert, akik lázadozva útját állták a falu templomának felszentelésére érkező egyházi méltóságoknak, és azt követelték, hogy templomukat falujuk szülöttje, Andrej Hlinka pap-politikus szentelje fel.

Hlinka, az 1864 és 1938 között élt szlovák pap-politikus – a gróf Zichy vezette magyar Néppártból kilépve – alapította meg a Szlovák Néppártot, s attól kezdődőden magyarellenes politikát folytatott, amiért eltiltották hivatásától és két évig a szegedi Csillagbörtönben státusfogolyként raboskodott.

A hivatalos szlovák történetírás a magyar erőszak áldozataiként tartja számon a csernovái áldozatokat, a hazafias szlovák politika pedig minden lehetséges alkalommal “a vérengző magyar virtus” bizonyítékaként emlegeti fel a tragédiát.
Katarína Zavacká, a Szlovák Tudományos Akadémia történettudományi intézetének kutatója ugyanakkor a minap azt nyilatkozta, hogy “a brutális magyarokról és a jámbor szlovákokról alkotott vélemény csupán mítosz.” Ráadásul: a csendőrök ugyan a magyar állam csendőrei, ám környékbeliek voltak, azokból a falvakból származtak, ahol alig volt magyar nemzetiségű lakosság. (Tehát szlovákok lőttek szlovákokra.)Ajánlatos lenne, ha a lex Hlinkát előterjesztő Ján Slota vezette nemzeti párt képviselői “vennék a fáradtságot és olvasnának is, mielőtt kinyitják a szájukat” – fogalmazott a szlovák történész, aki már a parlamenti szavazás előtt azt mondta: ha elfogadják a nyilatkozatot, az “képmutató és értelmetlen gesztus lesz.”

A lex Hlinka a “második fejezete” annak a sorozatnak, amelynek kezdeteként Slotáék szorgalmazására a szlovák parlament nem magyar nemzetiségű honatyái határozatban mondták ki a szlovákiai magyarok II. világháború utáni jogfosztásához törvényi alapot teremtő Beneš-dekrétumok érinthetetlenségét.

Slotáék indítványát hosszas vita és alkudozások után végül “lefaragott formában”, elfogadták, így elfogadhatóvá vált az ellenzéki képviselők számára is, miközben az MKP ellene szavazott. A csernovái tragédiát, ezzel együtt az intoleranciát és a mindennemű államhatalmi elnyomást is elítélő nyilatkozatot az MKP is megszavazta.

***
A SITA hírügynökség 2007. október 28.-i közlése szerint egy, október 19-iki nyitrai neonáci támadás szemtanúja ismerte fel azt a Robert B.-t, akit korábban egy Hedvig mellett tanúskodó nyitrai futballbíró a lány egyik támadójaként jelölt meg. A személy azonos azzal a személlyel, akit Malina Hedvig, az őt ért támadás napján leírt, s akit fényképről néhány nap múlva felismertek a III. Felvidéki Magyar Sziget rendezői is a rendezvényt körülvevő szlovák neonácik között. A férfit csak hosszú hónapok múltán idézték be tanúként a legfőbb ügyészségre. A rendőrség szerint Robert B. eddig azért állt gyanún felül, mert “golyóálló alibije volt.”

A nyílt magyarellenességét nem tagadó fiatal bőrfejűt, Robert B.-t a rendőrség azóta a legújabb, a nyitrai színház előtti támadás ügyében is kihallgatta. Robert B. előbb tagadott, végül beismerte, hogy ott volt a békés fiatalokra különféle ütlegekkel támadó, tizenéves szélsőségesek között, akik a szemtanúk szerint: “Jöttek, vertek, eltűntek”, így az egész támadás mintegy 40 másodpercig sem tartott. Robert B. több társának nevét is elárulta.

De mert időközben a lapok megírták, hogy a rendőrség igyekszik szemet hunyni a támadás fölött és az Emberek a Fajgyűlölet Ellen nevű civil szervezet is feljelentést tett, október 26-án este a nyitrai rendőrség razziát tartott és a város szórakozóhelyeiről több, a Nemzeti Ellenállás nevű “félszélsőségesként” emlegetett társaság több emberét előállította. A hírügynökség úgy tudja, Robert B. is rokonszenvez ezzel a társasággal, az egyik ilyen akciójukon ő volt az első zászlóvivő.

2007. okt6óber 28-i esti jelentés szerint október 26-án Besztercebányán (Banská Bystrica) mintegy húsz bőrfejű provokálta, majd megverte a diszkóból kijövő fiatalokat, miközben néhányuk náci jelszavakat üvöltözött. A rendőrség késve érkezett a helyszínre.
Október 26. és 28. között, a szlovák köztársasági elnök részvételével a csernovai csendőrsortűz élesen magyarellenesre hangolt századik évfordulójának az emlékünnepség is sok volt a bőrfejű, és nagy számban láttatták magukat a pártként betiltott, de civil szervezetként továbbra is tevékenykedő szélsőséges Szlovák Testvéri Közösség emberei, akik a kormányhoz tartozó Szlovák

Nemzeti Párt élén álló Ján Slota szónoklata alatt emelték magasba a zászlóikat. Október 28-án este már több internetes portál is idézett Slota csernovai beszédéből, így tudni lehet, hogy a “ma is elevenen élő magyar sovinizmust” vádolva gróf Apponyi Albertet, Göncz Árpádot és Orbán Viktort szidalmazta többek között. “Hiba volt, hogy annak idején menedéket nyújtottunk a törökök elől gyáván megfutamodó és a mi szlovák hegyeinkbe menekülő magyaroknak, ahelyett, hogy hagytuk volna: hadd marcangolják szét és hadd hurcolják el őket a törökök Isztanbulba” – mondta Slota. (MTI)

***
Hannes Swoboda vezetésével 2007. november 19-én Szlovákiában vizsgálódott az Európai Parlament szocialista frakciójának küldöttsége, hogy felmérje a szlovákiai magyar nemzeti közösség és a szlovák többség, illetve a magyar és a szlovák kormány között kialakult feszültség okait, s keresse a szlovákiai magyar közösség otthonérzetét erősítő megoldásokat, egyszersmind ezzel próbálja siettetni, hogy a vezető szlovák kormánypártot mielőbb, “de nem minden áron” visszavegyék az európai szocialista pártok közösségébe.

“A problémák valósak, de kedvező jelenségeket is tapasztaltunk. Hazatérvén nagyon gondosan fogjuk elemezni a magyar nemzetiség anyanyelvi oktatásának, különösképpen a magyar nyelvű tankönyveknek a kérdését – mondta az MTI-nek Swoboda arra utalva, hogy a szlovák oktatási miniszter ki akarja tiltani a magyar tanulók tankönyveiből a történelmi magyar helységneveket. A rév-komáromi önálló magyar felsőoktatási intézmény, a Selye János Egyetem állami rendezetlen finanszírozása mellett a küldöttség több más kifogásolnivalót talált a kormány úgynevezett nemzetiségi politikájában, így a szlovák államnyelv fölérendeltségét erősítő törekvésekben, a nemzetiségi jogok máris megesett csorbulásában. Swoboda ugyanakkor méltányosnak ítélte meg a nemzetiségi kultúra finanszírozásának körülményeit, de semmiképpen sem volt hajlandó azonosulni a nyelvi jogokat elvitató szlovák törekvésekkel, mondván, hogy azok Európában maradéktalanul elvitathatatlan, szabad emberi jogok.

“Nem ítélkezni és nem beavatkozni akarunk” – hozta szlovák partnerei értésére Swoboda, nem titkolva, hogy az európai szocialisták szeretnének segíteni abban, hogy “Szlovákia le tudjon küzdeni bizonyos nehézségeket, elsősorban a szlovákiai magyarság részéről sérelmezett gondokat”, mert hogy az őket érő sérelmek és jogkorlátozások helyrehozatala csak segítheti, hogy a Robert Fico vezette párt az Európai Szocialisták Pártjának soraiban tudhassa magát. Ficóék tagságát azért szüneteltetik, mert kormányzati szerephez juttatták az európai értékrendtől idegen és durva magyarellenességének napi rendszerességgel hangot adó Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártját.

A küldöttségnek ugyan nem állt szándékában találkozni Slotával, de Slota ezt maga kérte, mondván, hogy ő majd bebizonyítja, mennyire nem férnek a bőrükbe a magyarok. Swobodáék ugyan meghallgatták Slotát, de az európai küldöttség két magyar tagja, Tabajdi Csaba és Dobolyi Alexandra nem akart találkozni a felvállalhatatlan Slotával, aki már a küldöttség megérkezése előtt úgy nyilatkozott, hogy Swobodáék eleve “az európai magyar lobbi” által befolyásolva, előítéletekkel érkeznek Pozsonyba.

Tabajdi, aki korábban úgy fogalmazott, hogy a szlovákiai törekvések “azt jelzik, hogy Szlovákiában az állami politika rangjára emelik a kisebbség-és magyarellenességet”, az MTI-nek a
pozsonyi helyszínen hétfőn azt mondta: “Bíztató, hogy mindezt most már nem csak az MKP és a magyar diplomácia, hanem a brüsszeli testület is szóvá teszi.

Tabajdi szerint a tényfeltáró vizsgálódás legnagyobb eredménye az, hogy “a szlovák fél kénytelen érzékelni, hogy az EP és azon belül a szocialista frakció nyomatékosan odafigyel az aggasztó szlovákiai történésekre.”

