Magyarnak lenni Szlovákiában – VIII. Polgári Est Esztergomban

Milyen érzés a nyelvtörvény után Szlovákiában magyarnak lenni? – egyebek között erre a kérdésre adtak választ a VIII. Polgári Est meghívott vendégei: Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke és Szigeti László, az MKP volt oktatási minisztere szerdán az esztergomi Zsinagógában. A rendezvényt a Fidesz és a Fidelitas helyi szervezete, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, valamint a párt ifjúsági szervezete közösen szervezte meg.

A polgári estről a Hídlap közöl egy összefoglalót.
Érdekes, magyar-szlovák közös történelmi múltat is boncolgató beszélgetést hallhattak a résztvevők a VIII. Polgári Esten, melyet Steindl Balázs nyitott meg, majd a Fidesz esztergomi szervezetének elnöke köszöntötte a Szlovákiából érkezett magyar politikusokat: Duray Miklóst, a Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnökét és Szigeti Lászlót, aki a párkányi gimnázium igazgatója is volt illetve az MKP politikusaként fél évig az oktatási miniszteri tárcát is vezette.

A vendégekkel a beszélgetést Heer Ádám, a Fidelitas megyei elnöke vezette. A beszélgetés során szóba került, hogy milyen érzés magyarnak lenni a mai Szlovákiában. Mint a beszélgetésekből kiderült, sok függ attól, milyen környezetben élnek a magyarok, hogyan viszonyulnak hozzájuk a szlovákok és milyen erős a magyar családok közötti kapcsolat.

Több mint ötszázezer magyar él ma Szlovákiában, ez a lakosság mintegy tíz százaléka. Az 1920 óta eltelt évtizedek alatt pedig nagyon nehéz volt megőrizni a magyar identitást, különösen az erős asszimilációs szándék miatt. Duray Miklós a beszélgetés során kifejtette, máig a magyar anyanyelv, a nemzeti tudat és a kulturális hagyományok megőrzése, valamint a magyar gyerekek magyar iskolába taníttatása a legfontosabb. A magyarokat sújtó nyelvtörvény bevezetéséről elmondta, példátlan Európában. „Büntetni valakit azért, mert anyanyelvén akar beszélni például az orvosnál, vagy egyéb helyen egyszerűen felfoghatatlan” – hangsúlyozta, majd hozzátette, több mint tízezren tiltakoztak a nyelvtörvény ellen a Dunaszerdahelyen rendezett tüntetésen, mellyel a Magyar Koalíció Pártja olyan méretű megmozdulást szervezett, amelyre egész Európa felfigyelt. Így egyebek között ennek is köszönhető, hogy a nyelvtörvény bevezetése után a büntetés hatályát sikerült január elsejéig kitolni. Azokon a helyeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a húsz százalékot, a nyelvtörvény azonban engedi az anyanyelv használatát, így a Párkányban és környékén lakó magyarokat kevésbé érinti, Léva vagy Kassa környékén élőknek viszont már szlovákul kell intézni hivatali ügyeiket. Az MKP stratégiai alelnöke azzal folytatta, hogy egyáltalán nem volt sikeres Robert Fico és Bajnai Gordon miniszterelnökök Szécsényben történt találkozója, szerinte ugyanis a magyarországi politikusoknak ki kellene állniuk a Szlovákiában élő magyarságért az üres és semmitmondó találkozó helyett. Szóba került a dunaszerdahelyi futballszurkolók bántalmazása és Malina Hedvig ügye is, mely jelenleg ügyészségi szakaszban van és pillanatnyilag orvosi szakvéleménnyel kívánják bizonyítani, hogy „Malina Hedvig saját magát verte meg és rúgta hasba”.

A meghívott politikusok szerint a magyarellenesség felerősödése összefüggésben van a gazdasági válsággal is, amely alól Szlovákia sem kivétel. Az euró bevezetése bizonyos pénzügyi védelmet biztosított ugyan, de a húzó ágazgatnak számító autóipar visszaesése gazdasági szempontból nehéz helyzetet teremtett, részletezte Szigeti László. Az MKP volt oktatási minisztere hozzáfűzte, jövőre Szlovákiában is választás lesz, és reméli, hogy sikerül jó helyzetbe kerülniük a magyarokat képviselő politikusoknak és akkor a nyelvtörvény eltörlését is elérhetik.

Muzslai Ágnes, Hídlap,Felvidék Ma

Skip to content