Az “Életpálya”- stratégiai program alapjai (Bauer Győző)

Bauer Győző akadémikus, a Duray Miklós stratégiai alelnök vezette MKP Stratégiai Tanácsában az életpálya szakmai műhelyt vezeti. A január 29-én tartott szakmai konferencián előadásában elhangzott, az MKP életpálya programja abból indul ki, hogy az átalakulás legfőbb tartalmi és szervező eleme az emberi tudás és az információ. A következőkben az előadását teljes terjedelmében ismertetjük.

Az MKP életpálya programja abból indul ki, hogy egy tudásközpontú (az életminőséget, kreativitást magasan értékelő) társadalom építése a célunk, még akkor is, ha napjaink szlovákiai gyakorlata nem mindig erről tanúskodik.

Az Eurostat adatai szerint 2004-ben az EÚ országaiban a munkaképes korú lakosságból az egyetemi vagy főiskolai végzettségűek 4,7%-ú, a középiskolai végzettséggel rendelkezők 8,3%-ú munkanélküliséghez viszonyítva az ennél alacsonyabb végzettségűek 11,2% volt munkanélküli. A probléma 21. századi megoldása csak a jövő jelentősen átalakuló társadalmának vízióján alapulhat. Egyre sürgetőbb, hogy ne csupán felismerjük a felgyorsult társadalmi változások és folyamatok kihívásait, hanem olyan gyökeres szemléletváltás következzen be, mely számításba veszi mindazokat a globális társadalmi folyamatokat, amelyek kikényszerítik a szükséges társadalmi átalakulást. Az Eurostat adatainak tükrében a munkaerőpiac nyitottsága, rugalmassága, a globalizációs kihívások új felkészülési és életstratégiák kialakítását teszik szükségessé.

Az átalakulás legfőbb tartalmi és szervező elemévé az emberi tudat formálását, az emberi tudást, a készségek felismerését, a kreativitást és az információt kell tenni. A jövő gazdaságát és humán ökológiáját egy átfogó és rendszerelvű gondolkodásnak, szemléletnek kell áthatnia.

Az MKP az embert és fizikai, szellemi, gazdasági, szociális környezetét a regionalitás és nem a nemzeti, vagy etnikai hovatartozás alapján egységként kölcsönhatásaiban szemléli és kezeli. A hierarchikus kapcsolat rendszer helyett a kölcsönösségen, a partneri együttműködésen alapuló, sok alrendszert magába foglaló emberközpontú, interaktív kapcsolati rendszer kialakítására törekeszik. Szlovákia EUs jövőjében céljaival ellentétesnek tartja a társadalmi egyenlőtlenségek további növekedését. Politikai súlyától és reális lehetőségeitől függően mindent megtesz annak érdekében, hogy a progresszív szlovák pártok is támogassák az ország céltudatos lépéseit a szegénység, az életesélyek rohamos romlása és a társadalmi kirekesztődés ellen, valamint azok etnikai, nemzetiségi, regionális, nemi, vallási, stb. alapú okainak megszűntetése és a diszkrimináció ellenes törvény betartása érdekében.

Az MKP megvalósítandó életpálya stratégiája a következő alapelvekre támaszkodik:

  • az esélyegyenlőség,
  • minden polgár alapvető joga az anyanyelvű oktatáshoz, kultúrához, munkalehetőséghez, szociális és egészségügyi ellátáshoz, valamint a szociális biztonsághoz,
  • a források méltányos és igazságos elosztása, különös tekintettel a kisebbségekre, a nemek esélyegyenlőségére, a földrajzi helyzetre, a városi/vidéki populációra és a hátrányos helyzetű csoportokra ill. rétegekre, a diszkrimináció és kirekesztés lehetőségének kizárásával,
  • a család és kisközösség gondoskodása hálójának, az élet közös értelmének, a közösségi kötődésnek, kooperációnak, a bizalomnak és a szeretetetnek újjáélesztése,
  • a második, vagy akár harmadik újrakezdés lehetőségének támogatása,
  • a szociális támogatás progresszív, toleráns, választható, rugalmas, sokoldalú megvalósítása mindazok számára, akik képtelenek átmenetileg, vagy tartósan életvitelüket és függetlenségüket önerejükből biztosítani.

