Civil fórummal zárult a Szórvány Alapítvány jubileumi rendezvénye

Szili Katalin, Duray Miklós, Bodó Barna, Molnár György (Fotó: Pataki Zoltán)

Huszönötödik születésnapját ünnepelte az elmúlt hét végén a temesvári Szórvány Alapítvány. A pénteki ünnepi ülés után, ahol jeles személyiségek, az alapítvány barátai köszöntötték a dr. Bodó Barna elnökölte civil szervezetet, szombaton civil szakmai fórummal folytatódott a jubileumi rendezvény. A Kovács Katalin moderálta szakmai fórumon részt vett Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója, Duray Miklós és dr. Bodó Barna politológusok.

Vitaindítónak dr. Bodó Barna Önkormányzatok és civil szféra című előadása szolgált, majd Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója tartotta meg A kulturális alapú közösségfejlesztés lehetőségei című, jövőbe tekintő előadását.

Dr. Bodó Barna beszámolt a rendszerváltás óta Romániában működő civil szervezetek általános helyzetéről, ezen belül részletesen kitért a magyar közösség által működtetett szervezetek és a Temes megyei magyar szervezetek jelenlegi helyzetére. Dr. Bodó Barna különbséget tett a közösségek különböző igényeit kielégítő, alulról jövő kezdeményezésen alapuló civil szervezetek és az általa NGO-nak nevezett, felülről létrehozott (kormányzat, önkormányzatok, magánalapítványok) civil szervezetek között, amelyek nem lakossági kezdeményezésre alakulnak és amelyek kapcsán az utóbbi időben NGO-ellenes hangulat alakult ebben a régióban. Dr. Bodó Barna statisztikai adatokkal bizonyította, hogy a civil szervezeteknek nyújtott támogatások 99%-át Temes megyében a többségi, zömmel kulturális szervezetek kapták 2017-ben, míg a kisebbségi civil szervezetek be kellett hogy érjék a támogatások 0,96 százalékával.

Molnár György igazgató úr izgalmas előadása a kultúra és gazdaság kölcsönhatásáról, egy Kárpát-medencei méretű, kulturális és közösségi alapokon működő gazdaságfejlesztési programról szólt, amelynek köszönhetően az elcsatolt területeken élő magyarság identitása, gazdasági és társadalmi ereje egyaránt erősödhet. Molnár György szerint nyolc olyan terület van, ahol el lehetne indítani a gazdaságfejlesztési programokat: népi kézművesség, gasztronómia és borkultúra, gyógynövényes ágazat, kulturális turizmus, népi kultúra, ifjúsági közösségek, önkéntes tevékenységek, köz- és magángyűjtemények, színházak.

A civil fórum jelenlévőinek egy része (Fotó: Pataki Zoltán)

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója egy mintaprogramot is bemutatott, amely az ipari kender termesztésére és sokoldalú felhasználására (több ezer fajta termék készíthető belőle), a közösségfejlesztési lehetőségeket is magába foglaló népi kézművesség újjáélesztésére alapoz.

A vitaindító előadások és hozzászólások után bemutatkoztak a civil szakmai fórum résztvevői, zömmel romániai és magyarországi civil szervezetek képviselői, akik bemutatták az általuk képviselt szervezet tevékenységét és megosztották tapasztalataikat, kiadványaikat a jelenlevőkkel.

A Szövetség a Közös Célokért 2007-től a Felvidéken az egyik fő támogatója a szórvány kérdésben való együttműködésnek. Duray Miklós dolgozta ki az első felvidéki szórvány stratégiát, aminek alapján a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2010 év elején elfogadta a Kárpát-medencei szórványprogramot.

A Szórvány Alapítvány jubileumi rendezvénye és a civil fórum tapasztalatairól Duray Miklós politológus, egyetemi tanár nyilatkozott portálunknak: „A Szórvány Alapítványnak már 25 éves tapasztalata van a civil szervezetek működtetése területén. Ami egy nagyon fontos hozadék: egy civil szervezet működésében, vagy egyáltalán a rendszer működtetésében felmerülő számtalan gyakorlati kérdést szakmailag is végiggondoltak. Adottak tehát a módszertani mechanizmusok, amelyeket nem ártana kézikönyvekben is megfogalmazni mások számára.

Ha mindenki csak a saját tapasztalatai alapján fogja megszervezni a tevékenységét, soha sem fogunk tudni előrelépni, a megszerzett tudást át kellene adni másoknak is.

Ezért nagyon fontos, hogy a hasonló tevékenységet folytató civil szervezetek kapcsolatban legyenek egymással, fontos az ilyen jellegű konferenciák megszervezése, mert itt nemcsak előadásokat hallgatunk, hanem az előadások szünetében eszmét is cserélünk. Dr. Bodó Barna előadása módszertani jellegű volt, lehet hogy egy-két módosítást, kiegészítést igényel, de ha írásba foglalják, amit itt elmondott, akkor azt mindenütt tudjuk hasznosítani. Ezt a civil tudást közkinccsé kellene tenni és gyakrabban kellene szervezni ilyen konferenciákat, nem csak olyankor, amikor 25 éves évforduló van – én ebbe az irányba javasolnám a továbblépést!”

Forrás: Pataki Zoltán, Felvidék.ma