Sorskérdéseinkkel foglalkozott az MKP Stratégiai Tanácsának konferenciája

Az MKP pozsonyi székházában tartott szakmai konferenciát január 29-én a párt stratégiai tanácsa. A rendezvényt nagy érdeklődés övezte, több mint százan hallgatták az itthoni és magyarországi előadókat, cseréltek véleményt a felvidéki és az egyetemes magyarság sorskérdéseiről.

A programra az MKP különböző szakmai tanácsában tevékenykedő tagok kaptak meghivást, akik a rossz közlekedési viszonyok ellenére eljöttek Pozsonyba Királyhelmecről, Kassa környékéről is.
A konferenciát Csáky Pál MKP-elnök nyitotta meg, aki elmondta, ennek a tanácskozásnak nem csak azért van nagy jelentősége, mert Szlovákia a választások évébe lépett és ez megköveteli, hogy minél jobban ismerjük a bennünket körül vevő politikai és társadalmi légkört, hanem a konferencia hozadékaként olyan elemek kerülhetnek a párt programjába, amelyek hosszú távra jövőképet adnak a szlovákiai magyarságnak. A konferencia résztvevőinek figyelmébe ajánlotta az MKP honlapján vitára bocsájtott programtéziseket, “Modern párt, életképes közösség” címmel, ehhez is várják a hozzászólásokat.

Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke, a konferencia házigazdája rámutatott, hogy ma már nem kétséges, hogy közösséget alkotunk, amely csak aritmetikai vonatkozásban kisebbség. És ez a közösség cselekvési programot igényel, amelyben fontos szerepe lesz a magyar-szlovák integrációnak. Rajtunk is áll, hogy ennek mely formája valósul majd meg. Nem könnyű a helyzetünk, hiszen a kettős kötődés szimbiózusát kell elviselnünk és művelnünk. „Nem csak az a fontos, hogy tudjuk, hogy mit akarunk elérni, hanem az is, hogy azt kikkel és hogyan kívánjuk megvalósítani. Ezért tudományos felméréseket készíttettünk, amelyek szerint a szlovákiai magyar közösség meglehetősen széteső állapotban van. E tekintetben rosszabb a helyzet, mint 15 évvel ezelőtt. Meglazult a településszerkezet, és egyre inkább megjelenik a szórványosodás” – mondta többek közt Duray. A stratégiai tanács szakmai műhelyek keretében dolgozott, és fogalmazta meg a különböző szakterületekre irányuló stratégiai elképzeléseket.

Duray szavait is illusztrálva Dobos Ferenc szociológus, BFI kutatója a felvidéki magyarság körében 1996-2008 közötti időszakban megnyilvánuló értékrend-változásokra és asszimilációs folyamatokra hívta fel a figyelmet. „Sajnos, ez már nem a vég kezdete, hanem inkább a közepe, de még mindig az az időszak, amikor még lehet cselekedni a felvidéki magyarságot súlyosan érintő asszimiláció fékezésére érdekében.”

Bogár László közgazdász, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, aki 1998-2002 között a magyar kormány stratégiai elemző központjának a vezetője volt, egy lehetséges nemzetstratégia vázlatait körvonalazta. És megállapította, hogy nem csak a felvidéki, nem csak a határon túli, hanem az egyetemes magyarság is, mint közösség, rendkívül meggyengült. „Persze a határokon túl komolyabb a helyzet, hiszen az ott élő magyaroknak szembesülniük kell a bábeli fegyverrel is, amely a magyar nyelvhasználat ellen vetnek be sorozatosan. Csakis akkor van esélyünk a megmaradásra, ha felismerjük a közösségbomlasztó folyamatokat, és a félelmet leküzdve cselekszünk ellenük.”

Bauer Edit, az Európai Parlament képviselője a nemzeti kisebbségek jogainak EU-ban való kilátásairól szólt. Mivel más elfoglaltsága miatt Brüsszelben kellett maradnia, a konferencia résztvevőivel videoüzenetben közölte gondolatait. Mint mondta, hosszú évtizedek után most van rá először lehetőség, hogy a kisebbségvédelem is bekerüljön az Európai Unió jogrendjébe, hiszen a közelmúltban elfogadott Catania-jelentés rámutat: „”Az anyanyelv használatához és az anyanyelvi oktatáshoz való jog a legalapvetőbb jogok közé tartozik”.

