Kedves Barátaim! 1988. november 2-án, helyi idő szerint délután fél ötkor kaptam telefonon az értesítést Nagy Gáspártól Budapestről, hogy a magyar független társadalmi gondolkodás egyik fontos fóruma, a Bethlen Gábor Alapítvány 1988. évi négy díjazottjának egyike vagyok.
Bővebben »Csengey Dénes: a jellem szerény hérosza
(Duray Miklós méltatása a Bethlen-díj átadásakor, 1988 november.)
Bővebben »A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága tiltakozik a Bős-Nagymaros-i Vízlépcsőrendszer felépítése ellen
(Könyv: Kettős elnyomásban)58. dokumentum – 1988. szeptember 12. Felszólítjuk a közép-európai térség szellemi és ökológiai állapotáért felelősséget érző demokratikus gondolkodású embereket, hogy állampolgárságra való tekintet nélkül, személyesen is tegyenek meg minden tőlük telhetőt az építkezések leállításáért. A tervek hibás politikai döntésen alapulnak, ökológiai hatásuk kiszámíthatatlan, gazdaságosságuk bizonyíthatatlan. A kormányok tények …
Bővebben »A Felvidék védelmében (magyarul és angolul, 1988, USA)
Duray Miklós előadása az Egyesült Államokban. Duray 1988-1989-ben az észak-amerikai kontinensen (USA, Kanada) mintegy száz előadást tartott.
Bővebben »Kutyaszorító II.- 3. fejezet – Törzsszám: 20 396
1982. november 10-e volt. Délelőtt féltizenegy. Éppen teáztam, amikor erőszakkal kipattant az irodám ajtaja. Az ajtónyílás megtelt emberi testekkel. Sunyi szemek pislogtak befelé a helyiségbe. Az élen jött Kostka, utána Mačai, majd még egy, vékony, fiatal, zöld ruhás titkosrendőr. Švec Michal. „Régen nem láttuk egymást, Duray úr. Van egy iratunk …
Bővebben »Kutyaszorító II. – A per
A következőkben Duray Miklós Kutyaszorító II. című könyvéből olvasható az a részlet, mely Duray Miklósnak 1983 évi bírósági perét idézi fel. A Csehszlovák Köztársaság felforgatásának vádjával vonták felelősségre, a valódi ok viszont az volt, hogy védelmére kelt a szlovákiai magyar iskoláknak, amelyekben a hivatalos hatalom – szovjet példára – részlegesen …
Bővebben »Kutyaszorító II. – 5.fejezet – Szabadlábon
(1983) 5. Szabadlábon A tárgyalás elnapolásával az vált a leglényegesebb kérdéssé, hogy a halasztás magyarázható-e jogilag, vagy csupán (esetleg: főleg) az ügy jellegével összefüggő politikai oka van. A cellában erre a kérdésre nem kaphattam választ. Ezért a tárgyalás folytatására kellett készülődnöm. Felidéztem és leírtam a marxista intézet állásfoglalására adott válaszomat, …
Bővebben »A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának jelentése Szlovákia Kormánya Nemzetiségi Tanácsának újraalakításáról
(Könyv: Kettős elnyomásban)57. dokumentum – 1988. augusztus 12. A június 20-án kelt 1988/9 sz. dokumentumunkat Csehszlovákia Nemzetgyűlésének és Szövetségi Kormányának címeztük, amiatt, hogy vizsgálják felül Szlovákia Kormányának a nemzetiségi politikában tanúsított túlkapásait. Erre az adott okot, hogy Szlovákia Kormánya az 1988. május 18-án hozott 132. sz. határozatával megszüntette mind a …
Bővebben »A Csehszlovákisi Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága Csehszlovákia Szövetségi Gyűlésének és Szövetségi Kormányának a romániai faluromboló tervek ügyében
(Könyv: Kettős elnyomásban)56. dokumentum – 1988. augusztus 10.Tisztelt Szövetségi Gyűlés! Tisztelt Szövetségi Kormány! Felháborodással és aggodalommal töltenek el bennünket, az Önök által is ismert, romániai „településszerkezet korszerűsítését” célzó tervek, melyek értelmében a Román Szocialista Köztársaság Vezérének bejelentése nyomán Romániában mintegy 8,000, főleg erdélyi és bánáti falu tűnne el a föld …
Bővebben »A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága Szlovákia iskolaügyi miniszterének a készülő oktatási reformról
(Könyv: Kettős elnyomásban)55. dokumentum – 1988. augusztus 3. Tisztelt Miniszter Úr! Amint Bizottságunk mellékelt jelentéséből kitűnik, nyomós okunk van nyugtalankodni a Csehszlovákiában készülő oktatási reform miatt. Figyelmeztetnünk kell arra, hogy az iskolaügyi szervek különböző okokkal évtizedek óta sorvasztják a magyar kisebbség iskoláit. Igaz, az egész ország oktatási rendszere kátyúba jutott, …
Bővebben »