A Termini magyar nyelvi kutatóhálózat találkozója

A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat valamint a Termini Egyesület tavaszi konferenciáját és egyesületi ülését Budapesten, az MTA Domus Vendégház üléstermében május 19-20-án tartotta. Felvidékről a Gramma Nyelvi Iroda és Duray Miklós, Nemzetstratégiai Intézet elnöki tanácsadója vett részt.

A Termini nyelvi kutatóhálózatot 2001-ben szabályosan működő intézetekként kutatói vagy oktatói állásokban tevékenykedő nyelvészek hozták létre. A hálózat tevékenysége Magyarország kivételével az egész Kárpát-medencére kiterjed. Ezt tükrözi ennek a virtuális intézménynek a neve is, ugyanis a termini latin főnevet végállomásként is értelmezhetjük, olyan fejállomásként, ahonnan nem vezet tovább út.

Az eddig csak hálózatként létezett intézmény most válik bejegyzett társasággá. Vezetője, megalakulásától kezdve Péntek János kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem egyetemi tanára, aki egyúttal az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke.

Péntek János ez év elején fordult nyílt levélben az erdélyi magyar pedagógusokhoz. Az általa felvetett kérdéskört az összes elszakított terület magyar pedagógusához és a magyarországiakhoz is címezhette volna. Levelében akkor kifejtette: “Kétségtelen ugyanis, hogy magyar közoktatásunk színvonala, eredményessége, versenyképessége folyamatosan romlik. Ezt mutatja minden nemzetközi és hazai mérés, ennek riasztó jelei a próbavizsgák és a sorsdöntõ vizsgák eredményei. És ezt nem lehet „a románokra”, a román oktatási rendszerre, a pedagógusok alacsony bérére vagy éppen a vizsgákon felszerelt kamerákra hárítani.”

Hozzátette: “Az alapvető okok nyilvánvalóak, de mégsem közismertek, nem merjük kimondani, legalább közösségünk számára tudatosítani őket. Azt, hogy oktatásunknak nincs kellő szakmai megalapozása; nincs összefogott, jól szabályozott irányítása; nincs kellő felügyelete, nem sok jele van a felelősségnek és a fegyelemnek.”

***
A kétnapos májusi találkozó első napján a Termini kutatóműhelyei számoltak be az elmúlt egy év során megvalósított kutatási programjaikról, egyeztettek a további közös kutatások részleteiről, s a benyújtandó pályázatokról.

Ezt követően nyelvstratégiai kerekasztallá alakult át a fórum, melynek keretében a jelenlévők megvitatták a Termini és a meghívott intézmények közötti együttműködés lehetőségeit.

Bemutatták a Beregszászi Anikó – Csernicskó István – Ferenc Viktória által szerekesztett Kárpátaljai nyelvhasználati útmutatót is. A budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet, a beregszászi Hodinka Antal Intézet és II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola gyümölcsöző együttműködésével egy olyan útmutatót, tájékoztatót készített, amely a szlovákiai, erdélyi és vajdasági magyarok nyelvi jogairól szóló kiadványok sorát gazdagítja, egy eddig hiányzó láncszemet pótol.

A Termini találkozójának második napja szakmai munkával telt, a kutatók megvitatták a folyamatban lévő és a tervezett kutatási programok részleteit, a kutatóhálózat működésével kapcsolatos kérdéseket.

Az idei tavaszi szakmai fórumon a Termini tagszervezetei – Gramma Nyelvi Iroda (Dunaszerdahely), Hodinka Antal Intézet (Beregszász), Szabó T. Attila Nyelvi Intézet (Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy), Verbi Nyelvi Kutatóműhely (Szabadka, Újvidék), Imre Samu Nyelvi Intézet (Alsóőr, Maribor, Lendva, Zágráb, Eszék) – mellett meghívást kapott és részt vett a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya és a Domus Hungarica Kuratórium elnöke, Paládi-Kovács Attila akadémikus és Tarnóczy Mariann, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság titkára. Részt vett továbbá a megbeszélésen a pécsi, eszéki, szabadkai, maribori munkatársak mellett a 2014 márciusában megalapított, de még alakulóban lévő Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója, Bencze Lóránt; a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa, Ferencz Viktória; illetve a Nemzetstratégiai Intézet elnöki tanácsadója, Duray Miklós.

Duray Miklós hasznosnak tartja a Terminit, úgy véli belterjes tevékenységet fejtett ki eddig. Mint megjegyezte, ugyanez nem mondható el a Szabó T. Attila intézetről vagy a Gramma Nyelvi Irodáról. „A tudományosság szempontjából fontos tevékenységnek meg kell találni a társadalmi hasznosságát is. Ebben előre lépést jelenthet a Nyelvstratégiai Intézet megalakulása” – nyilatkozta. Felvetette azonban a kérdést, hogy ez a 2014 márciusában létrejött intézet, miért nem a Nemzetstratégiai Intézeten belül jött létre?

A Termini munkacsoport tagjai a magyar nyelvet Magyarország határain túl a Kárpát-medencében kisebbségi nyelvként kezelik. Duray Miklós úgy véli, ez szakszerűtlen. „Az Európa Tanács Nyelvi Kartája is két kategóriát fogad el: a kisebbségi nyelvet és a regionális nyelvet. Megengedem, hogy a nyelvhatáron kívüli szórványossá váló területeken helyénvaló a kisebbségi nyelv minősítés, de a Székelyföldön, Csallóközben, Gömörben vagy Szabadka térségében a magyar nyelv nem kisebbségi” – jegyezte meg Duray.

A kisebbségi nyelv kérdése mellett egy másik, a nyelvi szétfejlődés kérdésében is más véleményen volt a Termini-sekkel. A Termini munkacsoport azt a véleményt képviselte, hogy megszűnt a nyelvi szétfejlődés a Kárpát-medencében. „Lehet, ez annyiban igaz, hogy az általános nyelvromlás vagy az idegen szavak használata elnyomja a szétfejlődésre utaló jelenségeket; ugyanakkor a nyelvi kutatóhálózat is arra a következtetésre jutott, hogy felgyorsult a kétnyelvűség és a nyelvváltás (asszimilálódás) üteme. Szerintem ez maga a szétfejlődés bizonyítéka” – tette hozzá Duray Miklós.

Felvidék.ma