Szlovákia jóléti rendszerének kialakításához egészséges, egymással együttműködő, egyenrangú szlovák, magyar, roma, cseh, rutén, ukrán, német, stb….közösségekre van szükség, amelyek gondoskodnak tagjaikról. Ezek elsősorban regionális (a természetes régiókon) és helyi színtű, a partnerségen alapuló közösségek. Meg kell szüntetni az olyan intézményi és társadalmi összefüggésrendszereket, amelyek elveszik a döntéshozatali lehetőséget a helyi közösségektől és megnehezítik, ha éppen nem teszik lehetetlenné, a partnerségen alapuló rendszer kialakítását.

Az MKP ezért arra fog törekedni, hogy:

  • Szlovákia lépjen ki a mai helyzetre jellemző kollektív nihilizmusból,
  • a természetes régiók, valamint a helyi önkormányzatok visszakapják a rosszul működő intézményektől sorsunk irányítását és a döntéshozás lehetőségét,
  • regionális szinten fejlődjön a gazdaság,
  • működőképes kis és középgazdaságok alakuljanak,
  • a pedagógustársadalom megerősödjön,
  • olyan feltételek alakuljanak, melyek vállalkozási, pénz- és számviteli, adózási, valamint pályázati készséggel ruháznák fel életpályájuk során az ország lakóit, beleértve a szlovákiai magyarságot és többi nemzeti vagy etnikai kisebbséget is,
  • a szlovákiai magyarok éljenek az EU 43/2000 irányelve és az antidiszkriminációs törvény adta lehetőségekkel, és ha az oktatásügy, vagy bármely más területen diszkrimináció éri őket kérjék a megillető jogorvoslatot.

Az MKP elérendő célja tehát egy sokszínű, sok alrendszerből álló szlovákiai, a szociális jólét követelményeit szem előtt tartó humán ökológiai rendszer kialakítása, amelynek alapegységei a család ill. háztartás, a helyi, regionális, nemzeti közösség, civil társadalom és annak szervezetei. Az MKP-nak arra kellene törekednie, hogy Szlovákiában minden állampolgár számára megteremtődjenek társadalmi garanciái az egyenlő tehervállalásnak, jognak és kötelességnek, a gazdasági és szociális biztonságnak, etnikai, nemzeti, vallási, nemi, stb. hovatartozásra való tekintet nélkül.

Ezen célok elérése csak abban az esetben válik megvalósíthatóvá, ha:

  • képesek leszünk közösségünket optimistává tenni,
  • sikerül közös erővel létrehoznunk olyan tudásalapú társadalmat ahol az oktatás, a tudomány, kutatás, fejlesztés, szakmai képzés és továbbképzés előtérbe helyezve és finanszírozása nem csupán választási szlogen lesz, hanem a mindennapok realitásává válik,
  • az oktatás nem csupán a tehetség a képességek felismerésén, de azok céltudatos fejlesztésén, bővítésén, a kreativitáson, az alkotóerő készségének kibontakozásán alapul,
  • biztosítjuk az élethosszig tartó tanuláts (a polgárok anyanyelvén is) és a tudást igénylő életforma feltételeit,
  • jövőképünk a sikerességen alapul az iskolától a pályaválasztáson keresztül a munkavállalásig,
  • átalakítjuk a közigazgatást, és létrehozunk egy új, progresszív, a regionális prioritásokon alapuló, az EU-hoz kapcsolódó stratégiát,
  • kialakítjuk az információs társadalom anyagi és infrastrukturális hátterét, egy olyan új szemléletet, amelyet az emberiség eddigi léte során létrejött és párhuzamosan létező minden szempontból egyenrangú gondolkodásmódok, kultúrák, értékrendszerek egymásra hatása jellemez, s amelynek középpontjában az értékteremtő, értékközvetítő, értékötvöző információ, tudás és alkotás áll,
  • a legnagyobb érték, a tudásnak közösség-, régió-, ország- és társadalom- formáló hatása, s a tömegkultúra magas szintű tudással való folyamatos feltöltése lesz,
  • a tradicionális (közösségi, vallási, morális), a modern és a posztmodern értékrendeknek a közösség organikus, folyamatos létezésétől és innovációs-adaptációs készségétől függően megvalósuló koherens, összefüggő egysége, és szellemisége a politikai, közigazgatási és tudományos-, kulturális-, oktatásügyi- elit, szakembergárda felkészültségére épül,
  • lehetővé tesszük a lakosság intenzív felkészítését az információs korszakra, valamint a technológiai fejlődés és új információs rendszerekhez való adaptálása.