Miután a küldöttség délelőtt Pavol Paska parlamenti házelnökkel, Ján Mikolaj oktatási miniszterrel, roma és más kisebbségek képviselőivel, valamint az MKP vezetőivel is találkozott, délután a Pozsonyhoz közeli Somorján, a Fórum Kisebbségkutató Intézetben (FKI) civil szervezetek képviselőinél tájékozódott. Ján Slota törekvései nem helyeselhetők, állításai nem meggyőzőek – adott hangot benyomásainak Swoboda Somorján, ahol szavai szerint azt tapasztalta, hogy a kisebbségi civil szervezetek törekvései az európai értékrendet és békés megoldás módozatait követik.

***
Ivan Gašparovič 2007. december 27-én nyilatkozott a SITA hírügynökségnek arról, hogy kompromisszumokban látja a szlovák-magyar viszony távlatait. “A kérdést nem úgy tenném fel, hogy az egyik fél majd ezt, a másik meg majd azt akarja. Mert nem csak mi, hanem mindkét fél köteles keresni a pozitív dolgokat” – mondta Ivan Gasparovič.

Gašparovič arra a kérdésre válaszolt, vajon nem találja-e zavaró körülménynek, hogy Ján Kubiš külügyminiszter külföldön magyarázkodni kénytelen Ján Slota kijelentései miatt. A kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt elnöke ugyanis a magyar-szlovák viszonyt érintő kérdésekben a kormányprogramban megfogalmazott külpolitikai irányvonallal ellenkező, magyarellenes kijelentéseket tesz – észrevételezte az elnökhöz intézett kérdésében a SITA.

Gašparovič így válaszolt: “Ami a történelmet illeti, azzal foglalkozzanak a történészek. A kérdést azonban nem úgy tenném fel, hogy az egyik fél ezt akarja, a másik meg valami mást” – ismételte meg árnyalatnyi különbséggel válaszát a szlovák államfő.

Az elnök a jelentés szerint azonosul azzal a véleménnyel, miszerint a szlovák-magyar kapcsolatokban nyilvánvalóan megmutatkoznak a múlthoz való visszatérést célzó kísérletek. “Ezt a problémát gyakrabban a mi politikai színterünkön jelen lévő politikusok, konkrétan a Magyar Koalíció Pártjának képviselői firtatják. Az ő politikai álláspontjuk következményeként született meg a Beneš-dekrétumok érinthetetlenségéről szóló parlamenti határozat is”.
Gačparovič emlékeztetett arra, hogy a MKP tavaszi tisztújítását követően azonnal fogadta a magyar párt új tisztségviselőit, akikkel arról beszélgetett, hogyan viszonyul majd az MKP a szlovák politikához, és hogyan Szlovákia az ő politikájukhoz. Majd kijelentette: “Csáky Pál – az MKP Bugár Bélát váltó új elnöke – akkor azt mondta nekem, hogy semmiféle Beneš-dekrétumokat nem fognak megnyitni, hogy az MKP együtt akar működni Szlovákiával, és a kedvező külföldi országkép kialakítására kíván törekedni. Ezeket a kijelentéseket feljegyzés rögzíti” – fejezte be nyilatkozatát a szlovák államfő.

***
A Szlovák Nemzeti Párt elnöke 2008. január 2-án az új év első megnyilvánulását annak szentelte, hogy bejelentse az önálló Szlovákia minden talpalatnyi földjét a szlovákok otthonaként képzeli el.

A magyarellenességéről elhíresült Ján Slota vezette szlovák kormányerő, a Szlovák Nemzeti Párt számára elsődleges, hogy a szlovákok az ország minden talpalatnyi földjét az otthonuknak tudják, s ne elnyomott kisebbségnek érezzék magukat: ne úgy, ahogy ma ezt a vegyesen lakott dél-szlovákiai területeken megélik.
A nemzetiek abból az alkalomból tették közzé nyilatkozatukat, hogy tizenöt évvel ezelőtt, 1993. január elsején, a megszűnő Cseh-Szlovák Szövetségi Köztársaság egyik jogutódjaként jött létre az önálló Szlovák Köztársaság. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az 1871-ben létrejött, majd tevékenységét 1990-ben felújító Szlovák Nemzeti Párt történelmi pártként a kezdetektől Szlovákia önállóságára törekedett, mert az a vezérelő elve, hogy a szlovák nemzet önrendelkezési joga csakis az önálló, független országban érvényesíthető.

Elemzők szerint nyilatkozatában a nemzeti párt ezúttal a sorok között fogalmazza meg, hogy nem mond le a homogén szlovák nemzetállam kialakítását célzó törekvéseiről. “Nem elég, hogy saját államunk van, mert az a fontos, hogy milyen lesz ez az önálló Szlovák Köztársaság. Számunkra elsődleges, hogy olyan legyen, amely az emberek számára nemcsak a szociális, a gazdasági és a politikai stabilitást, hanem legfőképpen azt is biztosítani tudja, hogy a szlovákok hazájuk minden talpalatnyi földjén otthon, ne pedig elnyomott kisebbségként érezzék magukat, ahogy az ma Dél-Szlovákiában van. Ma is szlovákok, ma is nemzetiek vagyunk, akik számára mindig a Szlovákiát, a szlovákokat szolgáló politika lesz az
elsődleges.
***

Ján Slota 2008. január 4-én, a SITA hírügynökségnek azt nyilatkozta “Szlovákiában nem élnek magyarok, csak szlovákok, akik magyarul beszélnek”.

A hivatalos népszámlálási adatok szerint a félmilliónál nagyobb lélekszámú magyar nemzetiséget valló közösség tagjait a kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke nem először próbálja “egy csapásra” elszlovákosítani.
“Én azt állítom, hogy ezek nem magyarok, hanem szlovákok, akik magyarul fejezik ki magukat” – így akarván felülmúlni korábbi magyarellenes kijelentéseit a nemzeti pártelnök.

Az Európai Szocialisták Pártja hosszú ideje azt várja, hogy Fico előbb vagy utóbb elhatárolódik koalíciós partnerétől, de ennek a kormányfő eddig egyetlen jelét sem adta. Ellenkezőleg: az új év első hetében, Szlovákia önállóságának évfordulós ünnepségén Fico olyan hazafias programot hirdetett meg, és olyan, tekintélyes történészek által ostobaságnak nevezett kijelentéseket tett, amelyek hátterét az elemzők Ján Slota buzdításával magyarázzák.

Slota idézet nyilatkozatában arra hivatkozott, hogy Franciaországban sem léteznek algériaiak és marokkóiak, mert “ők is mindnyájan franciák, akiket franciákra, bevándorlókra és idegenekre
osztanak”. Slota szerint Szlovákiában is ezt a modellt kellene követni, s “a Dél-Szlovákiában élő polgártársainkat magyar anyanyelvű szlovákoknak kellene nevezni”.

***
A Szlovák Nemzeti Párt elnöke 2008. január 8-án a Szlovákiai keleti csücskében, a magyarországi Széphalomtól kőhajításnyira fekvő Csörgőn (Čergov) kedden felavatta a szlovák állami jelképként használt, az állam címerében és zászlajában is szereplő kettős kereszt monumentális mását, amelyen elhelyezték az ország 15 évvel ezelőtti önállósulását jelölő emléktáblát.

A nemzeti párt vezetői az ünnepségen jelezték: a Szlovákia integritását kifejezni hivatott jelképeket országszerte, így az államhatár mentén is telepíteni fogják, hogy elriasszák “a magyarok Szlovákia fölött köröző hülye turulmadarait.” A következő kereszt valószínűleg Révkomáromban fog állni.

Elkerülendő, hogy Révkomárom önkormányzatának építésügyi hivatala megakadályozza a kettős kereszt felállítását, Slota pártja kezdeményezni fogja az építési szakhatóságokról szóló törvény módosítását, hogy az ilyen építmények engedélyeztetése a jövőben az önkormányzatoktól, az építési szaktárca hatáskörébe kerüljön át.

A pozsonyi parlament valóban, 2008 tavaszi ülésszakán tárgyaltaq ezt az indítványt, de Slota pártjának javaslata az egész törvénymódosítás bukása miatt sikertelen lett. Az őszi ülésszakon azonban várható, hogy ebben a témában egy új, kormányzati indítvány születik.

***
Minden korábbinál erőteljesebb támadást kezd a Szlovák Nemzeti Párt? 2008. január 15. az MTI összefoglalója.

Minden jel arra mutat, hogy Ján Slota szélsőségesen magyarellenes pártja minden korábbinál erőteljesebb offenzívába kezd, azt bizonyítandó, hogy a felvidéki magyarok Szlovákia területi egységét fenyegető autonómia létrehozásával akarják előkészíteni Dél-Szlovákia elszakítását.

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) a 2006-ban lezárult két kormányzati ciklusa alatt nem firtatta a legkényesebb kérdéseket. Autonómiát nem, legfeljebb önkormányzatiságot szorgalmazott, mert szlovák koalíciós partnereivel kötött alkuja arról szólt, hogy a kényes kérdések mellőzése árán létrejöhet egy, az etnikai szempontokat követő közigazgatási-területi beosztás és az önálló szlovákiai magyar egyetem. Révkomáromban meg is alakult a Selye János Egyetem. Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártja akkor kormányon és parlamenten kívül politizált, miközben mindent megtett az időközben mérséklődött magyarellenes közhangulat felerősítése érdekében. Mi tagadás: “sikerrel”, mert a 2006. paréamenti választáson megnőtt híveinek a száma.

