(Emlékezés a Temesvárról indult, a romániai kommunizmust megdöntő forradalom huszonötödik évfordulóján – 2014. december 18. Temesvár, Duray Miklós előadása)Huszonöt évvel ezelőtt itt, Temesváron is az történt meg, aminek a „nagy forgatókönyv” szerint tervezetlenül kellett megtörténnie. A képletes forgatókönyvet innen több ezer kilométerre írták, valamikor az 1967-es közel-keleti „hat napos” háborút …

Duray Miklóssal Kövesdi Károly beszélgetett. Megjelent az Önkormányzati Szemle 2014. decemberi számában. Sorsod, politikai pályád nyitott könyv, kis túlzással szólva mindenki ismeri. Huszonöt évvel ezelőtt, a rendszerváltás napjait afféle önkéntes száműzetés után az Egyesült Államokból hazatérve élted meg. Bizakodtál, hogy a pártállami, sokszor kilátástalannak tűnő, keserves küzdelmek és fogságokkal végződő …

(Előadás a „Magyarok a rendszerváltásban a hátáron innen és túl”, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet által rendezett konferencián – Budapest, 2014. október 17.)Sokat vitatkoztunk az elmúlt negyedszázadban arról, hogy a „létező szocializmusként” nevezett hatalmi-politikai rendszernek 1989-ben bekövetkezett megszűnése rendszerváltásnak, rendszerváltozásnak vagy rendszerváltoztatásnak nevezendő-e.

(Miklósi Péter interjúja, megjelent 2014. november 7-én az Új Szó napilapban) Duray Miklós 25 évvel ezelőtt, épp ezekben a napokban bő egy esztendei amerikai tartózkodás után (ideiglenes úti okmánnyal, mert saját útlevelét a hazajövetel eredeti, augusztusi időpontja előtt nyilván a csehszlovák titkosszolgálat ellopta) már a hazautazásra készülve csomagolt. Viszont öt évvel …

(Elhangzott Széchenyi Isván szobrának  avatásakor, 2014. szeptember 27. Csicsó) Lehet-e szobrot faragni az élő fából, hogy az élő maradjon? A feladvány soha sem volt műszaki feladat, megoldása nem található a botanika szakterületén és pusztán bölcseleti fejtörőként sem fogható fel.  Valahol a téren és időn túli negyedik szegletben, a képzelet világában, …

(Szilvásvárad, 2014. szeptember 13.)Egy évvel ezelótt, 2013. szeptember 14-én ezen a helyen elmondott beszédemet azzal a mondattal zártam: a Kárpátok Őreinek immár van új feladata – a Kárpát-haza újrateremtése.

(Megjelent a Felvidék.ma hírportálon – Hangfelvétel is!) Korszakalkotó kísérlet a magyar nemzetstratégia megfogalmazására a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) 2014 májusában született , Kárpát-medencei kitekintéssel szerkesztett nemzeti fejlesztési munkaterv-javaslata, véli Duray Miklós, aki a napokban véleményezte a dokumentumot. Szülőföldön maradás, nemzeti reintegráció A felvidéki politikus, író rámutat: Az első világháború végétől számított …

Gyakran mondjuk 1920 óta kínunkban vagy önmagunkat nyugtatva: nincs hazánk, csak szülőföldünk, vagy éppen fordítva, szülőföldünk a hazánk, esetleg vágyakozva szülőföldünk legyen a hazánk. Nem gondoljuk végig, mit jelent a szülőföld, mi az anyaföld, mi a haza.

(Hangfelvétel is!) A rendszerváltozást követően a felvidéki magyarság 1994-ben volt a legegységesebb, állítja Duray Miklós politikus, író korabeli felmérésekre, véleményekre és az elszalasztott lehetőségként számon tartott komáromi nagygyűlésre hivatkozva. Mára viszont olyan állapotba került ez a közösség, mondja a hazai magyar politizálás nagy öregje, hogy legfeljebb az intézményi autonómia működtetésére …

Először az ő krisztusi korában láttuk egymást. Amikor először találkoztunk, harminchárom éves volt. Sudár testtartással léptetett, enyhén előretolt homlokával árnyékolva szúrós szemét, egy fejjel mindenki fölé emelkedve, de kőkeményen kötődve a szülőföldhöz. Nem keltette a földönfutó benyomását, de szüremlett belőle a hontalanság. Önkéntelenül felnéztünk rá.