Nem nyugodhatnak meg a Felvidéken

A felvidéki magyar a legmegfélemlítettebb az összes többi közül – mondta a Magyar Hírlapnak Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja, az MKP volt alelnöke, aki a politikusok elhasználódásáról alkotott nézetei mellett beszélt arról is, miként tévesztette meg szlovákiai nemzettársainkat egy gazdasági érdekeket érvényesítő hibrid párt élén Bugár Béla.

 

– Stafétaváltás zajlik a Kárpát-medencében. A magyar érdekvédelmi szervezetek éléről kezdenek visszalépni a meghatározó vezetők. Megújult a Vajdasági Magyar Szövetség elnöksége, Markó Béla távozik az RMDSZ éléről, ön és Csáky Pál sem áll már az MKP élén – a sikertelen tavalyi parlamenti választások után lemondtak tisztségükről. Tényleg eljött a megújulás ideje?
– Már két évtizede élünk többpárti demokráciában, és szerencsére cserélődnek a politikusok. Aki nagyon sokáig van az élvonalban, az elhasználódik, így hajlamossá válik a figyelmetlenségekre, cseréje tehát elengedhetetlen. Ha viszont körülnézünk a határon túli magyarok szervezetei­ben, azt láthatjuk, hogy nagyon sok változás nem történt. Bugár Béla is majdnem tíz évig vezette az MKP-t. Itt érdemes megjegyezni, hogy voltak határon túli magyar politikusok, akiket le kellett váltani, és olyanok is, akik önszántukból távoztak elnöki tisztségükből. Bugár és a vajdasági Kasza József az előzőekhez tartozik.

– Már harmadszor lépett hátra. Lesz még visszatérés?
– Nem.

– Az MKP politizálásába azért beleszól?
– Nagyon gyakran bejárok a központi irodába, ahol a párt vezetőivel konzultálva az az érzésem alakult ki, hogy ők szívesen veszik a beszélgetéseket.

– Milyennek ítéli meg a törvényhozásból tavaly kiesett MKP helyzetét?
– Az őszi helyhatósági választások azt jelzik, a helyi és regionális politikában az MKP megőrizte pozícióját, s így visszatérhet a nagypolitikába. Sőt nagyon sokan rájöttek arra, hogy az MKP-ból kivált Bugár Most-Híd elnevezésű pártja félrevezette őket. Sokan azért választották őt, mert azt hitték, még mindig Bugár az MKP-elnök.

– Minek tartja a szlovák–magyar Most-Hidat?
– Gazdasági érdekeket érvényesítő hibrid pártnak. Bugárt 2007-ben éppen azért váltottuk le, hogy az MKP-t megszabadítsuk a gazdasági érdekcsoporttól, amelynek áldozatául esett a felvidéki magyar politika.

– Erőteljesebb lehetett a Most-Híd kommunikációja?
– Nem csak erről van szó, noha becslések szerint körülbelül tízmillió euróba került a kampányuk. Tavalyi kampányukban a magyarországi pártok együtt nem költöttek el annyi pénzt, mint nálunk a Most-Híd.

– Megérte? Velük legalább stabil kormánya van Szlovákiának.
– Pozsonyban még ilyen gyenge és ingatag kormány nem volt, mint a tavaly nyáron felállt, Iveta Radičová vezette kabinet.

– A magyarság sem lélegezhetett fel? Mintha tettek volna gesztusokat a kisebbségek irányába.
– Nincsenek gesztusok, de a kormányváltás arculatváltást is hozott. A szélsőséges nacionalizmus kikerült a kormányból, de ez nem azt jelenti, hogy ez a kabinet ne lenne nacionalista vagy magyarellenes, leszámítva az inkább magyarbarát, ám gyenge miniszterelnök-helyettest, Rudolf Chmelt, akiről utólag mindig kiderül, hogy ő a magánvéleményét hangoztatja.

– Mint amikor bocsánatot kért Malina Hedvigtől?
– Például.
– Mi lehet a magyarázata annak, hogy a felvidékiek közül tervezik a legkevesebben a magyar állampolgárság megszerzését?
– A szlovák ellentörvény és az, hogy a magyar állampolgárság a szlovákiai választási kampány része lett. Azt sugallták, hogy aki magyar papírokat kér, azt létezésében lehetetlenítik el. Sajnos a felvidéki magyarokban könnyen lehet félelmet kelteni, hiszen ők 1945 és 1948 között már végigjárták az állampolgárság megvonásának kálváriáját, amikor valóban elveszítették állásukat, nyugdíjukat, ingatlanjaikat. Az öröklött félelem csatornáit működésbe hozták ellenük, ez mozgatja őket ma is. A felvidéki magyar az összes többi közül a legmegfélemlítettebb.

Felvidék Ma, Magyar Hírlap

Skip to content