Robert Fico, a 2006. évi választás győztese az Slotát választotta egyik koalíciós partnerének, akivel újabban már abban versenyez, melyikük a nagyobb hazafi. Az ősszlovákokról szóló mítoszteremtő buzgalmában a kormányfő a jelek szerint igencsak felingerelte Slotáékat, akik most megmutatják: övék az elsőbbség, ők fogják megmenteni az országot “a magyarok ármánykodásainak minden pokoli következményétől”, mert az ő pártjuk eleve erre rendeltetett.
Két hét sem telt el a morva fejedelmet az “ősszlovákok királyaként” emlegető Fico turócszentmártoni (Martin) beszéde óta, Slotáék újból riadót fújtak. De mert a szlovákiai magyarok legitim parlamenti képviseletét ellátó MKP nem mutatta fel Slotáék elvárásának megfelelő módon az autonómia rémét, belekötöttek egy “magányos rövidtávfutó”, Bósza János autonómia-elméletébe. A révkomáromi vállalkozó többszöri eredménytelen nekifutás után bejegyeztette a Nomos Regionalizmus nevű polgári társaságát, amely arról lenne hivatott meggyőzni a szlovákokat, hogy az autonómia törvényes, alkotmányos, a szlovák nemzetet nem veszélyeztető, ártatlan, ráadásul korántsem nemzetiségi alapon szerveződő, Európában sok helyütt alkalmazott és bevált intézmény.

Bósza, “az ismeretlen próféta” elkövette azt a hibát, hogy élő televíziós vitára hívta ki Slotát. A média-mutatványokban jártas Slota azonnal “állt elébe” a vitának, végül azonban egyéb teendőire hivatkozva kihátrált, és helyettes pártelnökét, Anna Belousovovát, a parlament alelnökét küldte el maga helyett a TA3 hírtelevízióba, aki azzal kezdte, hogy “nem vitázni jött”. A vitapartnerét emberszámba sem vevő, annak még a nevét is kerülő, az önmagának kijáró tiszteletet azonban határozottan megkövetelő Belousovová mindent elkövetett hogy kioktassa, megfenyegesse a hasonló televíziós vitákban korábban soha nem szereplő Bószát.

Belousovová jelezte: pártja kedden a legfőbb ügyészséghez és a belügyminisztériumhoz fordul, hogy vizsgálják felül a Bósza nevével bejegyzett civil szervezet törvényességét. A harcos nemzeti politikus szerint az ilyeneket, mint Bósza, azért kell komolyan venni, mert kezdetben Hitler is nevetséges figura volt, aztán lám, mi lett belőle…
A Szlovák Nemzeti Párt, amely ismét államvédelmi törvénytervezetet készül a parlament elé terjeszteni (először 1996-ban tett erre kísérletet), új elképzeléssel is előrukkolt, amellyel azt akarja elérni, hogy Szlovákia etnikailag vegyesen lakott területeit az önkormányzati választások esetén olyan “jogi szigetekké” minősítsék át, ahol – az országos gyakorlattal ellentétben – nemzetiségileg arányos választási rendszert érvényesítenének. Ez azt jelentené, hogy a helyi képviselőtestületekben az ott élő nemzetiségek statisztikai arányának megfelelően osztanák el a képviselői helyeket. A nemzetiek ebben várhatóan minden szlovák párt támogatására számíthat, mert vannak olyan – döntően magyarok lakta – területek, ahol az ott lakó szlovákoknak nincs önkormányzati képviselőjük, de az sem ritkaság, hogy a magyar többségű helységekben az emberek szlovák polgármestert választanak.

Pozsonyi megfigyelők úgy látják: a kormányfő vezette SMER és koalíciós partnere, a Szlovák Nemzeti Párt között elkezdődött hazafiassági birkózásnak mindenképpen a félmilliós magyar közösség issza majd meg a levét.

***
Duray Miklóst első politikai pere után napra 25 évvel, 2008. január 30-án ismét bíróság elé állították. Míg 1983. január 31-én a Csehszlovák Szocialista Köztársaság felforgatásának vádjával állt a bíróság elé, ezúttal a Ján Slota vezette kormányerő, a Szlovák Nemzeti Párt feljelentése miatt folytatnak ellene polgárjoginak álcázott politikai pert.

Duray egykori bebörtönzésének valódi oka az volt, hogy a szlovákiai magyar iskolák védelmére kelt, amikor a kommunista hatalom a magyar oktatás részleges felszámolásába kezdett. A Duray elindította ellenkezésnek köszönhetően az akkori hatalom nem tudta véghezvinni terveit, de a polgárjogokért küzdő, a Charta 77-et is jegyző Duray így is kishijján félezer napot töltött börtönben.

A Magyar Koalíció Pártjának jelenlegi stratégiai alelnöke, a párt parlamenti képviselője a tárgyalást megelőző napon az MTI pozsonyi irodájához is eljuttatott nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy az 1990-esévek közepén az akkor szintén kormánytényezőnek számító Szlovák Nemzeti Párt felmelegítette a kommunisták magyar oktatás felszámolását célzó törekvését, de akkor azt a magyar szülők tömeges tüntetéseinek köszönhetően sikerült megakadályozni.

Most, hogy ez a soviniszta szlovák párt ismét kormánypárti pozíciót élvez, a soraihoz tartozó oktatási miniszter hasonló terveket forgat a fejében. “Lám, az elmúlt huszonöt év alatt nem sok minden változott, igaz, hogy most nem büntetőjogi eljárás folyik ellenem, hanem polgárjogi, de az érvek és a gondolkodás a régi” – áll Duray Miklós emlékeztetőjében, akit azért pereltek be, mert Ján Slota szerint “rontom Szlovákia jó hírnevét és ártok a kormány nemzetközi kapcsolatainak.” Slota azt sérelmezi, hogy a szlovákiai magyar politikus 2006. nyarán a budapesti Info Rádiónak telefonon nyilatkozva Slota kiszólásai miatt fasiszta pártnak nevezte a Szlovák Nemzeti Pártot.

Slota pártja ezek után polgárjogi perrel fenyegette meg Durayt,ha nem kér bocsánatot az SNS tagjaitól és nem fizet tízmillió korona “nem anyagi jellegű kártérítést a pártnak.” Válaszában Duray
közölte: hajlandó megkövetni a pártot, ha annak elnöke elhatárolódik a magyarelleneses uszító kijelentéseitől. Ez esetben Duray arra is vállalkozott volna, hogy Ján Slotával közösen adjanak ki egy együttes, az erőszakot és a gyűlöletkeltést elítélő nyilatkozatot.

Duray ajánlataira azonban az SNS jogi képviselője még csak nem is válaszolt, minekután Durayt beidézték a bíróságra, aholértesülhetett az ellene folyó polgárjogi eljárásról. 2007. decemberében a bíróság Durayt és Slotát egyaránt kihallgatta. A bíró akkor tűzte ki a január 30-án esedékes tárgyalás időpontját.

A pozsonyi harmadik kerületi járásbíróság bocsánatkérésre és egymillió korona pénzbírságra valamint a mintegy 800 ezer korona (összesen kb. 60 ezer €)bírósági illeték megfizetésére ítélt Duray Miklóst Ján Slota pártja javára.

“A bírósági döntés a szólásszabadság korlátozását jelenti egyrészt, másrészt az indoklás inkább politikai, mintsem jogi jellegű, mert a bíró fő argumentuma az volt, hogy politikus, főleg pártpolitikus, aki parlamenti képviselő is, az nem mondhat ilyen kijelentéseket a másik politikussal és párttalkapcsolatban” – hangsúlyozta Duray a szóban kihirdettet ítéletről az MTI-nek nyilatkozva.

Mivel a felperes eredetileg tízmillió korona kártérítésre tartott igényt, a párt jogi képviselője a szerdai ítéletre reagálva egyelőre csak annyit mondott: az SNS elnöksége majd eldönti, megelégszik-e az egymillióval, vagy a hiányzó összeg érdekében megteszik-e a szükséges, további jogi lépéseket.

***
Az MKP aggályosnak találja Hannes Swoboda, az Európai Parlament szocialista frakciója helyettes vezetőjének 2008. február 5-én Pozsonyban tett bejelentését, miszerint Fico pártja visszakerül az Európai Szocialisták Pártjának ideiglenes tagsági státusába.
A Smer tagságát az Európai Szocialisták Pártjában azért függesztették fel, mert koalícióra lépett a magyarellenes Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párttal. A Slota-párt azóta sem változtatott magatartásán.

Berényi József, az MKP külügyi kérdésekben illetékes alelnöke a hírre reagálva kijelentette: “Ezek után semmi akadálya nincs annak, hogy a Szlovák Nemzeti Párt visszatérjen az 1994 és 1998 között folytatott politikájához,” amikor is Vladimír Mečiar koalíciós partnereként számos magyarellenes kormányzati intézkedés fűződött a nevéhez.

***
A pozsonyi Pravda 2008. február 6-án azt írta: „Fico nagy győzelme és a magyar diplomácia veresége lesz” – ha a SMER visszakerül azt európai szocialistáknál korábbi tagságába.