Az MKP-nak Szlovákia minden régiójában (beleértve a Szlovákiában élő nemzetiségek és etnikai kisebbségek által lakott régiókat és azok lakosait is) olyan jóléti rendszer kialakítására kell törekednie, amely elősegíti az emberi képesség (kapacitás, minőség) maximális kihasználását:

  • a nemzeti identitás és történelmi tudat (anyanyelv, irodalom, kultúra, vallás, művészet, tudomány, sport stb.) kialakításában, megtartásában, megerősítésében,
  • a megfelelő szintű szakmai felkészültség (szakkifejezések ismerete minimum az anyanyelven és az államnyelven) elérésében,
  • a mindennapi szükségleteket, optimizmust és a jövő lehetőségeit, sikereit szem előtt tartva vállalkozási, invesztíciós, pénz- és számviteli ismeretek megszerzésében,
  • a konverzációs és kommunikációs készség (anyanyelven, az államnyelven és legalább még egy európai – világnyelven) kialakításában,
  • a kreativitás, az önbizalom fejlődésében és egy biztonságot és egyenlő esélyeket garantáló szociális-gazdasági környezet megteremtésében.

Ezen célok megvalósításához minden korosztály számára, egy az alapjaiban megújuló, új élettani és pszichológiai felismeréseken alapuló, a modern ismereteket, formákat, módszereket és lehetőségeket (pl. Internet, elektronikus könyvtárak, EU-s módszerek és lehetőségek…) kihasználó, oktatási és tanulási rendszert és befogadó készséget kell teremteni.

Az MKP-nak arra kell törekednie, hogy „az élethosszig tartó tanulásnak” leghatékonyabb, másutt a gyakorlatban sikeresen megvalósított struktúráit és módszereit úgy vezessék be a szlovákiai gyakorlatba, hogy az egyes etnikumok és nemzetiségek (beleértve a magyar nemzeti közösséget is) specifikumai összhangba kerüljenek a szlovákiai gyakorlattal és elfogadhatók legyenek nem csupán a többségi nemzet, hanem a kisebbségek, így a magyar nemzeti közösség számára is.

Ösztönözni kell a szülőket gyermekeik taníttatására:

  • kiemelve az anyanyelvű tanítás fontosságát,
  • sikerorientált generációk nevelésének és az optimista szellemiség formálásának jelentőségét,
  • mozgósítva a sajtó és civil szervezetek részvételét ebben és a helyi társadalmat érintő ügyek döntés-előkészítésében és megvalósításában.

Információs, megelőző és rehabilitációs illetve szolgáltató rendszereket kell kiépíteni, amelyek a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű emberek és családok számára hozzáférhető, gyors, olcsó és hatékony segítséget tudnak biztosítani. Erősítve így az anti-diszkriminációt az organikus szolidaritás kapcsolat rendszerét, amely az emberek partneri együttműködésén, az egyéni élethez való jogon, az esélyek egyenlőségén, a szabadságon, a jogszerűségen, az emberi méltóságon és az igazságosságon alapul.

