Életének nyolcvankilencedik évében, 2018. február 17-én elhunyt a felvidéki magyarság kiemelkedő közéleti személyisége, dr. Szabó Rezső jogász, politikus. Ma már kevesen tudják mik voltak a Népi Kollégiumok, milyen értéket jelenített meg a Fényes Szelek nemzedéke, milyen társadalmi csoportot fémjelzett negyven-ötven évvel ezelőtt a „huszonnyolcasok” korosztálya. Számunkra akkor mindez egy olyan …
Bővebben »Kiegyezés, megegyezés, szerződés vagy alku?
(Elhangzott az “Állam-és nemzetstratégiai mérföldkövek I. – Megegyezés Ausztria és Magyarország között – 1867” c. konferencia nyitóelőadásaként, 2017. november 23-24-én Veszprémben.) Akik folyamatként tekintenek az idő sodrában zajló történelemformáló eseményekre, azok nem csupán évfordulónként emlékezhetnek a 150 évvel ezelőtt, az 1865-től húzódó, majd 1867 márciusában megkötött, Osztrák-Magyar Kiegyezésnek nevezett kétoldali, azaz bilaterális …
Bővebben »A nemzet változásai és a nemzeti azonosságtudat
A Széchenyi Társaság által szervezett Nemzettudat és nemzeti identitás című konferenciát Sopronban, szeptember 30-án tartották a Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központban. A tanácskozás jelentőségét az adta, hogy a Széchenyi Társaság, a Perkovátz-Ház Baráti Köre és Sopron városa egymásra talált ebben a fontos témakörben. Duray Miklós előadása: Kissé megtévesztő címet …
Bővebben »Őrszem és gyepű
2017. szeptember 17-én a hagyománynak megfelelően Szilvásváradon, a Szalajka-völgyben álló Kárpátok őre szobor mellett ismét ünnepségre került sor, amelynek házigazdája Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere volt, az esemény fő támogatója Kocsis László, az ÉPFU-REÁL Kft tulajdonosa és Jung László, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója. Az ünnepségen Erdély képviseletében Gergely István, a Délvidékről …
Bővebben »István király és augusztus huszadika, de miért?
Minden magyar számára, felekezettől függetlenül, tehát még a zsidó magyaroknak is augusztus 20. Szent Istvánnak, azaz Árpád-házi I. Istvánnak, a nagyfejedelemségi korszakot követő első királyunknak a napját jelenti. Annak ellenére, hogy az ezen a napon történt esemény István király politikai utóéletéhez tartozik. E napon, 1083-ban avatták őt a római keresztény …
Bővebben »Volt egy város, lett egy város – Előszó Aich Péter: Ovidius visszatér (Pozsony, szülővárosom) c. könyvéhez
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy város, amit valamikor Posoniumnak, villa Posoniensisnek, korai középkori latin nyelven a 8. század végén Pisoniumnak neveztek. Ezért érthető, hogy a város újkori neve magyarul Poson, majd Pozsony lett. Német elnevezése, Pressburg más nyelvi gyökérre utal, amit ma leginkább a szláv ősiség keresőinek …
Bővebben »Esterházy a huszadik század Közép-Európájának egyik legtisztességesebb politikusa
Esterházy Jánosra, a 60 éve elhunyt 20. századi felvidéki mártírsorsú politikusra emlékeztek március 25-én azon a konferencián, amelyet Szombathelyen, a megyeháza dísztermében rendezett meg a Vas Megyei Önkormányzat és a Rákóczi Szövetség Vas Megyei Szervezete. (…) A konferencia első előadását Duray Miklós felvidéki közíró tartotta Esterházy János elítélésének jogi és …
Bővebben »Hatvan évvel ezelőtt a tiszta lelkű Esterházy János rabként hunyt el
Gróf Esterházy János 56 éves korában a morvaországi Olmütz/Olomouc közelében lévő Mírov erődfegyházának kórházában tizenkét év kényszermunka és raboskodás után 1957. március 8-án eltávozott az élők sorából. Testének megváltás volt a halál. A korábban halálra ítélt Esterházy büntetésének végrehajtását 1949-ben felfüggesztette, majd egy évvel később életfogytiglanra enyhítette Csehszlovákia köztársasági elnökének …
Bővebben »Feketén-fehéren – ami Komáromban kicsiben történik, az előbb-utóbb nagyban is bekövetkezik
Olvasom az MKP komáromi, kb. egy éve újjáalakított helyi szervezete elnökének, Fekete Ferencnek a méltatlankodását a párt országos tanácsának elmúlt szombati ülésén elfogadott alapszabály-módosításával kapcsolatban. Persze ezt inkább alapszabály-kiegészítésnek kellene nevezni, mert a soron következő megyei képviselő-választás jelöltállítására vonatkozik, mégpedig úgy, hogy működőképes legyen a járási és a megyei tanácsok, valamint az …
Bővebben »A Charta ’77 negyvenedik évfordulójára
Minden eseménynek, folyamatnak van előtörténete és utóélete. Így van ez az 1977. január elsején Prágában kiadott polgárjogi nyilatkozattal is, amelynek első szóvivői hármasa Havel, Hájek, Patocka volt. A legfontosabb része a történetnek, hogy tudatosan végiggondolt ellenzéki megnyilvánulás volt. Tehát a kezdeményezők azzal is számoltak, hogy erre a hivatalos politikai hatalom …
Bővebben »