A Felvidék/Felföld szeretete, a kenyérhéj éltetése

dm705Jankovics Marcell és Duray Miklós a III. Martosi Szabadegyetem zárónapján, július 12-én egy közös fórumon szerepelt, amelynek a „Szerelemes Kárpát-medence” címet adták a szervezők.

Katona István, a martosi Feszty Park működtetője vezette a beszélgetést. Nincsenek véletlenek: a Feszty család egykori birtokán, a nevezetes Kingyes pusztától nem messze zajlik a beszélgetés, ahol a feljegyzések szerint Jankovics Marcell ügyvéd, a fórum neves vendégének nagyapja is megfordult – e szavakkal köszöntötte Katona István Jankovics Marcell rajzfilmrendezőt, grafikust, kultúrtörténészt, a Nemzet Művészét. Aki válaszul leszögezte, egy kézfogásra van Jókai Mórtól, hiszen nagyapja kezet fogott a neves íróval.

Jankovics Marcell Méry Gábornak, a Méry Rátio kiadó tulajdonosának felkérésére éppen két művön dolgozik, tájékoztatta a közönséget, és azonnal igazolta is somorjai barátjának távollétét, aki az El Camino zarándokúton gyalogol, ezért nem tudott ott lenni a Martosi Szabadegyetemen. A Méry Rátio kiadó albumsorozatában készül a nagyőri templomot bemutató új album. A másik felkérés pedig arra vonatkozik, hogy hatvan képben mutassa be gyermekeknek a trianoni döntés következményeit. A kisszebeni Keresztelő Szent János templomáról készült albumról elmondta, kincseket rejt a templom, és zajlik az NKA támogatásával 2011-től az egyik nemzeti kincs mentése, a kisszebeni főoltár rendbehozatala.

Katona István a fórum másik vendégét, Duray Miklós felvidéki közírót, egyetemi docenst azzal köszöntötte, hogy helye van fiatalok fesztiválján, hiszen ő a hatvanas évek nagy ifjúsági táborainak megálmodója és megteremtője, a Magyar Ifjúsági Szövetség keretében.
Duray Miklós a nemzettudat és a nemzet léte közötti sokszoros összefüggésre mutatott rá.

A Martosi Szabadegyetem programjában több esemény is a Felvidéknek szentelt program volt. Tisztáznunk kell azonban, hogy a Felvidék kifejezés mire vonatkozik. Egy reformkori kifejezésről van szó, amely a 19. század utolsó harmadában vált közismertté. Hangsúlyosan 1939 után a „Felvidék visszatért” jelszóban is megjelent. De nagyobb körben a szlovákiai magyarság 1990 után kezdte használni, ma gyakran úgy értelmezzük, mint a magyarok által lakott egész szlovákiai területet. Pedig Csallóköz vagy Bodrogköz például sohasem volt felvidéki terület, csak a Garamtól, az Ipoly völgyétől a Hernád folyóig, a Tokaj hegyláncig terjedő terület. Egyfajta társadalmi egyezségre kell jutnunk a kifejezés használata ügyében.
A nemzettudatról elmondta, hogy szerinte az a legbonyolultabb térszerkezet, mert nem csak három dimenziója van, hanem a negyedik is, az idő és ötödik, a lélek. Az egészséges nemzettudathoz tisztánlátás kell a közélet szereplőitől, a pedagógusoktól, lelkészeinktől, művészeinktől, és a kifejezések pontos használata.

Jankovics Marcell a rajzfilmjeiről elmondta, meghatározó élménye, hogy a gyermekek maguktól értetődően befogadták a Fehérlófiát, a Csodaszarvast vagy a magyar népmeséket. Ez azért van, mert a gyermekek pontosan ilyeneket álmodnak. A János vitézt hiába vette meg a Hanna és Barbera produkciós cég a film forgalmazási jogát kizárólag angolszász területre, évente vetítik a magyar televízió valamelyik csatornáján, tehát minden generáció megismerkedhet vele. Ez az eset azonban arra döbbentette rá, hogy neki az Antall József-i, ma már sajnos csak 12,5 millió magyarnak kell alkotnia. Emlékezetes számára a János vitéz elutasítása a szovjet a hatalom részéről, ahol nem vetítették, mert tíz másodpercig felvillannak a magyar nemzeti színek. Kínában viszont 400 millió ember látta, mert a kínaiak Petőfi tisztelői. Ősszel Pekingben bemutatják a Fehérlófia filmet is.