Az MKP-nak javasolnia kell egy sor jelenlegi törvény, az oktatási struktúra, oktatási és tanulási módszer megváltoztatását úgy, hogy

  • az állami források elosztása igazságos és méltányos legyen (különös tekintettel a kevésbé fejlett régiók gazdaságára és szociális helyzetére, az ismételt újrakezdés lehetőségére, valamint a kisebbségek oktatási és kulturális igényeire és helyzetére, és a kisebbségi oktatás minőségének javítására),
  • azok biztosítsák a szlovákiai magyarok (és más az azt kérő kisebbség) együttdöntési jogát azokban a kérdésekben, melyek szellemi és gazdasági fejlődésüket és életvitelüket érintik,
  • elősegítsék a magyar ajkú gyermekek magasabb arányának részvételét a magyar nyelvű oktatás minden szintjén az óvodától az egyetemig,
  • elősegítsék és ne gátolják egy önmagában bízó közösség, régió, térség gazdasági felemelkedését, egy sok alrendszert magába foglaló integrált szociális jóléti rendszer megvalósítását,
  • az új rendszer képes legyen elősegíteni és biztosítani az állampolgárok adottságainak és képességeinek kibontakozódását etnikumra, nemzetiségre, nemre, korra, vallásra való tekintet nélkül,
  • a jóléti rendszer legyen mindenki számára hozzáférhető, fenn-tartható, igazságos, optimista, sikerorientált és fejlődőképes,
  • egységben kezelje a nemzeti, etnikai közösségeket, családokat, a magánszemélyeket,
  • biztosítsa az anyagi, pszichikai, oktatási, egészségügyi, szociális és munkapiaci szükségleteket,
  • minden állampolgárnak joga legyen a szociálisan és gazdaságilag produktív élethez, az ismételt újrakezdéshez, a gazdasági és szociális jóléthez, biztonsághoz és az elfogadott társadalmi alapokon nyugvó civilizált élethez,
  • teremtsen biztonságot, mely felöleli a teljes életciklus problémáit, az egyén hangulatát és szellemi fejlődését,
  • biztosítsa az individuális és a társadalmi regeneráció kapacitásait és feltételeit,
  • biztosítsa a közösség tagjai számára az aktív részvételt a helyi ügyek irányításában úgy, hogy befolyásolhassák azokat a döntéseket, amelyek életvitelüket érintik,
  • hosszútávon az EU-s eszmék értelmében elérhetővé váljék az oktatási és kulturális önigazgatás.

Szlovákiát és az MKP választói által lakott régiókat felkészítendő nem csak a következő húsz évre, hanem a korszakváltás miatt a következő húsz éven túlra is fontos, hogy az MKP stratégiájában, víziójában a globális feltételek mellett egyre több közép-európai, regionális, vagy éppen egyedi sajátos szlovákiai, avagy dél-szlovákiai elképzelés szerepeljen, mint amilyen pl.:

  • a természetes régiók visszaállítása és működtetése,
  • az interaktív anyanyelvű oktatási és információs-kommunikációs hálózat létrehozása és működtetése,
  • az intelligens falvak és városok hálózatának létrehozása és a digitális közigazgatás megvalósítása,
  • a távmunka, távoktatás, átképzés – szakma váltás, távegészségügy feltételeinek megteremtése,
  • technopoliszok, technológiaparkok, virtuális vállalatok, távgazdaság-távkereskedelem, regionális információs portálok létrehozása,
  • internetes rádiózás, televíziózás működtetése.

A jövő generációk nevelése, felkészítése tehát helyi, regionális, országos és határokon átnyúló – európai szinten megvalósítható, a lehető legmegfelelőbb, leghatékonyabb és legcélravezetőbb kell, hogy legyen – kihasználva a másutt Európában már sikeresen alkalmazott módszereket.

A regionális információs társadalom tervezésének EU-s gyakorlata az alábbi területeket tartja, sorolja a regionális stratégiák

legjelentősebb, kiemelendő önálló fejezetei közé:
elsősorban kiemelendőnek tartja:

  • a tudatosságot, oktatást, tréninget,
  • az egészségügyet,
  • a közigazgatást,
  • a kis és középvállalatokat,
  • a korszerű távközlési hálózatokat,

fontossági sorrendben második csoportba sorolja:

  • a távmunkát,
  • a turizmust,
  • a közlekedésmenedzsmentet,
  • a foglalkoztatást és munkakörnyezetet,
  • az iskolákat,

és végül a:

  • pénzügyi alapok biztosítását,
  • a programok ismertté tételét.

