A szlovák külügyminiszter sajtótájékoztatóján elhangzottak nem fedik a valóságot

Miután az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségpolitikai főbiztosa, Knut Vollebaek elemzést készíttetett hivatalával a szlovák nyelvtörvényről, a szlovák külügy ezt úgy tálalta, hogy Európa nekik adott igazat. Csakhogy a szlovák külügy ferdített, hívta fel a figyelmet erre a Kossuth Rádiónak adott interjújában Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke.

Európában a kisebbségi kérdés stratégiai jelentőségű biztonságpolitikai kérdés. Feltételezhetően ezért van kisebbségügyi főbiztosa is az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ). Az EBESZ a súlyának megfelelően kezeli a szlovák nyelvtörvényt, illetve annak módosítását?

– A kisebbségpolitikai főbiztos megfelelőképpen viszonyul ehhez a problémához. Nem most találkozott vele először, néhány hónappal ezelőtt, amikor Pozsonyban, illetve Budapesten járt, ígéretet tett arra, hogy figyelemmel kíséri majd a nyelvtörvény szlovákiai módosításának az alakulását. Ő pontosan informálva van mindenről, az az érzésem, hogy lehetőségeihez képest, és az eddigi szokásoktól kissé eltérően, sokkal szigorúbban ítéli meg ezt a kérdést, mintsem ahogy azt sokan elvárták volna tőle.

Mit jelent az, hogy “szigorúbban ítéli meg ezt a kérdést”? Azokból a reakciókból, melyeket a szlovák külügyminisztertől és a szlovák kulturális minisztertől hallottunk, az EBESZ kisebbségi főbiztosa teljes mértékben azonosult a szlovák állásponttal.

– Az a sajtótájékoztató, amit a szlovák külügyminiszter július 21-én tartott, minden vonatkozásban eltért a diplomáciai szokásoktól és a politikai kultúrát is sutba vágta. A kisebbségpolitikai főbiztos hágai irodájában egy háromoldalú találkozónak kellett volna lennie, a szlovák fél azonban nem volt hajlandó úgy találkozni a főbiztossal, hogy jelen legyen a magyar kormány képviselője is, ezért egy nappal korábbra kényszeríttette ki a találkozót. A főbiztos hatalmas türelmességét tanúsította azzal, hogy elfogadta ezt a javaslatot. Viszont ennek az eseménynek lényeges pontja, hogy megegyeztek abban, nem hozzák nyilvánosságra a találkozó eredményét. A szlovák fél azonban nem tartotta be az ígéretét, és ráadásul hazugságokat mondtak. Ugyanis a kisebbségpolitikai főbiztos a szakvéleményében számos helyen elmarasztalta a szlovák nyelvtörvényt, a megkezdett konzultációt egy folyamatnak tekinti, és nem egy lezárt ügynek. A szlovák fél pedig ezt úgy interpretálta, mintha az ügy már le is zárult volna. Ez viszont nem igaz. Egy nappal később, amikor a magyar felet fogadta a főbiztos, kiderült, hogy a szlovák külügyminiszter sajtótájékoztatóján elhangzottak semmiben sem fedik a valóságot.

Szlovákiában azonban úgy tűnik, hogy az offenzív szlovák diplomácia teljes sikert ért el. És ezt így is tálalják…

– Ez egy látszólagos siker. Remélem, a szlovák fél időben észhez tér – még mielőtt Szlovákia elszigeteltségbe kerülne különböző nemzetközi összefüggésekben.

15 évvel ezelőtt is volt egy nyelvháború, és azok Szlovákia teljes nemzetközi elszigeteltségéhez vezettek. Lát arra esélyt, hogy a15 évvel ezelőtti események megismétlődjenek? Napjainkban úgy tűnik, hogy Szlovákia eredményes külföldön, mintha a magyar érvekre kevesebb lenne a fogadókészség Brüsszelben és Nyugat-Európában. Sokan érzik ezt így…

– Más dolog az érzés, és más a valóság. Tény, hogy a magyarországi kormánypolitika körül is összegyülekeztek a fellegek, főleg Gyurcsány Ferenc kormányzása idején. Szerencsére Nyugat-Európában nem volt kommunizmus, és ennek következtében ők a hazugságokra is érzékenyek. Minden politikus, aki hazudik, egy bizonyos idő után elszigeteltségbe kerül, mert nem veszik őt komolyan, illetve nem tartják őt szalonképesnek. Az európai szocialistáknak fontos a jelenlegi szlovák kormány, mert Európában egyre kevesebb a szocialista kormány. Ilyen szempontból valóban lehetnek kedvezményezettek, de csakis a szocialisták, nem pedig a nemzetközi kapcsolatok szempontjából.

A szlovák külügyminisztérium értelmezése szerint már befejeződött a nyelvtörvény vitája. Az EBESZ főbiztosának nyilvánosságra hozott elemzése alapján azonban egy folyamat kezdetén vagyunk. Ön szerint ez a folyamat hogyan érhet véget?

– Valóban, ez egy kulcskérdés, és a szlovák fél álláspontját merőben aláássa, ugyanis az EBESZ főbiztosa teljesen nyilvánvalóvá tette, hogy az első elemzés, melyet az ő hivatala készített, csak a párbeszédnek kezdetét jelenti erről a kérdésről. Arról szól, hogy nem a nyelvtörvénnyel értettek egyet, hanem azzal kapcsolatban foglaltak állást, hogy mit lehet ebben a helyzetben cselekedni. Hogy lehetne ellensúlyozni a nyelvtörvény negatív hatását. Többek között azzal, hogy Szlovákiában törvényt kell alkotni a kisebbségek jogállásáról.

– Haják Szabó Mária interjúja –

MR1, Felvidék Ma

Skip to content