Az újrakezdés ideje (a 2010-es szlovákiai parlamenti választások után)

Nemvárt vereség  érte a Magyar Koalíció Pártját a 2010. június 12-én tartott parlamenti képviselőválasztáson. A szlovák nemzethatalmi és nagyvállalkozói  érdekek Bugár Béla képében megmutatták erejüket: ujjuk köré  csavarták a felvidéki magyarok egyharmadát és az MKP-t. „Majd úgy táncoltok ahogyan mi fütyülünk”. Ők fütyültek, mi pedig táncoltunk néhány kikopott magyarországi művész kíséretében, bele a csapdába, a zsákutcába.

A szlovák politika részéről ez nem egy hirtelen jött ötlet volt. Már az 1990-es években is azt  tervezték, hogyan lehetne a felvidéki magyar politikai képviselet egy részét kipöckölni a parlamentből. A magyar pártok egyesítését is oly módon képzelték el, hogy csak az a része kapjon lehetőséget a szlovákokkal való együttműködésre, amelyik inkább a gazdaság mintsem a magyar érdekképviselet iránt érdeklődik. Csakhogy ekkor sem sikerült végrehajtatniuk az elképzelésüket. Sőt 2007-ben az MKP-t is így akarták átalakítani, de Bugár elbukása a tisztújító kongresszuson áthúzta tervüket.

Bugár, miután az MKP-ban pártelnökként megbukott, vérig sértve, mint a cserbenhagyott kéjhölgy, nyíltan átállt az ellenséghez, hogy az általa hátrahagyott szemétért az ottmaradt hűségeseket bírságoltassa, azaz bosszút  álljon rajtuk. Kapott a művelethez rengeteg pénzt. A pártját nem véletlenül nevezte el Most/Híd-nak. A választási kampányára elpocsékolt pénzből akár tíz Ipoly hidat is fel lehetett volna építeni.

Könnyű  dolga volt Bugárnak, hiszen azt a pártot kellett a megrendelők kívánsága szerint két vállra fektetnie, amelyiket ő maga tett tönkre és amelyik 2007 óta sem tudott kilábalni a bugárizmus mocsarából. Pontosan tudta, hol vannak az MKP gyengéi, ismerte a párt szervezőit, vezetőit. Tudta, kitől kell tartania és kik a gyarlók. Tudta ki milyen hibát fog elkövetni és azt is tudta, kivel nem szabad vagy fölösleges kikezdenie. Főleg azt tudta: ő, mint főgörény ha eltávozik, bűze sokáig, évekig ottmarad és fojtogatni fog.

Az MKP három évvel ezelőtt elkövetett egy szívrepesztő hibát: nem mondta el a nyilvánosságnak, sőt a legbelsőbb köreiben sem, hogy miért bukott meg Bugár 2007-ben az elnökválasztáson. Ezt az elmaradt számadást röviden így lehetne összefoglalni: az MKP volt elnöke eltékozolta a nyolc kormányzati évet, mert a felvidéki magyar közérdek helyett a gazdasági érdekszövetségeket részesítette előnyben. Akik az MKP-ból kormányban voltak, de nem tartoztak Bugár szárnysegédei közé nem merték vállalni ezzel a szembesülést, mert  cinkosnak érezték magukat, hiszen mindenről tudtak, még ha nem is voltak részesei az árulásnak.

Az árulás akár a hitszegés olyan spirális, mint a légörvény: magába szív, elragad, de egyszer szétterül az energiája és minden, amit elragadott a földre hull. Most még emelkedőben van, mert az MKP elnökeként elkövetett tetteit új pártjában csak tetézte. Megtévesztett mintegy 150 ezer magyart, hogy juttassanak szavazataikkal hét olyan szlovákot a parlamentbe, akik egyébként rendes emberek, de soha sem fognak az ejnye-bejnye motyogáson túl birokra kelni értünk. Sikerült oda zülleszteni a felvidéki magyar közéletet, hogy nincs parlamenti képviselete. Oda jutottunk, ahol a kommunizmusban voltunk. Csakhogy most saját hibánkból kerültünk ebbe a helyzetbe.

Minden helyzetből van kivezető út, csak keresni kell. Amikor egy vállalkozás csődbe jut, csődbiztos veszi kézbe az irányítást. Egy pártot azonban nem szabad vállalkozásnak tekinteni. Önerőből kell felemelkednie az ismert okok miatt keletkezett mélypontról. De tudatosítanunk kell hol volt az eredete ennek az örvénylésnek. Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy kik voltak azok a felvidéki magyarok – egy részük a Most/Híd törzsgárdáját alkotja – akik  aláásták az 1994. január 8-án megszervezett komáromi önkormányzati nagygyűlést, amit önrendelkezési óhajunk kinyilvánítására szerveztünk meg. Ezzel mindmáig nem mertünk szembesülni. A felvidéki magyar politika komoly bajai ugyanis akkor kezdődtek, amikor szembefordultunk magyar közösségünk önkormányzati igényével illetve lemondtunk a komáromi nagygyűlés által felvázolt közigazgatási tervezet megvalősításáról. Innen kell elrugaszkodnunk, hogy kijussunk ebből az örvényből.