Az aradi vértanúk emléknapja Léván: a tudatos közös vállalásra emlékezünk

 A lévai magyar közösség a nagysallói csata köztemetőben található  emlékművénél tartotta meg az aradi vértanúk emléknapjának megemlékezését. Az október 6-i eseményen áldották meg a közadakozásból felújított emlékművet.

A megemlékezésen jelen volt Dr. Harmati Zsolt, Magyarország pozsonyi nagykövetségének első tanácsosa, Kosik József, Veresegyház alpolgármestere, valamint a lévai magyar szervezetek és intézmények küldöttségei. Az esemény szónoka Duray Miklós közíró, a Szövetség a Közös Célokért elnöke volt.

Az esemény nyitányaként a Czeglédi Péter Református Gimnázium diákjainak kultúrműsora  hangzott el. A rendezvény moderátora  Gubík László volt. „Itt állunk ennél az emlékműnél, mely igen kedves hely a lévai magyarok számára. Emlékezni és emlékeztetni kell az összetartozás szellemében, emellett azonban cselekedni is kell. Az aradi vértanúk mártírságukkal, a lévai hölgyek cselekedetükkel példát állítottak elénk” – hangzott Kassai Gyula esperes igehirdetésében. Hozzátette, a 21. század fordulóján is cselekedni kell, hogy fennmaradjon a magyarság Léván és a Barsi Egyházmegyében. „Meg kell tartanunk identitásunkat, meg kell őrizni iskoláinkat. Ha iskoláink elvesznek, elveszünk mi magunk is. Istenben bízva megmaradunk és erősödünk” – fogalmazott. Az esperes igehirdetése során megáldotta a felújított emlékművet. Fóthy Zoltán nagysallói plébános kifejtette: a nemzetünk múltjából, az aradi vértanúk hősiességéből erőt merítve tovább tudjuk építeni a jövőnket itt a Felvidéken. Felszólalása végén megszentelte a síremléket.

Duray Miklós ünnepi beszédének elején kitért az vértanúk hazafiságára, a magyar nemzethez és a hazához való ragaszkodásukra, hősies kiállásukra. Mint elmondta, a vértanúk közül sokan nem is tudtak magyarul, s mégis a magyar nemzet szabadságáért harcoltak. „Egy közös eszméért áldozták az életüket. Tudatosan vállalták a részvételt, tudatosan vállalták a következményeket. Ezt a tudatos vállalást kell bennük nagyra becsülni” – hangsúlyozta. A szabadság és a szabadelvűség eszméje hatotta át az 1848/49-es időszakot, egyenlőek és egyenrangúak voltak az emberek, eszmék mentén vállalták sorsukat.

„Felejteni nem szabad, a feledés ismétlést eredményezhet, a  bűnnek, a gazemberségnek a megismétlését. A mai nap a feledés ellen serkent bennünket. Az emlékezéssel a feledést küszöböljük ki” – mondta zárszóként Duray Miklós.

Gubík László röviden kitért arra, hogy az aradi vértanúk közül csupán ketten születtek a mai Magyarország területén. Mint kifejtette: „aki a határon átnyúló magyar összetartozást tagadja, az aradi vértanúkat és október hatodikát tagadja. Az aradiak nemzetiségtől függetlenül álltak a magyar szabadságharc oldalára. Magyar szívvel véghez vitt tett jellemezte a hősöket. ”

A Barsi Múzeum munkatársa, Novák Mezőlaky Margaréta röviden ismertette az emlékmű felállításának mozzanatait. Mint megjegyezte, 1871-ben közadakozásból állították a lévai hölgyek a síremléket, melyet ünnepélyes keretek között 1871. október 4-én avattak fel a katolikus temetőben. A felavatást követően is a lévai hölgyek gondozták a  síremléket. Kosztolányi Magdolna, a Lévai Magyar Asszonyok Ligájának elnöke az emlékező közösség előtt is köszönetet mondott a közadakozásból befolyt adományokért. „Az utolsó pillanatban mentettük meg az utókor számára e csodás emlékművet, melyet a Léva és környéki magyarság összefogásával újítottunk fel” – jegyezte meg az elnöknő. Kosik Józsefhez, Veresegyház alpolgármesteréhez fordulva külön megköszönte a magyarországi város nagyvonalú támogatását.  „Sokszor éreztem a munkálatok alatt, hogy az égiek velünk van. Remélem, hogy a jó Isten és a lévai magyarok segítségével a további teendőket is sikerül véghez vinni” – jelezte Kosztolányi Magdolna.

Az ünnepi beszédeket és köszöntőket követően a vendégek és a lévai magyar szervezetek és intézmények az emlékezés virágait, koszorúit és mécseseit helyezték el a felújított és megáldott síremlék talapzatán.

Pásztor Péter, Felvidék.ma