Az információs társadalom programjának össz-szlovákiai és a természetes régiókon alapuló megvalósítása függ:

  • a tudásalapú gazdaság (pénzügyek, invesztíciók, vállalkozások, termelés) és társadalom regionális és szlovákiai rendszerszerű, az EU alapokmányainak és gyakorlatának szellemében történő, diszkriminációtól mentes kiépítésétől,
  • az intelligens életfeltételek megteremtésétől,
  • a hálózati e-gazdaság dominánssá válásától,
  • a digitális közigazgatásra történő áttéréstől,
  • és az értékőrző, értékteremtő kreatív tartalomszolgáltatásoktól.

Ebből következik, hogy Szlovákia állampolgárainak korosztályától, nemtől, nemzetiségtől, etnikumtól, vallástól, politikai meggyőződéstől függetlenül, lehetőséget kell kapniuk etnikumuk és nemzetiségük keretén belül is, megfelelő formájú és szintű oktatásra, nevelésre és szellemi gyarapodásra.

A szlovákiai magyar közösség szemszögéből:

A) az állami és magán oktatáspolitikában támogatni és jelentős figyelmet kell szentelni a szakmai innovációknak, csökkenteni, vagy akár teljes mértékben eliminálni kell a nem jövedelmező és kevésbé keresett szakmákra való felkészítést és növelni az általános készségeket (pénzhasználat, pályázat, vállalkozás) az új, keresett és hiányszakmák oktatását, távoktatását, a szakmai tovább és átképzést,

B) minden szlovákiai magyarnak (gyereknek, felnőttnek egyaránt) biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy szellemi fejlődése és nemzeti tudata kialakítása érdekében megfelelő anyanyelvű nevelésben, oktatásban részesülhessen. Ehhez biztosítani kell a feltételeket:

  • a családban, egyházakban és közösségekben (az anyanyelvű kultúra, a nemzeti tudat, az anyanyelvű oktatás fontosságának megértésére és optimista, sikerorientált érzelmi világ kialakítására szolgáló programok, tanfolyamok, előadások, játszóházak, családbarát konferenciák szervezése …),
  • az óvodában az anyanyelv helyes használatára való nevelés, a szókincs bővítése, gyermekdalok, gyermekmesék, mondák megismerése és az összetartozás fontosságának elsajátítása, valamint az anyanyelvű oktatás tudás- és szellemiség- formáló jelentősége fontosságának ismertetése a szülőkkel….,
  • az iskolában az anyanyelv használatának bővítése, magyar népdalok, népmesék, mondák, a magyar irodalom, művészet, társadalmi, kulturális és tudományos múlt megismerése, szakkifejezések elsajátítása az anyanyelven, a történelmi tudat és valóság megismerése és befogadása, tehetséggondozó programok, és a mindennapi élettel kapcsolatos optimista és sikerorientált tudnivalók elsajátítása….,
  • a szakképzésben lehetőséget teremteni az anyanyelvű oktatásra a szakmunkásképzőtől, szakközépiskolától az egyetemig. Kiemelt figyelmet szentelve a munkaerő piacon keresett szakmáknak, mint pl.:

* regionális szükségleteknek megfelelő szakmunkásképzés és középfokú szakközépiskolai képzés az új, valamint a hiányszakmákban,

* a felsőfokú bakalári, magiszteri és doktori képzés, azokon a területeken ahol elöregedett, hiányzik, vagy jelentősen alulreprezentált a magyar ajkú értelmiség, mint pl. a:

– pedagógusok, gyógypedagógusok (óvónőtől az egyetemi oktatóig),
– papok,
– közigazgatási szakemberek,
– közgazdászok,
– pszichológusok,
– egészségügyi nővérek,
– mezőgazdászok,
– újságírók,
– nyelvi kultúra és művészetek művelői,
– turisztikai szakembereknek… körében.