Dag Danis, a lap hírmagyarázója azzal kapcsolatban tesz ilyen megállapítást, hogy az Európai Parlament szocialista frakciójának alelnöke, Hannes Swoboda február 5-én Pozsonyban járt, és nyilatkozataiból szinte biztosra vehető: az ESZP rövidesen “felállítja a büntetőpadról” Robert Fico szlovák kormányfőt, a SMER elnökét. Fico pártjának ESZP- ideiglenes tagságát közel másfél éve azért függesztették fel, mert a szélsőséges magyarellenessége és idegengyűlölő kijelentései miatt elhíresült Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párttal alakított kormányt.

Az ESZP így akarta Ficót megregulázni az Európában szalonképtelennek minősülő Slota miatt, de bizony Fico “nem hátrált meg”, továbbra is együtt kormányoz Slotáékkal. Márpedig “a Smer ideiglenes elszigetelését főleg a magyar szocialisták kényszerítették ki” az Európai Parlamentben, amikor “nemzetközi kampányt indítottak Slota ellen, mielőtt még a száját kinyitotta volna. Strasbourg igencsak kemény feltételeket szabott Ficónak: megszabadulni Slotától és pártjától.”

Fico azonban kitartóbb volt az európai szocialistáknál: megtartotta Slotát, (távlatilag is) megszerezte a közvélemény nagy részének támogatását, Strasbourgot pedig meggyőzte arról, hogy Slota korántsem olyan veszélyes, mint amilyennek láttatja magát” – így a lap, mely emlékeztet arra, hogy az ESZP már tavaly októberben szívesen szélesre tárta volna az ajtót Ficóék előtt, mégis kivárt egy ideig, mert időközben “Slota hagyta magát provokálni Csáky Páltól”, akinek aztán Slota durván nekiment, és “gazembernek, hányadéknak, rohadt ganénak” nevezte a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét.
Ráadásul az SNS határozatban szentesíttette újra a szlovák parlamenttel a szlovákiai magyarok és németek II. világháború utáni jogfosztását törvényesítő Beneš-dekrétumokat. “Erre aztán Budapest ismét jegelte a szlovák kormánnyal folytatott párbeszédet”, Fico csak az év végére tudta valamelyest csillapítani az indulatokat, ésn”ideiglenesen Slotát is megszelídítette. Ami pedig a legfontosabb: ncsendes egyezséget kötött Gyurcsánnyal, miszerint szüneteltetik a támadásokat.”

A Pravda szerint ezek után az következik, hogy ha a kiszámíthatatlan Slota uralkodni tud az ösztönein, és tartani tudja a száját, a Smer nagyon rövid időn belül visszatér a szocialisták európai klubjának kebelére. “Egyébként – jegyzi meg a cikkíró – az euroszocialisták pálfordulása igencsak figyelmet érdemel, hiszen amit ők haladásnak tekintenek, az nem több, mint hogy a faragatlan Slota most éppen tartja a száját, miközben az ESZP e fölött örömet színlelve valójában annak örül, hogy tagpártja, a Smer (hazai) ereje és népszerűsége rekordokat döntöget. (MTI)

***
Az európai szocialisták pozsonyi látogatása után 2008. február 14-én pattant ki a híre annak, hogy Fico és Slota január végén Poul Nyrup Rasmussennek írt titkos levélben a demokrácia és jogállamiság alapelvei és valamennyi kisebbség jogainak elismerése mellett kötelezte el magát – jelentette csütörtökön a SME című szlovák napilap.

Elemzők szerint aligha véletlen, hogy a SME azon a napon tette közzé Fico és Slota – eddig ismeretlen – levelét, amikor az ESZP Fico pártjának visszavételéről vagy a felfüggesztés meghosszabbításáról készül döntést hozni. A jelek szerint az európai szocialisták “megbocsátottak” Ficónak, s várható, hogy már most, s ha mégsem, legkésőbb tavaszig megújítják a Smer tagságát.
A SME Brüsszelből szerezte meg a levelet, melyben Fico és Slota egyebek között azt írják, hogy olyan társadalmat kívánnak építeni, amely “az emberi jogok tiszteletben tartásán alapszik, ide sorolva a bármilyen kisebbséghez tartozó személyek jogait is”. A lap emlékeztet arra, hogy Slota tavaly szeptemberben “rohadt okádék ganénak” nevezte Csáky Pált, a Magyar Koalíció Pártjának elnökét, a SME szerkesztőjét pedig “minden ok nélkül lebuzeránsozta”.
Fico és Slota leveléről sem a kormányszóvivő, sem a Smer szóvivője nem tud, Slota pedig azt mondta, hogy “az európai szocialistákat érintő kérdésben nem nyilatkozik”.

***

Szlovákiában egy, 2008. február 18.-án nyilvánosságra hozott közvélemény kutatás szerint a második legnépszerűbb politikus Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt magyarellenes kirohanásairól hírhedt vezetője, akinél csak koalíciós partnere, Robert Fico kormányfő népszerűbb.

A Szlovák Statisztikai Hivatal 1072 személyes mintára épülő felmérése szerint Fico népszerűségi indexe 37,8 százalékpontot, Slotáé kereken 14 százalékot mutat. A nemzetiek vezetője ezúttal az államfőt is “lekörözte”: Ivan Gašparovičot a megkérdezetteknek csupán 13,5 százaléka tekinti kedvenc politikusának.

***
Az MKP 2008. február 18.-án közreadott álláspontja szerint szavatolni kell a koszovói szerb közösség jogait (MTI) – A Magyar Koalíció Pártja, amely Koszovó függetlenségének kérdésében a szlovák hivatalos állásponttól eltérő véleményen van, nyilatkozatban szólította fel a – Koszovó elismerésével kiváró – szlovák kormányt, hogy EU tagországaként és a NATO tagjaként, tegyen meg mindent a koszovói szerb kisebbség jogainak védelméért.

Az MTI pozsonyi irodájához eljuttatott sajtóközleményében az MKP a Koszovó kikiáltását megelőző fejleményekre rámutatva megállapítja, hogy a mostani helyzet azért következett be, mert “a belgrádi kormány Milosevic idején szélsőségesen érzéketlen módon viszonyult a koszovói albánok igényeihez.”

A szlovákiai magyar párt elnökségének álláspontja szerint “az adott helyzetben elsődlegesen Koszovó békés fejlődésének a megőrzésére kell összpontosítani, s ennek kulcskérdése a szerb kisebbségi közösség jogainak tényleges szavatolása. A koszovói szerbek kollektív jogait olyan törvényekkel kell garantálni, amelyek e közösség azonosságtudatának megőrzőjeként és fejlődésének biztosítékaként” lesznek képesek hatást kifejteni.

Az MKP ellenzéki partnere, a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) viszont nyilatkozatban utasította el Koszovó függetlenségét, amely megállapítása szerint “egyoldalúan, a nemzetközi jogrend alapelveinek mellőzésével, a tartományt saját oszthatatlan részének tekintő Szerbia egyetértésének hiányában” jött létre.

Szlovákia egyelőre kivár az új európai ország elismerésével, s mint azt Ján Kubiš külügyminiszter jelezte, Pozsony először csak százhúsz nap múltán, a fejlemények ismeretében mérlegeli majd, hogy mit tegyen. Addig diplomácia kapcsolatot sem létesít Koszovóval, s a koszovói útleveleket sem fogadja el.

A Robert Fico vezette kormánypárt, a szociáldemokrata Smer szerint Koszovó veszélyes precedenst teremthet, “egyéb szeparatista törekvések előtt nyithat teret” és destabilizálhatja Európát. Fico koalíciós partnerpártjának, a Szlovák Nemzeti Pártnk az elnöke, Ján Slota hasonlóképpen ellenezte Koszovó önállóságát, mondván, hogy a térséget közönséges kábítószer- és leánykereskedők bandája lakja.

***
A Szlovák Nemzeti Párt elnöke 2008. február 21-én azt nyilatkozta, hogy a harmadik világháború kirobbanásába torkollhatnak Koszovó elismerésének következményei.

A magyarellenességéről hírhedt pártvezető szerint a balkáni fejlemények láttán az elszakadásról ábrándozó kisebbségek másutt is vérszemet kapnak. Mint mondta: az, hogy Franciország, az Egyesült Királyság és Németország elismerte Koszóvót, csakis “az Európai Unió elárulásának” minősíthető, mert ennek nyomán az egész európai kontinensen felerősödnek az elszakadási törekvések.

***
Az MVK közvélemény kutató intézet 2008. február 29.-én közzétett értékelése szerint (MTI) a szlovák kormányfő, Robert Fico a SMER elnökének népszerűségi indexe töretlenül 40 százalék fölötti.
Az 1096 fős minta alapján elvégzett legújabb felmérés szerint Fico 43,2 százalékkal ez első. Utána 27 százalékkal Ivan Gašparovič államfő, majd a kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt magyarellenességéről ismert elnöke, Ján Slota következik, aki 18 százalékos népszerűséget élvez. Negyedik a sorban – 17,6 százalékkal – az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) alelnöke, Iveta Radičová, aki várhatóan a három ellenzéki erő közös jelöltjeként indul a legközelebbi államfőválasztáson. Utána a Fico pártjához tartozó Robert Kaliňák belügyminiszter következik 12 százalékkal, majd az előző kormányfő, Mikulás Dzurinda, az SDKÚ elnöke, aki 8,3 százalékkal a hetedik. Fico másik koalíciós partnere, Vladimír Mečiar, a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnöke 10,9 százalékos népszerűségével közvetlenül Dzurindát előzi meg. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának volt elnöke 8 százalékkal továbbra is a legnépszerűbb magyar politikus Szlovákiában. Az egy évvel ezelőtti tisztújításon a Bugár helyébe lépett Csáky Pál mindössze 3 százalékot kapott. A listán szerepel még egy magyar politikus, Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke, aki egy százalékos népszerűséget tudhat magáénak.

