Duray: Választottunk 2012-ben, de mihaszna lett?

Szlovákiában a 2012. évi előrehozott parlamenti választáson, március 10-én az MKP számára, és a magyar nemzetpolitika szempontjából megítélve nem váratlan, de kedvezőtlen eredmény született:

–    a Magyar Koalíció Pártja ismét nem jutott be a parlamentbe, akárcsak 2010-ben,
–    önjelölt vetélytársa, az MKP-ból kivált pártütők által 2009-ben megalakított Most/Híd nevű párt – akárcsak 2010-ben – ismét parlamenti párt lett.
A két párt eredménye közötti különbség mintegy 70 ezer szavazat, ami összességében (országos méretben) 2,5 százalékpont különbséget jelent az MKP kárára.

A választási eredmények közül érdemes emlékezetben tartani néhány részleteredményt:
–    az MKP megtartotta a 2010. évi teljes szavazói táborát,
–    a Most/Híd elveszítette szavazóinak 20%-át,
–    a két párt magyar szavazóinak tábora szám szerint csaknem azonos,
–    az MKP-nak nincsenek szlovák szavazói,
–    a Most/Híd kb. 70-80 ezer szlovák szavazót szólított meg eredményesen, akiknek mintegy a fele tisztán szlovákok által lakott területről származik.
–    magyarlakta vidéken a Most/Híd azokban a falvakban volt eredményesebb az MKP-hoz képest, amelyekben sok asszimilálódott magyar lakik (a dunaszerdahelyi járás kivételével).

Röviden tekintsünk vissza a rendszerváltozást követő néhány parlamenti képviselőválasztásra.
Az 1990-es évek elején három magyar párt működött Szlovákiában. Kettő koalícióban (Együttélés, MKDM) a harmadik (FMK) kezdetben a VPN keretében, 1992-ben (MPP néven) önállóan vett részt a parlamenti választáson – ekkor mintegy 70 ezer szavazatott szerzett. Az akkori magyar koalíció (kerekítve) 1990-ben 270 ezer, 1992-ben 220 ezer szavazatot kapott. A koalíciót, ha jellemeznénk: nemzeti kellene neveznünk. A másik csapat önmagát liberálisnak nevezte. A három párt 1994-ben már együtt indult, 1998-ban pedig egyesült – attól kezdve 2009-ig MKP néven szerepelt. A hármas koalíció 1994-es valamint az egyesült párt választási eredménye 1998-ban az 1992-es „magyar” eredmény összegével volt azonos.
Más volt a helyzet 2002-ben. Az MKP a parlamenti választáson több mint 320 ezer szavazatot szerzett, annak ellenére, hogy a tömb-magyar területen mintegy 14 ezer szavazatot veszített. Ugyanakkor Kassán és Pozsonyban busásan pótolta ezt a veszteséget. Már ekkor egyértelmű volt, hogy az MKP népszerűsége csökken a magyarok körében, de a párt eléggé zavaros és bizonytalan politikai magatartása a bizonytalan nemzeti identitású szavazók számára mintha vonzó lett volna. Egy sajátos helyzet volt kialakulóban. A párt elnökének, Bugár Bélának a politikai magatartása taszítani kezdte az öntudatos magyarokat, ugyanakkor a bizonytalan nemzeti azonosságú magyarokat és a politikailag műveletlen magyarokat pedig vonzotta.

A 2006. évi parlamenti választás volt a perdöntő. Ekkorra ugyanis tovább csökkent a magyar szavazatok száma, de eltűntek pl. azok is, akik 2002-ben Pozsonyban és Kassán az MKP-t választották, ők átpártoltak. Ebben a két városban az MKP-t választók száma visszaesett az 1998-as szintre. Az MKP 2002-höz képest összességében több mint 50 ezer szavazatot veszített. A párt viszonylagos jó eredménye (20 parlamenti képviselői mandátum) annak volt köszönhető, hogy országosan csökkent a választási részvétel. Senki sem vizsgálta, mennyivel csökkent a magyar közösség soraiban a választásra jogosultak lélekszáma.

A 2001. és a 2011. évi népszámlálás adatai szerint 110 ezer magyarral kevesebb él Szlovákiában, mint 1991-ben. Nem tudjuk, hogy minek az eredménye a nagymértékű népességfogyás. Mivel még nem hozták nyilvánosságra a legutolsó népszámlálás részletes eredményeit, nem tudjuk rangsorolni az ismert okokat – elvándorlás, nemzetiség eltitkolása, elhalálozás, kevesebb születés, asszimilálódás. Ezért azt is csak valószínűsíthetjük, hogy kb. ennyivel lett kevesebb az elmúlt húsz évben a lehetséges magyar választók létszáma – 2012-ben a választásra jogosult magyarok száma Szlovákiában biztosan nem haladta meg a 350 ezret, de lehet, hogy ettől is elmaradt, míg az 1990-es évek elején kitette a kb. 430-450 ezret.

