Hírek

Egy év múlt e1 december ötödike óta, s e napot együtt emlegethetnénk akár június negyedikével, vagy amerikai látószögből nézve szeptember tizenegyedikével is. Ha majd elhalványul a nyoma, akkor sem örömünnepként fogjuk számon tartani emlékezetünkben, még ha megtaláltuk is ellenszerét, vagy hasznunkra váltak is a tanulságai.

A szlovák politika legjellemzőbb vonása, hogy önkormányzat-ellenes. Ez több megközelítésből is bizonyítható, például a törvényhozói tevékenység alapján.

Emlékszünk-e még a kommunizmusra? Lehet, hogy ez buta kérdés, hiszen ki emlékszik szívesen a rosszra. A naptárra tekintve mégis ez a kérdés jutott eszembe, mert éppen ebben az időben volt kötelező ünnepelni hajdanán, a „szociban” a nagy októberi szocialista forradalmat. Tizenöt éve – szerencsére – már nem ünnepeljük, sőt ettől …

Az egyik szlovák kereskedelmi televíziós társaság 2005 őszén képernyőre vitte a Való Világ szlovák változatát. Ez az alacsony szellemi színvonalú szórakoztató, esetenként gusztustalan és a közerkölcsöt is sértő, cinéma véritémódszerrel készült – nagy nézettségnek örvendő – műsor azonban, mely egyébként A. Attilának, 1968-ban Felvidékről Nyugat-Németországba emigrált magyar szülők gyermekének ötlete, …

A Csemadok Pozsony Városi Választmánya  által szervezett XIX. Városi  Kulturális Napok keretében 2005. november 9-én, szerdán 17.00 órakor a Csemadok nagytermében (Május 1 tér 10-12) került sor  – Maleczki József beszéde Mivel önök nem ismernek, bemutatkozás gyanánt a szokásosonál valamivel messzebbről kezdem el Duray Miklós könyvének ismertetését. Onnan, hogy nemrégiben …

Duray Miklós korábbi gyűjteményes kötetei: a Kettős elnyomásban, Önrendelkezési kísérleteink, a Változások küszöbén, valamint a Hazától a nemzetig után most csupán egyetlen év folyamán keletkezett írásokat rendezett kötetbe szerzőjük, mégis kiadós és tartalmas könyv kerekedett ki belőlük. Ez Ne félj, csak higgy! címmel jelent meg ez év nyarán Budapesten a …

A máramarosszigeti Leővey Klára líceum méltatása a Márton Áron emlékérem átadásának alkalmából Budapesten, 2005. november 2-án

Amikor a 2005. év nyarát az őszétől elválasztó meteorológiai határtól számított ötödik napon Magyarország kormányfője fogadta a határon túli magyar politikai szervezetek elnökeit, és megkérdezte tőlük, hogy mi a véleményük a javaslatairól – ők bölcsen hallgattak, majd annyit mondtak, szeretnék elolvasni, hogy írásban válaszolhassanak.

Igen, Gyurcsány Ferencre gondoltam, ő a rendszerváltozás óta az első olyan miniszterelnöke Magyarországnak, aki a választóktól nem szerzett legitimitást. Ez nem az ő hibája, hanem pártjának politikai bizonyítványa.

Az egyik újságíró barátom, aki történésznek indult, 1994 szeptemberének elején mellemnek szegezte az akkor legidőszerűbbnek tűnő kérdést: miként fog alakulni Szlovákia belpolitikája az évtized végéig? Kérdését magyarázandó, elmondta, hogy a pártok politikájára, a kormányra és a parlamentre gondol.