Hírek

Válasszon egy témakört az alábbi listából, majd kattintson annak a cikknek a címére, melyet el szeretne olvasni.

István király és augusztus huszadika, de miért?

Minden magyar számára, felekezettől függetlenül, tehát még a zsidó magyaroknak is augusztus 20. Szent Istvánnak, azaz Árpád-házi I. Istvánnak, a nagyfejedelemségi korszakot követő első királyunknak a napját jelenti. Annak ellenére, hogy az ezen a napon történt esemény István király politikai utóéletéhez tartozik. E napon, 1083-ban avatták őt a római keresztény …

Bővebben »

Boldogasszony Anyánk és a Magyarok Nagyasszonya

A Felvidéken elsőként az ipolysági Simonyi Lajos Galériában mutatták be a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria Boldogasszony című kiállítás anyagát. Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke köszöntötte a csodálatos tárlatot. Az alábbiakban teljes terjedelmében olvasható a köszöntő.   Mindannyian nőből eredünk, de férfi kellett hozzá, hogy emberré legyünk. Sajátos, …

Bővebben »

A Felvidékre érkezett a Boldogasszony vándorkiállítás

Az ipolysági Simonyi Lajos Galéria ad otthont elsőként a Felvidéken a Boldogasszony vándorkiállításnak. Az augusztus 19-ei tárlatnyitó az első ipolysági Szent István Napok nyitórendezvénye volt. A megnyitó több felszólalója hangsúlyozta Boldogasszony egyházi jelentősége mellett a nemzeti identitást erősítő szerepét is. Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke a megnyitón …

Bővebben »

Volt egy város, lett egy város – Előszó Aich Péter: Ovidius visszatér (Pozsony, szülővárosom) c. könyvéhez

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy város, amit valamikor Posoniumnak, villa Posoniensisnek, korai középkori latin nyelven a 8. század végén Pisoniumnak neveztek. Ezért érthető, hogy a város újkori neve magyarul Poson, majd Pozsony lett. Német elnevezése, Pressburg más nyelvi gyökérre utal, amit ma leginkább a szláv ősiség keresőinek …

Bővebben »

Nemzetpolitikai kérdések (és válaszok) a Martosi Szabadegyetemen

Izgalmas nemzetpolitikai kérdések (és válaszok) kerültek terítékre azon a panelbeszélgetésen, melynek alapját a Tamási Áron kutatási program legfontosabb eredményeinek elemzése képezte. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által végzett felmérés eredményeiről elsőként a Martosi Szabadegyetem hallgatósága kaphatott áttekintést. A beszélgetést Bali János, az NSKI kutatási, stratégiai és koordinációs igazgatója vezette, beszélgetőpartnerei Duray Miklós …

Bővebben »

Magyarok / az Echo TV-ben Pozsonyról

Van egy városunk, amely határ menti állandóságában és átalakulásaiban egyszerre európai és magyar. Van egy öreg folyam, amely első nagy honvédő harcunk máig élő szemtanúja a Barna-hegy és Dévény között. Van egy felvidéki magyar harcosunk is, aki évtizedek óta szolgálja a magyar életet úgy, hogy vérében francia hugenották, németek és …

Bővebben »

Megváltoztatni a történelmet nem lehet, de okulni belőle kell

Duray Miklóssal a budavári Liteában – A trianoni diktátum évfordulójához, újabb – nemcsak hivatalos, de derűlátóbb –nevén: a nemzeti összetartozás napjához közeledvén a naphoz illőbb könyvről szóló beszélgetést alig választhatott volna Bakó Annamária, a könyvszalon vezetője, mint Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen című könyvét. A megszokott középkorú és idősebb hallgatóság …

Bővebben »

Esterházy a huszadik század Közép-Európájának egyik legtisztességesebb politikusa

Esterházy Jánosra, a 60 éve elhunyt 20. századi felvidéki mártírsorsú politikusra emlékeztek március 25-én azon a konferencián, amelyet Szombathelyen, a megyeháza dísztermében rendezett meg a Vas Megyei Önkormányzat és a Rákóczi Szövetség Vas Megyei Szervezete. (…) A konferencia első előadását Duray Miklós felvidéki közíró tartotta Esterházy János elítélésének jogi és …

Bővebben »

Hatvan évvel ezelőtt a tiszta lelkű Esterházy János rabként hunyt el

Gróf Esterházy János 56 éves korában a morvaországi Olmütz/Olomouc közelében lévő Mírov erődfegyházának kórházában tizenkét év kényszermunka és raboskodás után 1957. március 8-án eltávozott az élők sorából. Testének megváltás volt a halál. A korábban halálra ítélt Esterházy büntetésének végrehajtását 1949-ben felfüggesztette, majd egy évvel később életfogytiglanra enyhítette Csehszlovákia köztársasági elnökének …

Bővebben »
Megszakítás