Trianon-fórum Budapesten – Az autonómia mellett

Budapesten, az ELTE BTK tanácstermében került sor március 23-án az Aspektus vita-klub sorozatindítójára, “Trianon az egyetemi oktatásban” címmel, magyarországi és határon túli előadók részvételével. A Felvidékről Popély Gyula történész és Duray Miklós politikus-közíró vettek részt a programon.

A vitaest résztvevőit köszöntötte és előadást tartott dr. Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja, mint az eseménynek helyet adó intézmény vezetője és dr. Sepsi Enikő, a Károli Gáspár Egyetem BTK dékánja is. A vitához bevezetőt mondott., és a program moderátora volt Gecse Géza, az Aspektus klub szervezője, az est házigazdája. Az eseményt megtisztelte a magyar kormány képviseletében a Közigazgatási és Igazságügyi MInisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Répás Zsuzsanna is.
Fiiatalok és idősebbek zsúfolásig megtöltötték a termet, nagy érdeklődés kísérte a vitaestet, amelynek három felkért előadója Jeszenszky Géza, a Corvinus Egyetem magántanára, korábbi külügyminiszter, Majoros István, az ELTE BTK Új és Jelenkori Egyetemes Történeti tanszékének vezetője és Popély Gyula, a Károli Gáspár Református Egyetem egyben a komáromi Selye János Egyetem tanára volt.
Mielőtt ők megtartották volna az előadásukat, a magyar nemzetpolitika jeles szereplői is szót kaptak: Duray Miklós felvidéki politikus-közíró, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke.

Az autonómia elérését jelölte meg a határon túli magyar közösségek céljaként Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Pásztor István úgy fogalmazott: a versenyképes nemzetstratégia kialakításához vissza kell nyúlni a trianoni békediktátumhoz. Utalt arra, hogy a vajdasági magyarok a trianoni béke aláírása után is az egyetemes magyar nemzet szerves részeként élték meg nemzeti hovatartozásukat. El kell érni, hogy a határon túli magyar közösségek olyan tekintélyt vívjanak ki maguknak, hogy a többség, jogrendbe illesztve, rájuk bízza intézményeik önigazgatását, ez pedig maga az autonómia – hangsúlyozta. Pásztor István beszélt arról, hogy a határon túli magyarok számára fontos: az oktatás, a tájékoztatás és a művelődés tekintetében maguk irányíthassák saját intézményeket. Beszámolt arról, arra készülnek, hogy mintegy 45 iskolában és 30 művelődési intézményben vehessék át az alapítói jogokat a Vajdaságban. Mint közölte, a kisebbségi létben is “meg kell próbálni normális közösségi életet élni”, merni kell az utcán magyarul beszélni, mert “attól, hogy behúzzuk fülünket-farkunkat, a helyzetünk egy jottányit sem fog javulni”.
Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikai helyettes államtitkár kiemelte: Magyarországon két előremutató törvényt hoztak ezen a téren, az egyik a nemzeti összetartozásról, a másik az egyszerűsített honosításról szól. Kitért arra, hogy ma is vannak olyan politikai erők, amelyek “zsigeri indulatokra építve próbálnak éket verni” a magyarok és a határon túli többségi társadalmak közé. Az anyaországnak ugyanakkor támogatnia kell a más országban élő magyaroknak – tette hozzá.