A beszélgetés során többször felmerült Pannónia és Hunnia kapcsolata, Jankovics Marcell is rámutatott, hogy a hun hagyomány és az individualista Pannónia értékei egyformán fontosak. A családjáról elmondta, az egyik nagyapa erdélyi gyökerű magyar labanc, a Pozsonyban élő Jankovics nagyapa pedig a forradalmi lelkületű kuruc volt.
Katona István kitért arra, hogy a második világháború után a romániai és a csehszlovákiai magyarság eltérő lehetőségekkel rendelkezett saját sorainak rendezésére.
Duray Miklós válaszul elmondta, a szovjet érdekszférához tartozó két ország között a különbség, hogy Csehszlovákia győztes állam volt, Románia pedig csatlósból lett csatlós. Csehszlovákiában a kommunista hatalomátvétel után változott meg a nemzetiségi politika, a benesi jogfosztottság évei után 1949-50-ben nyíltak meg újra a magyar iskolák. A Csemadokot a kommunisták találták ki, azt a célt követték, hogy a mindenből kiábrándult magyarokat kulturális eszközökkel szervezzék meg a kommunizmus építésére. A Csemadokot ugyan próbálta a hatalom ellenőrzés alatt tartani, de mégis a legfontosabb eszköz lett a szétesőben lévő magyar társadalom megszervezésére. A Csemadoknak is köszönhető, hogy az ötvenes évek végén 90 ezer általános iskolás járt magyar iskolába, ma a számuk csupán 27 ezer.

A huszonöt év alatt eltűnt 110 ezer szlovákiai magyar témája is terítékre került. Katona István úgy látja, a kiegyezés után kezdődött a Pest-Buda és a Nyugat felé orientálódás.
Duray Miklós szerint a kiegyezés körüli mozgásra az volt a jellemző, hogy Budapest mellett regionális gócok is létrejöttek, és ezek egyensúlya csak Trianon után bomlott meg, ekkor vált Magyarország vízfejűvé, ma pedig már egész Kárpát-medencére viszonylatában elmondható, hogy Budapest túlméretezett.
A beszélgetés résztvevői többször használták a nemzet állapotának illusztrálására a kenyér és a héja képet. Duray Miklós elmondta, a kenyér héja nem a trianoni határvonalon van, hanem kijjebb, ezért nemzetpolitikai és nemzetstratégiai szempontból is azokat kell elsősorban védeni, akik a kenyér héjában élnek ahhoz, hogy a kenyér bele, a nemzet törzse egészséges maradjon. Jankovics Marcell pedig úgy reagált, ő a héjat szereti, és a kenyérhéjban élő magyarok sorsát ismeri, érti.

A fórum végén Gubík László, a Via Nova ICS elnöke, majd Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke is köszöntötte Duray Miklóst hetvenedik születésnapja alkalmából.
A szabadegyetem színpadán először Gubík László, a Via Nova ICS elnöke úgy fogalmazott, nincs Martosi Szabadegyetem Esterházy János, Márai Sándor és Duray Miklós nélkül, ez a három felvidéki személyiség fémjelzi az ifjúsági fórum szellemiségét. Az első szabadegyetem két évvel ezelőtt éppen Duray Miklós születésnapjára esett, most még van néhány nap július 18-áig, amikor betölti hetvenedik születésnapját.

Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke is úgy fogalmazott, hogy a III. Martosi Szabadegyetemnek egyfajta keretet ad, hogy az első napon Pánczél Károly, a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke Esterházy Jánosról készült képet ajándékozott a Magyar Közösség Pártjának, azt a képet, amely ott függ a parlament Esterházy-termében. Az ajándék-kép most az MKP székházába kerül, de azt reméli, helye lesz egyszer a szlovák törvényhozás épületében is. Most a záró napon Duray Miklós köszöntésekor is az a legfontosabb kívánsága, hogy még sokáig erőben, egészségben tudja segíteni a közösséget annak érdekében is, hogy a magyar érdekképviselet parlamenti rangot nyerjen újra.
“Duray Miklóssal lehet vitatkozni, de nem lehet őt figyelmen kívül hagyni és megkerülni, ha nemzetpolitikáról, nemzetstratégiáról van szó. Amit tesz és amit mond, az irányt ad” – mondta a születésnapi köszöntőjében Berényi József.

A Magyar Közösség Pártja nevében egy emlékplakettet adott át az ünnepeltnek hetvenedik születésnapja alkalmából, a magyarság érdekében végzett áldozatos munkájáért.
Katona István egy népi csujogatással derítette jókedvre a születésnapi koccintást: „Tetű, bolha pusztuljon, a Miklós meg viruljon!”

Pogány Erzsébet, Felvidék.ma