A felmérést készítő MVK ügynökség azt is vizsgálta, ki a legnépszerűtlenebb szlovákiai politikus. Az élen 42,6 százalékkal Mikuláš Dzurinda áll. Mögötte 38,3 százalékkal Vladimír Mečiar, majd 31,1 százalékkal Ján Slota következik. Slotát 19,6 százalékkal Csáky Pál, őt 17,7 százalékkal Robert Fico követi. Bugár Béla népszerűtlenségi indexe 3, Duray Miklósé pedig 9 százalék.

***
Ján Slota 2008. március 8-i megnyilvánulása szerint Orbán Viktor és a Fidesz, valamint a magyar államfő, Sólyom László “közvetlenül bekapcsolódnak” a szlovákiai “Magyar Koalíció Pártjának napirendjébe”.

A pártvezér a SITA hírügynökségnek nyilatkozva azt fejtegette, hogy Szlovákiában nem a kisebbségek, hanem azok a politikai erők jelentik a gondot, amelyek a kisebbség képviseletében jelennek meg, s a helyzetükkel visszaélnek.

“A magyar fél lépésről lépésre gerjeszti a feszültséget, aztán az üldözöttségéről siránkozik. Tolvajt kiált a tolvaj” – mondta Slota, aki szerint ezt bizonyítja az is, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) logója piros, fehér és zöld színből áll.

Hogy mennyire közel állnak Orbánhoz, Slota szerint legutóbb Losoncon volt látható, amikor “zárt térben, már-már összeölelkezve nyilván arról győzködték egymást, hogyan lesz majd Losonc valamilyen elszakított terület autonóm része. Orbán már Kassán is kijelentette, hogy Kassa egyszer még újra magyar lesz”.
Magyarországon szinte likvidálták a szlovák és német kisebbséget, míg Szlovákiában emelkedik a magyarok lélekszáma, miközben azon siránkoznak, hogyan irtják őket – mondta Slota, holott korábban számtalanszor kijelentette: Szlovákiában nincsenek magyarok, csak elmagyarosodott szlovákok. Azt a körülményt, hogy a legutóbbi, 2001-es népszámláláskor több mint ötvenezerrel kevesebb magyart számláltak, mint tíz évvel korábban, Slota a cigányok öntudatának erősödésével magyarázta, akik szerinte egyre kevésbé sorolják magukat a magyarokhoz. “Nem akarnak közéjük tartozni.”

Slota meglehetősen zavaros nyilatkozatában érthetetlennek nevezte, hogy Dél-Szlovákiában a (magyar) kisebbség úgy viselkedjen ahogy viselkedik, miközben ott “a többségi (szlovák) nemzet tagjai – szerinte – kisebbségben élnek”, s megengedhetetlen, hogy a szlovákiai magyar iskolák egyes diákjai meg se tudnak szólalni szlovákul. Szerinte ez mind-mind az MKP politikájának a következménye.
A pártvezető szerint a balkáni kérdésben pártjának fontos szerepe van, mert Dél-Szlovákia és Koszovó között “veszélyes párhuzamok” húzódnak, s Koszovó, mint precedens “igen sok rosszat hozhat a világra”. Slota tagadta viszont, hogy korábban azt mondta, Koszovó “harmadik világháborút okozhat”. “Azt mondtam, hogy ez egy tégla a mozaikban, és fokozza a feszültséget, amely világháborúhoz vezethet” – idézte őt a SITA

***
Annyit sem érnek, hogy leköpjem őket”, mondta magyar bírálóiról 2008. március 9.-én,Ján Slota a pozsonyi Markíza tv publicisztikai műsorában. A magyarellenes szlovák kormánypárti politikuson ezúttal nyoma sem látszott az alkoholos befolyásoltságnak, ám ettől függetlenül az egyik cseh államfőjelöltet, Ján Svejnart “ganézta le”, akárcsak korábban Csáky Pált, akit, “okádék gané”-nak nevezett.
Úgy vélekedett, ha a magyar internetes portálokon őt bírálni merészelik, akkor Gyurcsány Ferenc is megérdemelné, hogy viszonzásul a szlovák portálokon bírálatokkal illessék, mert megnyilvánulásaival a magyar kormányfő nála több okot szolgáltat a kritikára. Indulatos hangon utasította vissza, hogy média túlságosan sokat foglalkozik az italozásaival, mert – mint mondta – évente legföljebb kétszer issza le magát, míg mások jóval gyakrabban, és azokat mégsem mutogatják részegen.

Iveta Radičováról, a szlovák ellenzéki pártok államfőjelöltjéről, akit támogat az MKP is, úgy vélekedett, hogy “egy istencsapása”, aki úgymond bolti eladónak is alkalmatlan, ezért pártja az ismét induló jelenlegi államfőt, Ivan Gašparovičot fogja támogatni. Slota leszólta koalíciós partnereit is. Kijelentette: igazán csak Robert Fico kormányfővel tud szót érteni, aki neki még soha nem adott okot a csalódásra.

***
Slotáról kiderült, hogy politikusi pályafutása előtt közönséges bűnöző volt. A Markíza kereskedelmi TV állomás 2008. március 19-én hozta nyilvánosságra, hogy Ján Slota ifjúkorában (nem cukrászatot működtetet, hanem) autókat lopott Bécsben.

Slota 1971-ben több társával együtt Ausztriába szökött, ahol bűncselekményeket követett el, de nem sokkal később önként visszatért Szlovákiába. Akkortájt a tiltott határátlépést öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntették Szlovákiában (kintmaradás esetén teljes vagyonelkobzással is), de neki megbocsátottak.

2008. április 14-én az is napvilágra került, hogy Slota hajdan nem csak Bécsben lopott autókat, hanem előtte otthon falusi boltokat is fosztogatott. Egy rőföst és egy hentest fosztott ki a privigyei (Prievidza) járáshoz tartozó Kóson.

A magyarellenességéről ismert kormányerő, a Szlovák Nemzeti Párt elnökéről a Markíza TV az egykori kommunista ügynöklistákat őrző és feldolgozó Nemzeti Emlékezet Intézetének (ÚPN) levéltári forrásaiból derítette ki, hogy tizenhét évesen, fiatalkori társaival fosztotta ki a két falusi boltot. Az általuk okozott kár 22 ezer korona volt, ami akkor nagyjából egy személygépkocsi ára felének felelt meg (kb. 10 ezer €). Az eset levéltári forrása arra utal, hogy a családja az államrendőrség túszává vált.

Slota nem sokkal az otthoni rablások után társaival Ausztriába szökött, ahol – korábbi közlések szerint – utókat lopott, majd néhány nap múltán visszatért. Mint kiderült, Slota tulajdonképpen visszaszökött, mert az osztrák rendőrség rajtakapta egy autólopáson. Slota akkor odahaza egy hónapot ült vizsgálati fogságban, majd fél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.

Slota tiltott “oda-vissza határátlépésé”-ről kiderült, hogy mikor mások önkéntes hazatértük esetén is rendkívül súlyos büntetést kaptak, Slotáék egy határőr cimborájuk közreműködésével szöktek, aki hatástalanította a biztonsági berendezéseket, a feszültség alatt álló “vasfüggönyt” is áramtalanította, hogy kockázat nélkül Ausztriába szökhessenek.

Ján Slota édesapja, Milan Slota (aki a fia múltjának megszellőztetése után tragikusan elhunyt) fia bőrét mentendő önkéntesen a kommunista államrendőrség, a hírhedt StB ügynökévé szegődött. Nem eredménytelenül, mert az ifjú Slota végül is nem került börtönbe, jóllehet, a tiltott határátlépést nem hogy igen szigorúan büntették, hanem a zöldhatáron tetten ért embereket gyakran le is lőtték.

A SITA hírügynökség 2008. április 16-án azt is kiderítette, hogy Slota nem csak lopott, hanem 26 évvel ezelőtt (1982-ben) egy üzem felelős dolgozójaként olyan műszaki jellegű utasítást adott a beosztottjainak, amelynek nyomán a nyitranováki (Nováky) hőerőműben hatalmas tűz keletkezett. Emiatt Slotát a bíróság gondatlanságért egy év – két és fél évre felfüggesztett – szabadságvesztésre és pénzbírságra ítélte.

Robert Fico miniszterelnök eddig kitartóan védelmezte koalíciós partnerét, aki a média kérdéseire nem válaszol, perrel fenyegetőzik, s mindössze annyit mondott, hogy maguk őrültek”. A rovott múltat feltáró adatokat a média az StB levéltárát őrző-feldolgozó, törvény által létesített Nemzeti Emlékezet Intézetének (ÚPN) iratanyagából szedte elő. Elemzők szerint Fico a sajtó elítélő írásai és számonkérése ellenére a továbbiakban is védelmezni fogja Ján Slotát, aki – Fico után – Szlovákia második legnépszerűbb politikusa.