Dr. Dezső Tamás, Dr. Sepsi Enikő, Pásztor István, Toró T. Tibor, Duray Miklós

Duray Miklós
azt mondta: “a nyugatiak nem nagyon értik, mi történik itt velünk, magyarokkal”, mert “Trianon miatt minden másként alakult, ahogy alakulhatott volna”. Tudatosítani kell, hogy Trianon során “úgy kerültünk piacra, hogy ott szétkapkodtak bennünket, és nem azért mert kelendők voltunk, hanem azért, mert szétkapkodhattak” – fogalmazott. Mint mondta, 1920 óta “nem élnek normális körülmények között” a magyarok sem Magyarországon, sem a környező országokban. Helytelenítette, hogy ha egy magyar diplomata Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Pártnak nem tetsző kijelentést tesz, a magyar Külügyminisztérium “leteremti”. Trianon “következmény nélkül maradt, akik belőlünk nyerészkedtek, semmit nem fizettek nekünk érte” – állapította meg.
Toró T. Tibor, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke elmondta: helyes válasz a kettős állampolgárság intézménye Trianon gyógyítására. A közjogi viszony rendezése a kisebbségi magyarok számára a közösségi autonómia kivívása lenne, amely tekintetben a vajdasági magyarok járnak jelenleg a legelőrébb – hangsúlyozta.

Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, a Corvinus Egyetem magántanára kiemelte: az 1904-1906-os politikai válság ébresztette rá az angolokat arra, hogy Magyarországon a nemzetiségi politikával “nincs minden rendben”. Ehhez jött akkoriban az a külpolitikai konfliktus, hogy Nagy-Britannia egyre inkább szembekerült Németországgal, amely viszont a magyarok szövetségese volt. Emiatt még inkább elvesztette a magyar állam az angolok szimpátiáját. Beszélt arról, hogy ha Trianonban a határvonalat szlovák viszonylatban nem ott húzták volna meg, ahol ma is húzódik, manapság “nem lenne a szlovákokkal semmi baj”.
Popély Gyula, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) tanára azt mondta: “a csehek a történelem szerencsefiai voltak a XX. század első két évtizedében”, mert valójában több területet kaptak, mint amivel számoltak. Az Osztrák-Magyar Monarchia létezése is használt a cseheknek azzal, hogy ez a birodalomba integrálásukkal megvédte őket az egyre erősödő Németországtól. A Csehszlovák államot létrehozó két politikus, Thomas Masaryk és Eduard Beneš – akiket a történész “az antanthatalmak fizetett ügynökeinek nevezett” – úgy gondolták, hogy létrehozandó államuknak az a legelőnyösebb, ha minél tovább tart az első világháború, és csak a “totális békével” érhetik el a lehető legnagyobb területű önálló csehszlovák államot – mutatott rá.
Majoros István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) új- és jelenkori történeti tanszékének vezetője elmondta: a franciák a XIX. század közepén még keveset tudtak Magyarországról, de a század végére ez a helyzet kedvezően változott. Meglátása szerint Trianont az eredményezte, hogy “a szláv és a francia lobbiérdekek egybeestek”. Franciaország a német kérdésben kompromisszumra kényszerült, így “amit a franciák elvesztettek a Rajnánál, azt megpróbálták megszerezni a Dunánál”, a kisantant államok létrehozásával – fogalmazott.


Majoros István, Popély Gyula, Jeszenszky Géza


Pásztor István, Toró T. Tibor, Répás Zsuzsanna, Gecse Géza


Dr. Dezső Tamás, Dr. Sepsi Enikő, Pásztor István, Toró T. Tibor, Répás Zsuzsanna

Gecse Géza elmondta, hogy az Aspektus elődje az 1999 óta működik a Határok nélkül vitaklub, amit most az ELTE BTK Új-és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékére támaszkodva Aspektus néven újjáalakítottak. Ebben leginkább az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Kara mellett a Corvinus Egyetem hallgatóságára és a budapesti középiskolásokra számítanak. A havi rendszerességgel szervezett Aspektus-vitaklub olyan fórum, aminek fő célja, hogy a határon inneni és határon túli világot egységben vizsgálja. Az Aspektus-vitaestek tervezett témakörei közül néhány: Mennyire erősítik Magyarországot a határon túli magyar közösségek? Hogyan tanítsuk Trianont az általános- és középiskolákban? Színház- és rajzfilmművészet Közép-Európában. A sorozatindító program: Trianon-kutatás és tanítása, A versailles-i békerendszer az egyetemi oktatásban.

Felvidék Ma, mti
fotó: Aspektus