Szemléletváltásra van szükség

Duray Miklós (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

A 2020-as szlovákiai parlamenti választások a magyar közösség számára a legrosszabb eredményt hozták: nem került be magyar párt a szlovák törvényhozásba. Duray Miklóst, a SZAKC elnökét kérdeztük, hogyan értékeli a választási eredményeket, tekintettel arra, hogy a következő kormányzási ciklusban a magyar közösség érdekképviselet nélkül maradt.

Hogyan értékeli a választásokat és meglepődött-e az eredményen?

Nem lepődtem meg, mert azt lehetett sejteni, hogy az MKÖ nem jut be a parlamentbe. Persze titokban mindig reménykedik az ember. Azt viszont nem gondoltam, hogy a Most-Híd ennyire lemarad. Ez meglepett. Tulajdonképpen ez mutatja, hogy lezárult egy olyan korszak, amelyben a személyes érdekelvűség győzi le a közösségi érdekképviseletet. Ez egy 20-25 éve tartó korszak végét jelenti.

Bugár Béla a kampány utolsó napjaiban úgy fogalmazott, hogy a választásokat követően – függetlenül annak eredményétől – első dolga az lesz, hogy felhívja Menyhárt Józsefet. Egyelőre nem tudni, hogy ez a hívás megvalósult-e, de Ön mit gondol, hogyan kéne reagálnia Menyhárt Józsefnek egy ilyen megkeresésre?

Ha engem hívna fel Bugár Béla, akkor azt mondanám neki, elérted, amit megérdemeltél. Nem tudom, miről beszélhet két olyan pártelnök, akiknek a pártjai vereséget szenvedtek. Menyhárt ilyen szempontból sikeresebb volt.

Úgy tűnik, az MKP stabil szavazóbázisa nem bővült az Összefogás és a Magyar Fórum szavazóival. Mit gondol annak okairól, hogy az MKÖ választási párt nem hozta a várt eredményt?

Azon nem csodálkozom, hogy a Magyar Fórum nem hozott szavazókat, hiszen az MF bázisa a mezőgazdászok köréből kéne kikerüljön, és mondjuk még Nógrád és Gömör tájékáról, ahonnan a párt elnöke származik. De sem a mezőgazdászok, sem a saját régiója nem szereti Simon Zsoltot. A Magyar Fórum bevétele ebbe az összefogásba egy szükséges rossz volt. Nem hozott semmit a közös konyhára.

Az Összefogással más a baj. Az Összefogás azon háttere, amely a Gombaszögi Nyári Táborban alakult ki, nem magyarpárti szavazó. Emlékszem arra, amikor még Krasznahorkaváralján volt a tábor és a megnyitó alkalmával elhangzott, hogy szavazzanak a Magyar Közösség Pártjára. Őrült felháborodás tört ki a táborban, hogy ők bizony nem vállalnak közösséget az MKP-val. Kérdezem: ezeket az embereket most meg tudta szólítani az Összefogás? Ez egy fontos tapasztalat volt.

Mennyire új tendencia, hogy a magyar szavazók szlovák pártokra szavaznak?

Korábban is volt ilyen, hiszen az első szabad választások alkalmával 70 ezer magyar szavazó a VPN-re (Verejnosť proti násiliu – Nyilvánosság az Erőszak Ellen) szavazott és körülbelül 30 ezer magyar szavazó a demokratikus baloldal pártjára. Egy biztos: a jövőben egyetlen magyar pártnak van csak esélye. A másik probléma, hogy a magyar szavazók sokkal kisebb arányban vesznek részt a parlamenti választásokon, mint egyébként Szlovákia lakossága – nyilván ez sem a véletleneken múlik.

Mi szükséges ahhoz, hogy megszólítsuk a közönyös embereket, vagy azokat a magyarokat, akik szlovák pártokra szavaznak?

Ahhoz, hogy ezeket a választókat megszólítsuk, rettenetes nagy munka kell, melyhez mindenkire szükség van. Nem értek egyet azzal az állásponttal, mely szerint generációváltásra lenne szükség. Épp ellenkezőleg, minden generációra szükség van. A generációváltás nem siker, hanem módszertan kérdése. Mert a siker kérdése a szemléletváltás. A generációváltásnak természetesnek és folyamatosnak kell lennie. Szemléletváltásra van szükség elsősorban.

Mit ért konkrétan szemléletváltás alatt?

Határozottan meg kell fogalmazni néhány pontot. Erre kell helyezni a hangsúlyt, kiélezni a tevékenységet és ezzel kell foglalkozni nap, mint nap, erre kell mozgósítani az embereket. Én például teljes egészében elfogadhatónak tartom a felvidéki magyarok esetében a többpártiságot, de csak egy autonómián belül. Ha nincs autonómia, akkor nem lehetséges a többpártiság.

Mi a véleménye arról, hogy az OĽaNO jelentős fölénnyel nyerte meg a választásokat, és hogyan értékeli, hogy a nagy reményekkel induló PS/Spolu választási koalíció nem érte el a 7%-os küszöböt?

Meglepő. Matovič esetében sejthető volt, hogy jó eredményt fognak elérni, de a 25% feletti eredmény valóban meglepő. Ahogy az is, hogy a Progresszív Szlovákia nem jutott be a parlamentbe, ugyanakkor megnyugtató is. Így gyengült azoknak a pártoknak a jelenléte a parlamentben, amelyek a jelenlegi közép-európai együttműködést, a V4-es együttműködést gyengíthetik.

Mi várható az OĽaNO kormányzásától? Ránk, magyarokra nézve pozitív lehet Igor Matovič első megnyilatkozása, aki olyan országot szeretne, amelynek minden állampolgára egyenrangú. Mit gondol erről?

Nehéz nyilatkozni egy olyan pártól, amely még sosem kormányzott. Nagyon helyesek ezek a megnyilatkozások Matovič részéről, de majd a gyakorlat fogja igazolni, hogy ezt meg tudja-e valósítani. Én például várakozással nézek elébe, hogy lesz-e Matovič kormányában magyar miniszter. Olyan magyar ember, aki nem tartozik a kormánypártokhoz.

Elhibázott döntésnek tartja-e, hogy az MKP vagy az MKÖ nem lépett koalícióra az OĽaNO-val?

Az Magyar Közösségi Összefogásnak önmagának kellett volna bekerülnie a parlamentbe. Nem lett volna helyes, ha társul Matovičékhoz. Az ugyanolyan lett volna, mint amikor annak idején a Független Magyar Kezdeményezés a VPN listáján indult. Az sem volt helyes, bár igaz, hogy akkor olyan volt a helyzet, hogy ezt meg lehetett nekik bocsájtani.

A magyar közösség politikai jövőjét hogyan látja?

Azt szeretném látni, hogyan újul meg a Magyar Közösség Pártja.

Mi kell hozzá?

Nyilván néhány személycsere.

Az elnökségre gondol?

Azt nem fogom megjelölni, hogy kire gondolok. Azt döntse el az MKP. Mindenképpen egy pártra van szükség és néhány személy lecserélésére.

Lát olyan személyt a mai szlovákiai magyar politikai palettán, aki ennek az egy magyar pártnak a vezetője lehet?

Néhány személyt politikai szakmai szempontból is nagyon ügyesnek tartok, képességek szempontjából is megfelelőnek. Kérdés, hogy kapnak-e olyan pozíciót a pártban, hogy segíteni tudják a szemléleti átalakulást? Ez a legfontosabb.

Forrás: Szalai Erika, Felvidék.ma