Noha Slota közszereplőként diszkvalifikálta magát – írta április 15-én a szlovák liberális napilap, a SME – ezzel a legkisebb mértékben sem ártott sem magának, sem a kormánynak, mert a hívei a korábbiakban már ennél sokkal többet is elnéztek nekik. Régen köztudott, hogy Slota feddhetetlenség híján nem tölthetne be közjogi tisztséget, hogy Szlovákiában kevés az olyan közszereplő, aki hárommillió koronánál alig több vagyont vall be, miközben magánrepülőgépe, több tízmilliós luxusgépkocsi-parkja, horvátországi yachtja több mint hivalkodó.
A lap idézi Slota helyettese, és fegyvertársa, Anna Belousovová Malíková egy olyan időben tett kijelentését, amikor éppen haragban voltak, amikor az SNS elnöki posztjáért folyó küzdelmükben kettészakították a pártjukat és kígyót-békát hánytak egymásra. “Ezek az emberek szó szerint maffiózók módjára viselkednek. Ha itt jogállam lenne és nem élveznék a koalíció védelmét, akkor börtönben ülnének” – mondta akkor Anna Belousovová, a szlovák törvényhozás jelenlegi alelnöke, aki ma megint Slota egyik leghűségesebb embere.

Úgy tűnik, Slotának a mai Szlovákiában semmi sem árt, nem lehet benne kárt tenni – írta a SME. (MTI)

***
A szlovák kormány 2008. március 26-án éles hangú nyilatkozatban tiltakozott a szlovák többségű magyarországi településen, Pilisszentkereszten (Mlynky), előző nap estéjén hozott döntés ellen, melynek értelmében az eddigi helyéről másik épületbe költöztetik a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat irodáját. “Az ilyen lépések a meglevő kisebbségi jogok mértékének csökkentéseként értelmezhetők.” – áll a szlovák kormány nyilatkozatban.
A szlovák kormány szerint nyugtalanító a pilisszentkereszti önkormányzat döntése, s ezt a magyarországi szlovák közösség életébe való beavatkozásnak, status quo-ja csorbításának tekinti. Úgy véli, “negatív tendenciáról van szó, amely korábban már abban is megnyilvánult, hogy a község vezetése megszüntette a kétnyelvű helyi ujság kiadását, az ott élő szlovák kisebbség sérelmére átalakította a helyi kábeltelevízió műsorát, csökkentette az ott szlovák nyelvet tanító pedagógusok nyelvpótlékát, jóllehet, a legutóbbi népszámláláskor Pilisszentkereszt lakóinak 55 százaléka vallotta magát szlovák nemzetiségűnek.”

A közlemény szerint a szlovák kormány foglalkozott a Pilisszentkereszten előállt helyzettel és azt indítványozza, hogy megoldása értekében élni kell a magyar-szlovák alapszerződés értelmében működő vegyes bizottsági rendszer kínálta lehetőséggel, amibe elsősorban a kisebbségi vegyes bizottságot kell bevonni.
A szlovák kormány szükség esetén kész arra, hogy a pilisszentkereszti kisebbségi intézményrendszer rendes működtetéséhez szükséges pénzt a szlovák költségvetésből különítse el.

Kormányülést követően Robert Fico miniszterelnök “likvidációs beavatkozásnak” nevezte a pilisi faluban történt fejleményt és jelezte: a külügyminisztérium megbízza a külföldi szlovák képviseleteket, hogy fogadó országaikban adjanak objektív tájékoztatást arról, ami a szlovák többségű magyarországi településen folyik.

A késő délutáni órákban ez ügyben bekérették a szlovák külügyminisztériumba a pozsonyi magyar nagykövetség ügyvivőjét.
A magyarellenes kormánypárti politikus, Ján Slota már kedden közölte, hogy kezdeményezni fogja a kormánynál a magyar nagykövet bekéretését.

Váradi Lajos ügyvivővel a szlovák külügyminisztériumban szó szerint ismertették a kormány nyilatkozatát. Az ügyvivő az MTI pozsonyi tudósítójának elmondta: csodálkozásának adott hangot, hogy Pozsony a legfelsőbb szinten foglalkozik egy személyi konfliktuson alapuló, ingatlantulajdon körül zajló, helyi jellegű önkormányzati vitával. A magyar diplomata annál is inkább furcsállta a szlovák fél ez ügyben tanúsított magatartását, hogy a magyar kormány tudvalevően nem csorbította a magyarországi szlovák nemzeti kisebbség jogait, nem eszközölt pénzmegvonást, ellenben megnyugtató rendezést szorgalmazó levelet írt a pilisszentkereszti polgármesternek, egyszersmind Gémesi Ferenc, a miniszterelnöki hivatal kisebbségi-és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára jószolgálati közvetítői szerepet vállalva a kisebbségi ombudsman vizsgálatát is kérte.

Váradi a pozsonyi külügyminisztériumban kifejtette: a magyar fél szeretné, ha a szlovák kormány hasonló érzékenységgel reagálna aszlovákiai magyar nemzeti közösség részéről sérelmezett gondokra: a kulturális ellátottság hiányosságaira, az oktatási törvény tervezete ellen felsorakoztatott észrevételekre, a révkomáromi magyar felsőoktatási intézmény, a Selye János Egyetem kedvezőtlen anyagi helyzetének rendezését célzó törekvésekre.

***
A Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt törölte Európa térképéről a jelenlegi Magyarországot – derült ki 2008. április 16-án.
Az párt honlapján napokig egy olyan Európa térkép volt látható, amelyen a Dunántúl Ausztriához, a többi magyarországi terület pedig Szlovákiához tartozik, Magyarország pedig nem is létezik.
Elemzők szerint nyilvánvaló, hogy a szlovák kormánypárt így kívánta megjeleníteni legfőbb ábrándját, miszerint Magyarországot le kellene törölni a föld felszínéről. Emlékeztetnek arra, hogy Slota néhány évvel ezelőtt arra buzdította híveit, hogy “üljetek harckocsira és tegyük földdel egyenlővé Budapestet.”
Idevág Slotának az a többször elismételt megállapítása is, miszerint Szlovákiában nincsenek magyarok, csupán magyarul beszélő szlovákok.

A nacionalista párt a rendszerváltás óta azzal riogatja a szlovákokat, hogy a magyarok autonómiát akarnak, s ennek nyomán majd Szlovákia déli területeit akarják elcsatolni. A párt kezdetektől azt hirdeti, hogy az egykori magyar királyságot megjelenítő “Nagy-Magyarország” – térképek Szlovákiai területi integritását fenyegető üzenetként olvasandók.

Feltételezhető, hogy a “Magyarország nélküli Európa-térkép” ötlete a történelmi Magyarországot ábrázoló térképre válaszoló üzenet akart lenni. A szlovák nemzetiek azonban nem adtak magyarázatot arra, vajon milyen megfontolások alapján alakította át nem csak Európát, de egyszersmind az Európai Uniót alkotó államok közösségét, s csökkentették ily módon az unió tagországainak számát.

Miután Slotáék igencsak sajátos térképére a média is felfigyelt és magyarázatot keresett, a párt adós maradt a válasszal, majd a Magyarország nélküli Európa térképet is eltüntette honlapjáról.

***
Ján Slota 2008. május 10-én “lovasbohócnak” nevezte Szent Istvánt, a szlovák római katolikusok által is nagy tiszteletben tartott I. István magyar királyt.

Slota, Fico és Vladimír Mečiar közös pénteki sajtótájékoztatóján a nacionalista pártvezér a szlovákiai magyar anyanyelvű oktatás sérelmére tervezett közoktatási törvényt, a pártjához tartozó Ján Mikolaj oktatási miniszter tervezetét védelmezve két szlovákiai magyar történész közös munkáját mutatta fel annak “elrettentő bizonyítékaként”, hogy lám: a Szlovák Köztársaság magyarul oktató iskoláiban olyan történelemkönyvből tanítanak, amelyet a Magyar Köztársaság oktatási minisztériuma hagyott jóvá és talált alkalmasnak arra, hogy szlovák állampolgárokat oktassanak belőle.
A Slota által meglobogtatott tankönyvet, Simon Attila és Kovács László A magyar nép története segédtankönyvként alkalmazott munkáját annakidején egyébként épp a szlovák oktatási minisztérium engedélyezte segédtankönyvként.

A két felvidéki magyar történész munkájának hátlapján Szent Istvánnak a Mátyás templom mellett álló szobra látható. Slota szerint ez lenne az a bizonyos magyar lovasbohóc.

Robert Fico és Vladimír Mečiar szemrebbenés nélkül hagyták Slota nemzet- és vallásgyalázó szavait.
***
A szlovák kormányfő is fellépett 2008. május 10-én Liptószentmiklóson a százhatvan évvel ezelőtt megfogalmazott „Požadavky Slovenskieho Naroda” c. kiáltvány évfordulójának ünnepségén. De ahelyett, hogy az évforduló méltóságát méltatta volna, Orbán Viktor várható 2010-es győzelmével riogatott.
“Ha Magyarországon győz a Fidesz, akkor a Szlovák Köztársasággal szembeni nacionalizmusra és szélsőséges megnyilvánulásokra lehet számítani” – idézte Fico szavait a SITA. Fico szerint a szlovákoknak különböző támadásokra, ezekkel szemben pedig a nemzeti- és állami érdekeik védelmezésére kell felkészülniük.
A jelenkori Magyarországgal szembeni szembenálláson kívül a szlovák nemzeti követeléseket megfogalmazó 1848-as, harminc szlovák nemzetébresztő által jegyzett petíció kiadásának 160. évfordulója alkalmából a szlovák nemzeti büszkeségre buzdította hallgatóságát, mondva, hogy a fiatalok nem szlovák, hanem amerikai felségjeleket viselnek a ruházatukon. “Én a zakómon szlovák zászlót viselek és fogok is viselni, s nem tudom, miért ne tenném” – idézte Fico szavait a TASR szlovák hírügynökség.