  • a távoktatás (a fenn említett területeken),
  • a szakmai továbbképzés (innováció, pályázati készség, új ismeretek elsajátítása……stb.),
  • a szakmai átképzés (tanfolyamok, kurzusok ….stb.), főleg az informatika,közigazgatás, könyvelés, adózás, pályázatok, pénzügyek, vállalkozások.. stb. területén.

C) az állami oktatáspolitikának módszertanilag biztosítania kell, hogy az óvoda és az iskola az életkor függvényében úgy taníthassa a szlovák nyelvet, mint az első idegen nyelvet és nem mint a második anyanyelvet, valamint jelentős figyelmet szenteljen legalább egy világnyelv oktatásának. Ebből következik:

  • a konverzációs készség kialakítása az óvodáskortól,
  • a mindennapi szociális kommunikációban használatos kifejezések elsajátítása és
  • felhasználási készsége az iskolában,
  • az egyén szakmájával kapcsolatos szakkifejezések elsajátítása és felhasználási
  • készsége a szakképzésben.

Az MKP stratégiájának arra kell irányulnia, hogy:
– központi szinten, a törvényalkotásban a legmesszebbmenőkig kikényszerítse:

  • a megfelelő EU-s szintű törvények megalkotását és betartását,
  • az ország számunkra is elfogadható, előremutató regionális felosztását,
  • regionális gazdasági fejlesztéseket, és pályázati lehetőségek elosztását,
  • az oktatásügy szervezeti struktúrájának (minden szinten az alapoktatástól a felsőoktatásig) biztosítását,
  • az informatika terjesztésének megszervezését,
  • az egészségügyi és szociális hálónak kialakítását,
  • az egyházak működésének (különös tekintettel a református egyház helyzetére és a magyar nyelv használatára a katolikus egyházon belül) biztosítását.

az országos elnökség, az OT, a szlovákiai valamint EU parlamenti képviselők Szlovákiában, Magyarországon és az EU-ban lobbi tevékenységükkel befolyásolják:

  • a szükséges (oktatási, kulturális, gazdasági) infrastruktúra kiépítését,
  • a határokon átnyúló regionális együttműködést, a legmegfelelőbben kihasználva az európai területi együttműködési csoportosulásokról szóló EK jogszabály adta lehetőségeket,
  • az EU-s források odaítélését és felhasználását,

– regionális szinten az MKP képviselői oktatási és financiális lehetőségeket harcoljanak ki és hozzanak létre, kiemelt figyelmet szentelve:

  • a középfokú oktatásügynek,
  • a regionális együttműködések célirányú megvalósításának,
  • regionális és EU-s finanszírozásának és pályázatoknak,
  • a regionális gazdasági fejlesztéseknek és vállalkozásoknak,
  • a munkaügynek,
  • a szociálpolitikának,
  • az egészségügynek,
  • a kultúrának,
  • az idegen nyelveknek – beleértve a szlovákot is – oktatásának.

– az MKP helyi önkormányzati képviselői kiemelt figyelmet szenteljenek:

  • a helyi források és pályázati lehetőségek kihasználására,
  • a pedagógusok helyzetére, az óvodák és iskolák helyzetére, felszereltségére, fizikai állapotára, valamint az oktatás specifikus formáinak kialakítására,
  • az egyházak helyzetére, a templomok állapotára,
  • a helyi vállalkozásokra,
  • a helyi szociálpolitikára,
  • a helyi kultúrpolitikára,
  • az életminőségre,
  • a környezetvédelemre.

Az MKP politikájának hitelessége érdekében támogatni kell a közösségi és magánélet tisztaságát a családban, és országos, regionális valamint helyi szinten, a rádióban, televízióban, újságokban, a kulturális, vallási, társadalmi, és szakmai közösségekben azzal a céllal, hogy elérjük a vallások, nemek, etnikumok, nemzetiségek – beleértve a szlovákiai magyarság – legszélesebb körű gazdasági, kulturális érvényesülését, „anyanyelv”- használatát, a hazugság-igazság rátájának minimalizálódását, az optimizmus-pesszimizmus, sikeresség-sikertelenség, aktivitás-passzivitás, ismétlés (másolás)-kreativitás rátájának növekedését és bárminemű diszkrimináció megszűnését.

