Elhallgatják Kassa multietnicitásának jellegét

Benkei Ildikó, a Kossuth Rádió munkatársa arról kérdezte Duray Miklóst, meglepődött-e azon, hogy a Kassa – Európa Kulturális Programból kimaradtak a kassai magyarok? A beszélgetés a Kossuth Rádió 2012. február 7-i műsorában hangzott el, alább ennek a szöveges változata olvasható:

Ha cinikus akarnék lenni, azt mondanám, az lepett volna meg, ha nem akarták volna kihagyni a magyarokat a kulturális fővárosi rendezvényekből. De nem volna helyes cinikusan viszonyulni ehhez a kérdéshez, mert az európai kulturális fővárosok kiválasztása sajátos szempont szerint történik, mégpedig a helynek a multietnicitása a döntő, nem pedig a hely multikulturális jellege.
Kassa a multietnicitás egyik jelképe. Nem csak ma, ez a múltban is így volt, hiszen a középkorban a magyarok által lakott területnek a kiterjedése valahol Sároseperjes tájékáig volt, de a térséget ruszinok is lakják, megjelenik az ukrán identitás, és ott vannak a romák is. Érdekes módon a nyugati sajtó csak arra figyelt fel, hogy a rendezvények során nem jelenik meg a roma kultúra. Igen, ez is szembetűnő, csakhogy a magyar, a rutén, az ukrán, a zsidó kultúra sem jelenik meg, holott ezek Kassának sajátosságai. A kiválasztás szempontjainál pedig éppen az volt a döntő, hogy ennek kellene megjelennie.

Nem számolnak a szervezők azzal- akik között egyébként nincs magyar -, hogy a rendezvény így szegényebb lesz?
Van egy sajátos félreértelmezés a részükről, nem csak a kultúrával, hanem a térség társadalmi, kulturális, politikai, etnikai összetételével és jellegével kapcsolatban is, ezért az egy etnikum kizárólagossága jelenik meg! Persze tudatosítanunk kell, hogy ezt sem ők találták ki, hiszen a 19. század óta ebben a szellemiségben élünk, és ehhez hozzájárultak a magyarok is. Sőt, akár a 16-17. századig is visszamehetünk, hiszen a a rekatolikáció, az ellenreformáció folyamata során is egyfajta kitárólagosságra törekedtek, akkor a római katolikus hiten kívül állóknak a kizárására törekedtek mindenből – emlékezhetünk vissza Kolonics Lipót azon törekvésére, hogy Magyarországot koldussá és németté tegyék. A kizárólagosság sok évszázados múltra tekint vissza, tulajdonképpen XIV. Lajos abszolutizmusa találta ezt ki, és vitték azt oly „tökélyre”, hogy abból a 20. században megszületett a fasizmus és a nácizmus.

Nemrégiben Ön is Kassán járt. Mit tapasztalt?
Magyarország főkonzulátusának és a miskolciaknak sikerült valami bevinni Kassára a magyar kultúrából, azonban nem az ott élő magyarok jelenítik meg a kultúránkat. Egy kivétel van, mégpedig Márai Sándor, akit kénytelen-kelletlen el kell viselniük a rendezőknek, be kellett vallaniuk, hogy noha ő európai író, kassai író, de elsősorban magyar író.

Az ő neve úgy szerepelt, hogy Kassa szülötte…
A szlovák oktatási miniszter kimondta beszédében, hogy ő magyar író. Egy idegenvezető is, aki felolvasott Márai szlovákra fordított írásából, elmondta, hogy Márait olvasva az a hiányérzete támadt, hogy sajnos nem tud magyarul.

A jogvédelemre érzékeny Európa nem fogja ezt rossz néven venni? Azt, hogy egy történelmileg régóta ott élő kisebbség egy európai projektből kimarad?
Nem találkoztam ilyen európai reakcióval, de Európában a magyarok miatt nem szoktak tiltakozni. Magyarok ellen igen, de magyarokért nem.

Skip to content