A magyar forradalom és szabadságharc híres 12 pontjának mintájára megfogalmazpott “Mit kíván a szlovák nemzet?” című 14 pontos memorandum Fico szerint “a szlovák államiság kezdetét” jelentette. Igen sajnálatos azonban, hogy a mai fiatalok alig tudnak róla valamit, márpedig tudniuk kellene, mert kormánya igenis folytatni fogja az idei év első napjaiban megfogalmazott “nemzeti öntudat és büszkeség” elnevezésű programját.

A szlovák nyelv tisztaságának fontosságáról, a közéletben, a közigazgatásban és oktatásban betöltött szerepéről szóló kormányfő nyíltan védelmébe vette a koalíciós partnere, a magyarellenes Ján Slota kezében levő oktatási tárca közoktatási törvénytervezetét. Ez a szlovákiai magyarok soraiban komoly aggodalmakat keltett, mert az érintett szülők, pedagógusok, nemkülönben a Magyar Koalíció Pártja a magyar oktatás sérelmére tervezet törekvéseket lát az új oktatási norma mögött. Fico Liptószentmiklóson köszönetet mondott Ján Mikolaj oktatási miniszternek az ilyen irányú fáradozásaiért.
Ján Slota, Fico koalíciós partnere, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, aki egy nappal korábban magyar “lovas bohócnak” nevezete az államalapító Szent István királyt, a szlovákok 160 évvel ezelőtti nemzeti programadó követeléseit nemzete “egyik keresztleveleként emlegette, és szintén a szlovák nemzeti erők összefogásánakidőszerűségéről szólt a nemzeti zászlók alatt összegyűlt mintegy ezer, döntően a pártjához tartozó emberhez.
A szónokok között volt Jozef Markuš, a Matica Slovenská elnöke is, aki felidézte, hogy a szlovákok 160 évvel ezelőtt kiadott 14 pontjukban a “Habsburg-monarchián belüli szlovák önrendelkezés” feltételeit rögzítették.

***
A pozsonyi Pravda 2008. május 17-én “Kesenem János” címmel közölt kommentárt arról, hogy a kormánypárti Ján Slota Szent Istvánt sértő kijelentése után Budapest egyelőre nem látja értelmét Gyurcsány Ferenc szlovákiai látogatásának. A címben a „kesenem” a magyar köszönöm, a János pedig Ján Slotára utal. A liberális SME a témáról “Bohócok” címmel tette közzé írását. (MTI összefoglaló.)
Dag Danis, a Pravda cikkírója szerint a magyar kormányfő “ismét kibújt” a szlovákiai látogatás alól, s ezt megint Slota rovására írták, aki “lovas bohócnak” nevezte István királyt. Slota most is primitív alaknak mutatkozott, aki ritkán tudja, mit beszél. A buta Fico pedig szó nélkül tűri borgőzös leheletét” – írta a szerző, a magyarellenes Szlovák Nemzeti Párt vezetőjének a hírközlő szerveinkben gyakran látható részeges jeleneteire utalva. A kommentár szerint azonban “nagyon felszínes volna Slotánál leragadni, mert a szabadszájú Gyurcsány csak ürügynek használta őt, mivel régóta ki akart bújni a látogatás alól. Egyrészt azért, mert szétesett a kormánykoalíciója, aminek következtében megnőtt Orbán nacionalista fideszeseinek a befolyása, másrészt azért, mert a Ficóval való összecsapásaiban régen elveszítette fölényét.”

A SME “Bohócok” című írásának szerzője, Roman Pataj úgy látja, hogy Gyurcsány odahaza defenzívában van, nincs szüksége arra, hogy a magyarfóbiás Slotával együtt kormányzó Ficóval tárgyalva szerezzen újabb rosszpontokat. Talán kapóra is jött neki ez az ürügy. A cikkíró mindamellett teljesen indokoltnak tartja a magyar fél döntését. “Képzeljük csak el, hogy Gyurcsány magas politikai környezetéből valaki szakállas bohócnak nevezi Ludovít Stúrt, a XIX. századi szlovák nemzetébresztőt, vagy lehülyézi Juraj Jánosíkot, a szlovák nemzeti legendárium legjelesebb alakját”. (Robert Fico kormánya példaképének nevezte Jánosikot, aki útonálló haramia volt és kötélen végezte, de a szlovák nép emlékezetében úgy él, hogy amit a gazdagoktól elrabolt, azt szétosztotta a szegények között.) Nyilván megkapná a magáét Ficótól, aki ilyet merészelne mondani – folytatja Pataj s kiemeli: “Robert Fico ugyanakkor némán, szemrebbenés nélkül tűri Slota primitív megnyilvánulásait, ahelyett, hogy elhatárolódna tőle. Ne csodálkozzon hát senki a magyarok reagálásán. Megbocsáthatatlan, hogy valaki ennyire földhözragadt, primitív módon támadja egy másik nemzet történelmét, “egyszersmind a saját (szlovák) történelmét is”, mert Szent István a szlovákok királya is volt és tisztes hazát adott nekik.
A SME szerint a szlovák-magyar viszony “borzalmas állapotban” van s még sokáig így is marad. Ezt ugyan Gyurcsány látogatása sem változtatta volna meg, de segíthetett volna. Kérdés, hány ilyen esélyt temet el még szlovák bohócaink egyik legnagyobbika? Nyilván sokat”, s ebben Fico nyilván nem tudja (nem is akarja?) megakadályozni Ján Slotát – írta Roman Pataj a SME hasábjain.
***
A Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Ján Slota 2008. július 3-án úgy nyilatkozott, hogy a magyar titkosszolgálat szervezte meg a Malina Hedvig-ügyet, mert a lányt senki sem támadta meg.

A Robert Fico kormányához tartozó magyarellenes kormányerő, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke azt állította: Malina Hedvig nem is járt azon a helyszínen, ahol – vallomása szerint – 2006 augusztusában két ismeretlen bőrfejű azért verte meg, mert magyarul beszélt.

***
Robert Fico 2008. július 4-én ismét a Fidesz várható választási győzelmével riogatta hallgatóságát, amikor nagyszámú közönség előtt, a legfőbb szlovákiai közjogi méltóságok jelenlétében saját kormányzásának eddigi két évét értékelte.

“A szlovák kormánynak legitim joga, hogy a legnagyobb éberséggel figyelje a déli szomszédnál nagy valószínűség szerint kormányzati hatalomra kerülő szélsőséges nacionalista erőket” – mondta az egy hét leforgása alatt a Fideszt és vezetőjét, Orbán Viktort immár másodszor támadó Robert Fico, aki jelezte: számításai szerint pártja legalább 2030-ig kormányon tud maradni Szlovákiában.
Fico szerint “sokkoló”, hogy az ellenzéki pártok közös államfőjelöltje, Iveta Radicová két hete, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) jubileumi ünnepségén a Fidesz ott jelenlevő képviselőitől – Orbán Viktortól és Németh Zsolttól – szó nélkül elfogadta a választási sikeréhez kinyilvánított jókívánságot.

Az eddig elhangzottak alapján máris bizonyos, hogy a következőkben a szlovák kormánypártok kampányszerűen ijesztgetik majd a szlovákokat Orbán Viktorral, mert arra számítanak, hogy ezzel jelentős választói tábort tudnak elhódítani a szlovák ellenzéki pártoktól.

***
Az MKP 2008. július 28-án nyilvánosságra hozta: 2007-ben és 2008-ban nem jutott egyetlen szlovákiai magyar iskolának sem az EU forrásokból származó támogatásból iskolafejlesztésre és állagmegőrzésre. A Fico-kormány vidékfejlesztési tárcája elutasította a magyar pályázatokat.

A Magyar Koalíció Pártja leplezetlen diszkriminációról beszél, mert azt sem tudni, milyen elvek alapján és kik bírálták el azt a közel ezer pályázatot, amelyek között számos magyar tannyelvű oktatási intézmény is szerepelt, de egyet sem találtak érdemesnek arra, hogy a tetemes brüsszeli pénzből részesüljön.

A vidékfejlesztési tárca a magyarellenességéről ismert Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt irányítása alatt működik. Slota egykori alma materének, a litvaillói (Lietavská Lúčka) iskolának is jutott 275 ezer koronás támogatás az egymilliárd 275 millió koronából. Slota gyerekkori iskolája más tárcák pályázatainál is kedvezményezett, ráadásul a régiófejlesztési minisztérium 70 millió koronát adott a községi iskola épületének felújítására.

Szigeti László, az MKP oktatáspolitikai alelnöke, az előző kormány oktatási államtitkára, majd egy ideig minisztere hétfőn jelezte: azt tervezi, hogy a nyári szünet után a parlament oktatási bizottságában teszi meg a szükséges lépéseket. Célja, hogy a bizottság vizsgálja felül: törvényes-e az olyan elbírálás, amely szerint a közel 900 pályázó közül egyetlen magyar iskola sem bizonyult alkalmasnak a támogatásra.

A tárca máris elutasította a gyanúsítgatást, mondván, hogy a pályázatok értékelése “személytelen”, a feladatot úgymond kizárólag számítógépek végzik el.