A jelenleginél sokkal diverzifikáltabb – új típusú helyi és regionális – állami,

  • magán és non-profit intézményekre lesz szükség.
  • Ezeknek az intézményeknek úgy elméleti szinten, mint a gyakorlatban széleskörű felkészítést kell biztosítaniuk a munkaerőpiac által keresett szakmákban „az élethosszig tartó” oktatásban, átképzésben és tanulási módszerekben.
  • Az új, modern rövid oktatási ciklusok, részoktatás, flexibilis időrend, modul rendszer, távoktatás, stb. bevezetése és megvalósítása mellet nem hagyhatják figyelmen kívül a tradicionális fokozatok elérését, akkreditációját sem.
  • „Az élethosszig tartó tanulás” bizonyos közép és felsőfokú formája az ENSZ javaslata alapján elérhető kell legyen mindenki számára. Azon idősebbekére is, akiknek nincsen érettségi bizonyítványa, „az eddiginél nagyobb jelentőséget tulajdonítva az egyén professzionális gyakorlatának”.
  • Az ún. „áthidaló programok” koncepciójának lehetőséget kell adnia azoknak is akik egyszer már munkába léptek, hogy a későbbiek folyamán visszatérhessenek az oktatásba.

Az elmúlt néhány év fejleménye az erősödő “regionalitás”. Az EU-ban egyes nagy régiók átlépve a tagállamok határait jelentős projekteket valósítanak meg. A V4 országaiban, beleértve Szlovákiát és annak déli régióit is, azonban nincs hagyománya a regionális stratégiatervezésnek. Az MKP aktuális politikai feladata ezért elősegíteni Szlovákia régióinak a környező országok szomszédos területeivel közös európai minőségű régiók és fejlesztési projektek megteremtését. Az MKP stratégiájában szükségszerű tehát az olyan szakmai felkészítés amely az EU kapujában élő MKP-t választó polgárokat, a többi szlovákiai régió és a környező országok határokon átnyúló természetes régióiban, vagy kisebb közigazgatási egységeiben élő polgáraival (magyar, szlovák, osztrák, cseh, lengyel, de még a románt és a szlovént is beleértve) képesé teszik bármikor a jövőben inter-regionális projektek kidolgozására.

Szlovákiában el kell érni, hogy a jelenlegi ellátó rendszer mozduljon el a hivatali, intézmény orientált politikától a közösségi, tudásra és információs bázisra alapozott politika irányába. Vagyis elsősorban az információs társadalom közösségi bázison nyugvó jóléti rendszerét kell létrehozni és működtetni.

Ha az MKP-nak sikerül a progresszív szlovák pártokkal együttműködve elérnie, hogy a hozzáférés infrastrukturális feltételei megfelelő módon biztosítottak legyenek, eljussanak a valódi tömeg-hatásig és minden állampolgár számára nemzeti, etnikai, vallási, nemi, stb. hovatartozására való tekintet nélkül önigazgatási alapjoggá válnak, minőségében egy valóban új progresszív társadalom építésének válhatunk részeseivé.

Ezek kialakulásának és társadalmi átalakulásának alfája és ómegája, az MKP stratégiájával elérendő kulturális-gazdasági változás:

  • létrehozva a megfelelő szintű és működőképes önigazgatást,
  • biztosítva a szolgáltatások fontosságának felismerését és az erre fordítandó költségeket,
  • megteremtve a hozzáférés fenntartását biztosító teherviselő képességeket,
  • megvalósítva a szellemiségében és szakmaiságában modern oktató, tanuló szervezetek diffúzióját,
  • biztosítva a humán erőforrást a távközlési és az értéknövelő szolgáltatásokhoz,
  • “hozzáidomítva” a regionális szervezetek működését az információs társadalom adta lehetőségekhez és programokhoz,
  • mozgósítva a kis-és középvállalatokat.