Kárpát-medencei demográfiai konferencia Dunaszerdahelyen

Duray Miklós, a SZAKC elnöke (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége, a FEMIT Polgári Társulás és a SZAKC közös szervezésében került sor az első Kárpát-medencei demográfiai konferenciára Dunaszerdahelyen.

Duray Miklós, a SZAKC elnöke köszöntőjében a családi élet fogalmáról beszélt. Család vagy pénz? Régebben a pénz fogalma ebben a tekintetben nem volt annyira nyilvánvaló, hiszen nem voltak családi támogatások.

A társadalom függővé vált az anyagi juttatásoktól. A családok életét és a családalapítás lehetőségének gondolatát a gazdasági és politikai csoportérdekek ellehetetlenítették, aminek következtében nem a pénz megléte, hanem a pénzhiány lett a fő gond.

A rendszerváltozás után megfigyelhető volt, hogy a társadalmak szétesőben vannak. Ez a tény váltotta ki az újabb szervezeti formákat, a családszervezeti, társadalmi közösségi szerveződéseket, hogy ellensúlyozzák a társadalmak szétesésének folyamatát, amelyet a megváltozott gazdasági szemlélet okozott.

A társadalom egészének érdekében a társadalom építését két irányból kell megközelíteni: az ifjúsági és a felnőtt társadalom, valamint a született gyermekek szempontjából. A kettő kiegészíti egymást, fontos az egészséges alapok létrehozása és a közös kapcsolatra való rálátás. Ismerni kell a demográfiai összefüggéseket, ami azért is nehéz, mivel a nemzetiségi adatokhoz nehéz hozzájutni.

„A társadalom és a család egyben tartása a legkeményebb gyakorlat, hiszen a családot elmélettel összetartani nem lehet” – fűzte hozzá a társulás elnöke.

Pataki János, a KCSSZ elnöke köszönetét fejezte ki a civil szervezeteknek, melyek azon fáradoznak, hogy a Kárpát-medencében élő magyar családok támogatását propagálják. Korunk legnagyobb problémája a demográfiai krízis, amit a fiatalok körében végzett felmérés is igazol.

Pataki János, a KCSSZ elnöke (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)

A szervezet által végzett felmérésben a továbbiakban megfigyelhető, hogy a fiatalok ugyan hajlandóságot mutatnak a házasságra és a gyermekvállalásra, de ezeknek függvénye az, hogyan határozzák meg magukat egy adott közösségben. A közösségi szellem inspirálja az embereket, hogy építsenek jövőt. A konferencia egy olyan sorozat része, amelynek célja a felvidéki demográfiai eredmények felmérése és azok javítása.

„A mindenkori demográfiai helyzet fontos üzenetet hordoz: gyermekvállalás és családalapítás” – szögezte le Pataki János.

Dr. Beneda Attila, család- és ifjúságpolitikáért felelős helyettes államtitkár
köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy a konferencián szép számban gyűltek össze az idősebb generáció képviselői és a fiatalok egyaránt. Az idősek és nagyszülők mutatják a demográfia helyzetét, de a megoldás kulcsa a fiatalok kezében van. Elengedhetetlen, hogy a civil társadalom hallassa a hangját, hiszen tevékenységük által közelebb állnak a valósághoz. Az aktuális kor és a demográfiai helyzet mindenkori küldetése azon válaszok megtalálása, hogy miért nem születnek gyermekek és mi az, ami gátolja a fiatalokat a gyermekvállalásban.

Dr. Beneda Attila, család- és ifjúságpolitikáért felelős helyettes államtitkár (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)

„Fontos feladatnak tekintjük a családi értékek előtérbe helyezését, kiemelését és felelevenítését” – mondta a helyettes államtitkár. A civil társadalom feladata, hogy a családi értékek megmaradjanak, amelyben segítségül szolgálnak a családok évében kiadott családtámogatási programok.

Molnár Balázs, a Kincs – Kopp Mária Intézet helyettes vezetője köszöntőjében az összmagyar demográfiai képre és annak emelkedő hányadára hívta fel a figyelmet. Mint azt kiemelte, a családok éve legfontosabb intézkedése az anyasági támogatás és a Babakötvény, amelyet 2018. októberéig 8 157-en igényeltek. A Kopp Mária Intézet 2008-ban kezdte működését, azzal a céllal, hogy segítse azokat a szülőket, akik gyermektelenségben szenvednek.

Molnár Balázs, a Kincs – Kopp Mária Intézet helyettes vezetője (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)

A demográfia nagy kihívása a gyermektelenség, amelynek okait mára már több minisztérium is kutatja. Figyelemfelhívással élt, miszerint ösztönözni kell a fiatalokat, hogy közösségben gondolkodjanak és családot alapítsanak.

