Duray Miklós honlapja felvidéki politikus, közíró
A klubest másik meghívottja, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a bukaresti kormány keddi megbukása utáni politikai tárgyalások miatt nem tudott részt venni a Bajcsy-Zsilinszky út 59. szám alatti vitaesten, amelyet most ideiglenesen „azért nevezünk B-59-nek, hogy az emberek könnyebben megtalálják és megjegyezzék” – fogalmazott Gecse Géza, az est vitavezetője, aki azt is elmondta, hogy hasonló címmel ő már tartott előadást egy hónapja, szeptember 11-én Hannoverben, ahol két helyi magyar közösség vendégeként Ján Francisci, szlovák politikus sorait idézte, aki azt írta 1847-ben, hogy létezik egy Blahoszlávia, vagyis Boldogszlávország nevű ország, amelynek lakói a „volnorád”, azaz a szabadságszerető nemzethez tartoznak, amin Francisci a szlovákokat értette. „Mivel Isten a szlovákokat szerette, nehéz helyzetbe hozta őket, hogy próbára tegye. Boldogszlávország határán egy kis és fekete nemzet élt, amelyet a volnorádok kutyafejűeknek neveztek”. Francisci ez alkalommal a magyarokra gondolt, „akiknek urai elfelejtették a nép nyelvét” és az egész területet el akarják „kutyafejűsíteni”.
Vannak nálunk, magyaroknál is „nem hízelgő” sorok a szomszéd nemzetekről – folytatta Gecse -, de míg ezek a magyarellenes művek a szomszéd országokban gyakran a kötelező iskolai tananyag részei, addig Magyarországon ilyen, a szomszéd népeket pocskondiázó sorokkal a tanulók azért nem találkoznak, mert azok módszeresen ki vannak gyomlálva a hazai tananyagból. Ráadásul míg a 19. században Francisci mögött nem volt ott egy állam apparátusa, addig ma mindannyian láthattuk azt, hogy milyen módszerekkel bánt el a szlovák rendőrség a dunaszerdahelyi szurkolókkal. Mivel magyarázható ez a zsigeri viszolygás, amit szlovák részről tapasztalhatunk? – tette fel a kérdést Gecse.
A Magyar Koalíció Pártjának stratégiai alelnöke szerint Francisci azon gömöri politikusok közé tartozott, akik elsőként próbálták meg kialakítani az „okolie”-t, vagyis az önálló szlovák szállásterületet. A középkor folyamán ugyanis a szlovákoknak a Szent István-i Magyarország volt a hazájuk ugyanúgy, mint a magyaroknak, amelyet ők Uhorsko-nak neveztek. Francisciéknek pedig mozgósítaniuk kellett a szlovákságot, mert közömbösséggel találkoztak és ilyen szempontból a mai felvidéki magyar politika hasonló helyzetben van, mint a 19. század végi szlovák volt. „A szlovák nemzeti ébredés időszakához hasonlóan a felvidéki magyar politika ma mintha célt vesztett volna. Elgyengült Magyarország és elgyengült a felvidéki magyarság, mert egyre jobban megosztottá válik” – fogalmazott Duray Miklós.
Ami a legutóbbi évtized szlovákiai viszonyait illeti, Duray Miklós szerint Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt vezetője azért magyarellenes, hogy saját gyengeségét és vitatott anyagi ügyeit leplezze. Vele versenyez az egész szlovák politikai elit, hogy megszerezzék az eddig Slota pártjára szavazók bizalmát. Duray Miklós úgy gondolja, hogy Robert Fico szlovák kormányfő az utóbbi időben olyan személyi döntéseket hozott, amelyből arra lehet következtetni, hogy: „meg akar szabadulni a Szlovák Nemzeti Párttól”, pártja, a Smer egyik koalíciós partnerétől. Duray szerint ezt bizonyítja az is, hogy Fico a szokásos decemberinél jóval korábban akarja elfogadtatni a pozsonyi parlamenttel Szlovákia jövő évi költségvetését. Napokon belül elkezdik tárgyalni.
A felvidéki magyar párt korábbi, 1998 és 2006 közötti kormányzati szerepvállalásával kapcsolatban Duray Miklós elmondta, hogy amíg az MKP kormányon volt, „felülről nem kapott támogatást a magyarellenesség, azt fedő alatt lehetett tartani”. A felvidéki magyar politikus szerint megkésett lépés, hogy Magyarország kedden kötelezettségszegési eljárást indított Szlovákia ellen az Európai Bizottságnál, amiért Sólyom László köztársasági elnököt augusztus 21-én nem engedték be Szlovákiába.
Ami a szlovák nyelvtörvényt illeti, Duray szerint a szlovák kormány jobban politizál, mint a magyar, mivel az Európa Tanács velencei bizottságához olyan kérdéssel fordult a nyelvtörvény kivizsgálását illetően, amelyre „a válasz első mondata csak pozitív lehet”. A magyar kormány pedig késik élni jogával, hogy kiegészítő kérdést fűzzön a szlovák beadványhoz.
Ma a helyzet rosszabb, mint húsz esztendeje, a rendszerváltozás idején. Mind tömeglélektani, mind pedig az esélyeink szempontjából. Ezen belül a felvidéki magyarság szempontjából a helyzet még rosszabb, mint az anyaországban, hiszen „egységes magyar nemzetpolitikára lenne szükség ahhoz, hogy a felvidéki és a többi határon túli magyar közösség meg tudjon maradni, mert ezek a közösségek közép- és hosszú távon önmagukban erre nem képesek, ezért egységes magyar nemzetpolitikára lenne szükség” – fogalmazott Duray Miklós a jó hangulatú, sikeres rendezvényen.
Felvidék Ma
Hevő Péter – www.gecse.com