***
A szlovák rendőrség a Markíza kereskedelmi TV állomás 2008. július 28-án közzétett értesülése szerint nem nyomoz tovább azon ismeretlen szélsőségesek után, akik a 2006. július 30-án a www.youtube.com honlapon egy video felvételen magyar zászlót égettek.

Tatiana Kurucová, a pozsonyi rendőr-főkapitányság szóvivője úgy fogalmazott, hogy “a büntetőeljárást megszakították”, mert “nem tárultak fel olyan tények, amelyek meghatározott személy elleni büntetőeljárást indokolnának”. Ám, ha az üggyel kapcsolatosan új körülmények kerülnének a rendőrség látókörébe, a nyomozás folytatódna.

***
Fico pártja (SMER) ismét utcahosszal vezet a többi párt előtt, derült ki a Szlovák Statisztikai Hivatal 2008. augusztus 15-én nyilvánosságra hozott felméréséből.

A Smer népszerűségi indexe júniusban 46,7, júliusban 48,5 százalékos volt, ami azt jelezte, hogy Fico egyedül is kormányozhatna – egy esetleges mostani választás esetén.

Az MTI pozsonyi irodájának rendelkezésére álló “eredménylista” legérdekesebb mutatója, hogy ugyanebben a hónapban a pártok népszerűségi listáján a harmadikról a második helyre lépett elő a legnagyobb ellenzéki erő, a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS), s a másodikról helyről a harmadikra esett vissza a magyarellenes Ján Slota vezette koalíciós erő, a Szlovák Nemzeti Párt népszerűsége. Az SDKÚ augusztusban 12,8, a nemzetiek 12,4 százalékos támogatottságot könyvelhetett el – tehát fej-fej mellett haladnak.
Negyedik a sorban a Magyar Koalíció Pártja (MKP), amely júniusban kereken 10, egy hónap múlva azonban csak 8,4 százalékpontot mondhatott magáénak, jelenleg viszont 9 százalékpontot könyvelhet el. A harmadik koalíciós erő, a Vladimír Mečiar vezette Néppárt-HZDS júniusban 8,2, júliusban 9,6, augusztusban pedig 9 százalékpontos támogatottságot élvezett.

Enyhén emelkedő, 8,5 százalékos augusztusi eredményével bejutna még a parlamentbe a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), így egy most választandó parlamentben is a törvényhozás jelenlegi pártjai töltenék meg a széksorokat.

A 10% körüli pártok népszerűségi mutatói közötti különbségek azonban mind a hibahatáron belül vannak, ezért nem mérvadóak.

***
“Ló nélküli (gyalog-) bohócnak” nevezte a SME 2008. augusztus 19-i száma a magyar államalapító Szent Istvánt korábban “lovas bohócnak” nevező Ján Slotát, aki a szlovák liberális polgári napilap cikkírója szerint ostoba, magyarellenes kijelentéseivel végső soron nem csak önmagát, de kormánytényezőként a “nagyfőnök” miniszterelnököt, Robert Ficót is megjeleníti.

“Bolond lyukból bolond szél fúj” – idézi a magyar közmondást a SME hírmagyarázója, Péter Morvay annak kapcsán, hogy Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke a hét végén Rózsahegyen (Ružomberok) a Matica Slovenská nevű hazafias intézménnyel közös megemlékezésen szlovák hallgatóságát ismét “magyar veszéllyel” riogatva arról beszélt, hogy a magyarországi kormányzásra és Dél-Szlovákia megszerzésére készülő Orbán Viktor “második Koszovóvá” teheti Szlovákiát, ezért áldásos lenne, ha a szlovák hadsereg a megfelelő harci képessége és Szlovákia területi épségének megőrzése érdekében többet gyakorlatozna.
Az ilyen gyalogbohóc kijelentéseit e közmondás jegyében a rendes ember akár egy vállrándítással is elintézhetné. Igen ám, csakhogy Slota “úgynevezett kormánytényező, aki ugyan minden munkával járó tisztséget és felelősséget – mint ördög a szenteltvizet – kerül, végső soron azonban mégis csak ő a szlovák kormánykoalíció egyik főnöke”. Hogy nem igazán nagyfőnöke, hanem inkább csak amolyan “bokacsattogtató kisfőnököcskéje”, az a Ficóval kialakult nézeteltérései során megmutatkozott. Ezért is tűri meg őt Fico a kormányában, jóllehet, mindez semmit sem változtat azon, hogy közben elnézi, ha Slota “a saját homokozóján maradva, a felnőttek dolgába nem avatkozva, nem túlságosan feltűnően” űzi a maga kisded játékait, pontosan azokat, amikben Slota a koalícióban érdekelt. Ami pedig a legfontosabb: Fico megengedi Slotának,
Hogy a nyilvánosság előtt arról handabandázzon, ami alkoholos mámorában éppen az eszébe jut.

“Ez azonban azt jelenti, hogy véleményével és stílusával Slota nem csak önmagát reprezentálja, ami még nem lenne különösebb tragédia, elvégre ilyen egzotikus figura nem csak fejlődő országokban, de minden országban akad”.

Csakhogy – fejti ki a lap – Slota “azt a nagyfőnököt is reprezentálja”, aki talán azért tűri meg udvartartásában Slotát, hogy helyette mondja ki mindazt, amit Fico, a főnök “legszívesebben maga mondana ki, ha maradék józan esze nem azt súgná neki, hogy miniszterelnöki tisztségéhez ez mégsem méltányos. Slota véleménye ezért az egész kormányt reprezentálja”. Azt a kormányt, amelynek minden, “Slota önkényétől függő tagját” a kormánykoalíció minden képtelen mutatványa ellenére is “életben tartja és a helyén hagyja. Az ilyen kormányban már rendesebbek és értelmesebbek nem léteznek, legfeljebb csak kevésbé besározott bűntársak vannak” – állapítja meg a SME.

A romló politikai légkör és társadalmi hatása

A 2006-os kormányváltás óta érezhetően megváltozott Szlovákiában a közhangulat, ami elsősorban a kormánykörökből jövő brutalitásoknak tudható be. Elsősorban az utcai magyarellenesség erősödése tapasztalható a hétköznapi fasizmus szintjén. De megváltozott az államigazgatásban dolgozók magatartása is. Míg 1998-2006 között pl. az állami közigazgatási hivatalokban lehetett magyarul beszélni, mert nem éltek az alkalmazottak a magyar nyelv használata miatti fenyegetettség érzésében a kormányváltás óta felújultak a korábbi félelmek.

A, főleg a Szlovák Nemzeti Párt kormányzati szereplése miatt elharapódzott magyarellenesség, valamint a szlovák politika tétlensége ezzel szemben fokozta a latens magyarellenességet. Ez 2006 óta elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a Szlovák Nemzeti Párt szélsőséges elnökének magyarellenes kiszólásaival összefüggően növekedett a párt támogatottsága, valamint fokozódott, elsősorban a szlovák fiatalokban a magyarellenes fűtöttség.

A Szlovák Nemzeti Párt népszerűségi mutatói

Hónap Országos szint (%) Fiataloknál
(18–24 évesek)
Különbség Fiatalok: relatív többlet (%)
2007. január 11,8 16 4,2 36
2007. február 10,6 16 5,4 5,1
2007. március 11 14 3 27
2007. június 12,9 16 3,1 24
2007. augusztus 13,1 17 3,9 30
2007. szeptember 13,1 17 3,9 30
2008. január 14 19 5 36
2008. február 12,4 18 5,6 45
2008. május* 10,1 17 6,9 68

* 2008 májusában ezt az értéket 25–29 korosztálynál mérték

A Szlovák Nemzeti Párt támogatottsága 2006 júniusáig jelentősen elmaradt az MKP támogatottságától. Azzal, hogy Slota pártja kormánytényezővé vált, és hatalmi eszközökhöz jutott jelentősen megnőtt a népszerűsége

Az MKP és a SNS választási preferenciái 2005-től napjainkig

(a grafikonok nagyíthatók)

A grafikon a Statisztikai Hivatal felmérésének adatai alapján készült

Ugyanezen adatok alapján a két párt közötti értékkülönbség – pozitív érték esetében az MKP-nél mértek magasabb értéket, negatív értéknél a SNS-nél

* * *

Megdöbbentő eredményt hozott 2008 első félévében a Nyitott Társadalomért Alapítvány és az Etnikum- és Kultúrakutató Központ közös felmérése a szlovák nemzetiségű 15 éves fiatalok körében. A felmérésből kiderült, hogy a magyarokat utasítják el leginkább ezek a fiatalok – a megkérdezettek 36,7%-a, abszolút többségben vannak azok ( 57,7%) akik Szlovákiát a szlovákok (azaz nem az állampolgárok) államának tekintik és a megkérdezettek 63,3%-a vélte úgy, hogy a magyarok nyilvános helyen ne beszéljenek magyarul.
Az alapítvány igazgatója úgy véli, hogy ezek a megdöbbentő adatok összefügghetnek azzal, hogy „a politikusok, de a sajtó is, ilyen témákat nyitnak meg, erős érzelmi felhanggal”. De nyilván közvetlenül lehet annak a következménye, hogy a legnépszerűbb szlovák politikusok (a köztársasági elnök, a miniszterelnök a Szlovák Nemzeti Párt elnöke) nem, hogy nem lépnek fel a magyarellenességgel szemben, hanem szítják azt.

***