A 2012. évi parlamenti választási eredmények közül magyar szempontból négy adatot kell figyelembe venni:
– Szlovákia északi területein a választási részvételi arány kb. 10% ponttal nagyobb volt, mint a déli (magyarok által lakott) járásokban. Ez első ízben történt így, ugyanis a magyarok választási részvétele 1990 óta mindig fölülmúlta a szlovákiai átlagot,
– az MKP társadalmi megítélése 2010-hez képest nem változott,
– a Most/Híd 2010-hez képest gyöngült,
– az MKP 2012-ben valamivel több magyart tudott eredményesen megszólítani, mint a Most/Híd, 2010-ben ez pont fordítva történt.

Az MKP nem tudta meggyőzni arról a magyar és a magyarokkal együtt élő szlovákosodó magyarokat illetve a szlovákokat, hogy nem csak a magyarokat képviselő párt, hanem regionális párt is, hiszen a gazdasági és a szociális programja nemzetiségtől független. Emiatt a nem magyar választók nem váltak az MKP-nak visszaköszönő célközösségévé. De mint 2006-ban is már kiderült, az MKP nem is tudja őket tartósan megszólítani, könnyen más pártok választóivá válnak. Ezért, ha például a Most/Híd meg akarja tartani a magyar választóit a szlovák választóit könnyen elveszítheti.

Nagyon fontos a bizonytalan magyarok és a passzív magyarok csoportja. Az ő megszólításuk kulcskérdés, nem csak az MKP szempontjából, hanem a nemzetpolitika hatékonysága miatt is.

A bizonytalanok sorába a részben asszimiláltak tartoznak. Számos olyan községben ért el jó eredményt a Most/Híd, ahol élnek még népszámlálás szerint nyilvántartott magyarok, de a Most/Híd lényegesen több szavazatot szerzett, mint a településen nyilvántartott magyarok lélekszáma. Ez arra utal, hogy a nemzetiségüket feladó magyarok fogékonyabbak ennek a pártnak arra a korábbi jelszavára, hogy nem az a fontos, hogy milyen nemzetiségű az orvos, hanem, hogy gyógyít és az sem fontos, hogy a pék magyar-e vagy szlovák, hanem, hogy jó kenyeret süt-e.

Fontos mutatószám, hogy a valamikori FMK Magyar Polgári Pártként az 1992-es választáson megszerzett 70 ezer szavazatot, hasonló lelkiállapotú magyaroktól kapta, mint a Most/Híd szavazóinak egy része. A felvidéki magyaroknak mintegy ötöde-hatoda viszolyog az egyértelmű magyar állásfoglalástól, és inkább elébe megy a szlovák elvárásoknak – ez tapasztalható volt az MKP-ban is Bugár Béla elnöksége idején. Ez nem csupán magatartási kérdés, hanem összefügg a nemzeti identitással és befolyásolja a politikai pártválasztást is – ők vélhetően a Most/Híd választói.

A 2006. évi parlamenti választás óta eltelt időszakban érezhetővé és tapasztalhatóvá vált, hogy egyre inkább a szociális gondok terhelik a felvidéki magyarokat. A magyarlakta terület nagyobb részében a munkanélküliség meghaladja a 20%-ot és kelet felé haladva túllépi a 30%-ot, sőt egyes vidékeken meghaladja az 50%-ot is, nem beszélve a rejtett munkanélküliségről. Rossz hatással volt a felvidéki magyarokra a magyarországi állampolgársági törvény módosításával kiváltott szlovákiai ellenlépés. Ez bizonyos mértékben árnyékot vetett az MKP magyarországi kapcsolataira is. Közhangulattá vált, hogy az MKP ne foglalkozzon az állampolgárság ügyével és kevésbé kötődjön a magyarországi politikához..

Az MKP, ha ismét parlamenti párttá akar válni, és esetleg egy kormányalakító koalíció esélyes tagja is szeretne lenni, akkor 2016-ban kb. 160 ezer magyar szavazatot kellene megszereznie. Ez csak oly módon képzelhető el, hogy ha a párt az eddigiektől eltérő, új szervezési módszereket honosít meg és elfogadja a civil szervezetek segítségét a társadalmi háttér megszervezésére.
A soron következő országos választással kapcsolatban azonban általánosan is és magyar viszonylatban is két kérdést kell feltenni: változik-e a választójogi törvény Szlovákiában és 2016-ig milyen új pártok alakulnak?

Mindez bennünket csak magyarként érint, mert mi egy magyar közösség képviseletére tettük fel jövőnket (és múltunkat is).
Elképzelhető, hogy a jelenlegi parlamenti többség egy ellenzéki párt támogatásával olyan választójogi törvényt fogad el, aminek következményeként alig jut be magyar képviselő a parlamentbe. Ez lesz a bezáruló ajtók éjszakája.
De ettől még rosszabb helyzet is elképzelhető, hogy egy magyar sem jut be a parlamentbe. Mert a jelenleg magyar érdeket képviselő MKP, és ki tudja kiknek az érdekeit képviselő Most/Híd mellett megjelenik egy további párt is, amelyik ugyanazokat a bizonytalankodó magyarokat fogja megszólítani, akiket az előbbi kettő cserkészett be.
Tessék résen lenni!

(Megjelent a Felvidék.ma portálon – 2012. április 25-én – és a Felvidéki Magyarok elektronikus újság 2012/2. számában.)

Skip to content