Bauer Győző akadémikus, az MKP Stratégiai Tanácsában az életpálya szakmai műhelyt vezeti. Mint előadásában elhangzott, az MKP életpálya programja abból indul ki, hogy az átalakulás legfőbb tartalmi és szervező eleme az emberi tudás és az információ, célja egy tudásközpontú (az életminőséget, kreativitást magasan értékelő) társadalom építése, céljaival ellentétes a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése, interaktív kapcsolati rendszer kialakítására törekszik akkor is, ha napjaink szlovákiai gyakorlata nem mindig befogadó az ilyen elképzelések megvalósítására. „A családokra is kell koncentrálnunk, különben fokozatosan elvesznek az iskoláink” – figyelmeztetett. Ugyanilyen fontos a szakemberek mögötti intézményrendszer biztosítása is. Tudatosítanunk kell azt is, hogy a jövő Európája nem az államok, hanem a régiók Európája lesz, ezért a regionális együttműködésekre kell helyeznünk a hangsúlyt. Ma már nemzetközi jogszabályok teszik lehetővé, hogy a politikumtól számon kérjük a diszkriminációt, és ezzel a lehetőséggel pedig élnünk kell” – mondta Bauer Győző.

Kalmár István „Digitális esélyeink egyenlősége határon innen, határon túl” címmel tartott előadást. A műszaki fejlődés lehetőségeit nem hagyhatjuk figyelmen kívül, és a távoktatás egyre inkább nagyobb szerephez juthat. Egyetértett Duray Miklóssal, aki nemrég rámutatott, hogy „az informatika segítségével a leghagyományosabb közösséget, a nemzet közösségét lehet új, közösségszervező eszközökhöz juttatni. Ez az eszköz, egy ilyen szétszakított nemzet számára, mint a magyar, olyan fontos, mint a sivatagi vándornak az oázisba vezető vezércsillag – a GPS kitalálása előtti időkben”, idézte az előadó.

Pásztor István, az MKP Stratégiai Tanácsában a terület és vidék szakmai műhely vezetője. „Mi elsősorban nemzetben gondolkodunk, és ezért, ami leginkább veszélyes számunkra, ami leginkább elnemzetlenít, az a világ globalizációja. Hogy eredményesen küzdhessünk ellene, szemléletváltásra van szükség és a szülőföldünk megtartó erejét kell növelni.” Pásztor is úgy látja, ahogy arra korábban Bauer Győző is felhívta a figyelmet, a természetes régiók fejlődése a cél.

Kvarda József a jog és önkormányzat szakmai műhely vezetője figyelmeztetett, az individuális jogok nem alkalmasak a közösségi problémák megoldására, ezért közösségi jogainkról nem mondhatunk le. Ezeknek nem kedvez Szlovákia jelenlegi közigazgatási felosztása, mely inkább politika, mint regionális érdekeket képvisel.

Ladányi Lajos, a szórvány szakmai műhely vezetője örömmel mondta, hogy az utóbbi egy évben több lépés történt a szórványosodás megállítása érdekében, és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma a külügyi albizottság keretében szakemberekből álló szórványmunkacsoportot hozott létre. Bejelntette, hogy a konferencia napján pedig megalakult a hét tagú Felvidéki Szórványtanács is, amelynek tagjai az MKP szakmai munkáját hivatottak segiteni a szórványkezelés területén.

A konferencián Biró Ágnes, az MKP kulturális alelnöke a felvidéki magyarság kulturális stratégiájáról tartott előadást. Szerinte a kulturális stratégiai céloknak a következőkre kell összpontosítaniuk: autonóm kisebbségi közművelődés és kultúra, a kulturális területi egyenlőtlenségek enyhítése, as örökségvédelem beépítése a fejlesztési politikába, részvétel a döntéshozatalban és a magyar – szlovák viszony. Mint mondta, az MKP Kulturális Tanácsa már megfogalmazta programja vitaanyagát, mely olvasható az MKP honlapján is (www.mkp.sk).

A konferencia végén Duray Miklós elmondta, hogy az MKP Stratégiai Tanácsa munkájának első része befejeződött. A helyzetfelmérés megtörtént, javaslatok állnak rendlekezésre a jövőre vonatkozóan, rövidesen a tanács műhelyvezetőinek tanácskozására kerül sor, ott véglegesítik azt a stratégiai programjavaslatot, mely alapját képezheti a párt választási és konkrét cselekvési programjának.

(Az egyes előadásokat honlapunkon a közeljövőben részletesen ismertetjük – Felvidék Ma)

KÉPGALÉRIA A Felvidék Ma honlapon – ITT (klikk)

Skip to content