„Minden magyar gyermek kincs, szülessen bárhol is a világon.”

A tudományos előadások sorozatát Kántor Zoltán kezdte a Nemzetpolitikai Kutatóintézet képviseletében, a megmaradásról és a gyarapodásról szólva.

A külhoni magyarság nagyobb területen helyezkedik el, mint Magyarország, ezért fontos a közösség megerősítése, amely a civil társadalom és civil szervezetek feladata a magyar megmaradás érdekében. A nemzetépítést a közösséghez való tartozással kell kezdeni, Kárpát-medencei szintű együttműködéssel. A felvidéki magyar intézményeknek hálózatban való együttműködése elősegíti a magyar identitás megőrzését. A gyarapodást olyan programok kiépítésével lehet elérni, amelyek megerősítik a családokat magyar identitásukban.

A magyarság nagy része gazdaságilag fejlett régióban él, amelyből a felvidéki magyarság hetven százalékot teszi ki.

A Fórum Intézet képviseletében Gyurgyík László a felvidéki demográfiai helyzetet mutatta be. A szlovákiai lakosság egyes részét magyar identitású emberek alkotják, akik ugyan tömbösítve vannak, de a nyelvhasználat az egész ország területén megfigyelhető. A magyar lakosság aránya a városokban a második világháború után dinamikusan növekedett, majd a falvakba való település jellemezte. A házasságkötési ráta egy mélypont után újra növekedni kezdett, de még mindig nem érte el a tizenöt évvel ezelőtti adatokat. A nemzetiségi adatfelvétel ellentéteket mutat, mivel a polgárok születéskor és a későbbiekben más-más nemzetiségűnek vallják magukat.

Gyurgyík László (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)

Vita Emese előadásában a felvidéki családkutatás előzetes eredményeit ismertette a párválasztás, házasság, gyermekvállalás tekintetében.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársának előadásából megtudtuk, hogy a fiatalok gyakran választják az együttélést a házasság helyett.

Felvidéken a családi állapot szerinti összetételnél megfigyelhető, hogy az elvált személyek nagyobb eséllyel már csak élettársi kapcsolatot vállalnak és nagyobb az aránya a házasságon kívüli születéseknek is.

A felvidéki fiatalok körében észlelhető, hogy a nők 23, a férfiak 25 éves koruk után kötnek házasságot.

A felvidéki identitás és asszimiláció folyamatait Lampl Zsuzsa mutatta be.
Minden döntésünket megpróbáljuk megindokolni magunknak. A nemzeti identitás, a nemzetiség megváltoztatása maga az asszimilációs folyamat elindítója. Az asszimilációt többek között a vegyes lakosságú területek nemzetiségi struktúrája is befolyásolja. Azonban érdekes megfigyelni a ki- és betelepüléseket is, amelyek gyakorlata a nagyvároshoz közeli falvakban figyelhető meg. A nemzeti identitás megváltozásának folyamata a szilárd magyar identitástól kezdve az identitás magyar-szlovák elemeinek változásán keresztül, a teljesen szlovák identitáson át figyelhető meg.

Lampl Zsuzsanna szociológus (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)

A nagymintás ifjúságkutatás felvidéki eredményeiről a Kutatópont munkatársa, Székely Levente tartott előadást. A külhoni nagyrégiókban végzett kutatásból képet kapunk a fiatalok szokásairól, amelyet azonos módszertannal dolgoztak ki a külhoni magyarság és az anyaország területére.

A felvidéki magyar fiatalok 54 százaléka aktív a munkapiacon, amely mellett 11 százalék nem végez semmilyen munkát.

Ezek a fiatalok passzív médiafogyasztók, nem látogatnak közösségi tereket, azonban megfigyelhető náluk a ragaszkodás az adott lakhelyhez, nem jellemző a külföldre való kitelepedés.

A tudományos előadások után kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelybe a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége magyarországi és kárpátaljai tagszervezeteinek képviselői és felvidéki szakértők kapcsolódtak be.

Az I. Kárpát-medencei demofrágiai konferencia szerves részét képezte a „Civilek szolgálatában” nevet viselő, immár ötödik alkalommal megrendezett Civil információs napnak, amely a Szövetség a Közös Célokért társulás és a Komárom-Esztergom megyei Civil Információs Centrum (CIC) közös együttműködésében valósult meg. A konferencia után, a Szövetség a Közös Célokért társulástól a hallgatóság tájékoztatást kapott a magyarországi családtámogatási rendszerekről és a NEA jogszabályokat érintő változásokról.

Forrás: Felvidék.ma, Bölcskei Tímea