A szlovákiai magyar iskolák védelmében + Tartalom

A SZLOVÁKIAI MAGYAR ISKOLÁK VÉDELMÉBEN

Dokumentumok a csehszlovákiai magyar
kisebbség önvédelmi harcáról 1983. november – 1984, augusztus

Kiadja a: HUNGARIAN HUMAN RIGHTS FOUNDATION

A Hungarian Human Rights Foundation (Magyar Emberi Jogok Alapítvány) – a Committee for Human Rights in Rumania (CHRR) 1976 óta folytatott tevékenységét kiterjesztve – a világ tizenhat milliónyi magyarsága emberi jogainak szabad gyakorlása érdekében munkálkodik. Rendszeres adatgyűjtő, nyilvántartó, tájékoztató és konzultáció szolgálatot végez magyar és más nyelveken annak érdekében, hogy tudományos, kulturális, társadalmi és kormányzati szerveket és a közvéleményt a magyar emberi jogok, elsősorban a magyar kisebbségek nemzeti jogainak védelmére késztesse a nemzetközileg elfogadott jogvédelmi szerződések értelmében.

Az Alapítvány magyarságszolgálatát kizárólag nyugati magyarok áldozatkész, önkéntes egyéni adományai teszik lehetővé. Ezért, kérünk mindenkit, hogy lehetőségeihez mérten támogassa szervezetünket, hogy továbbra is folytathassuk jogvédő munkánkat. Címünk:

HUNGARIAN HUMAN RIGHTS FOUNDATION
Post Office Box „J,” Gracie Station
New York, New York 10028
Telefon: (212) 289-5488

 

TARTALOM

Előszó

A magyar nyelvű oktatást veszélyeztető 1983-as törvényjavaslat elleni tiltakozás dokumentumai:

• Duray Miklós: Interjú önmagammal (Újabb támadás a magyar nyelvű oktatás ellen).
  Pozsony, 1983. november
• A szlovákiai oktatásügyi törvényjavaslatnak az oktatás nyelvére vonatkozó szövegrésze.
  1983. november 25
• A Szlovákiai Magyar Iskolák Védelmi Csoportjának „szülőkhöz, pedagógusokhoz és iskolabarátokhoz” intézett körlevele.
  1984. február 10.
• Duray Miklós tiltakozó levele Gustav Husak csehszlovák államelnökhöz és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányához.
  1984. február
• Elsö beszámoló a szlovákiai magyar kisebbség fellépéséről az oktatásügyi törvényjavaslat ellen.
  1984. március.
  (Elhangzott a Szabad Európa Rádióban 1984. március 22-én)
• Második beszámoló a szlovákiai magyar kisebbség fellépéséről az oktatásügyi törvényjavaslat ellen.
  1984. április 4. (Elhangzott a Szabad Európa Rádióban 1984. április 8-án)
• A Szlovákiai Magyar Iskolák Védelmi Csoportjának második „szülőkhöz, pedagógusokhoz és iskolabarátokhoz” intézett körlevele.
  1984. május 32

Duray Miklós 1984. május 10-i letartóztatása:
Szemelvények a nemzetközi visszhangból és tiltakozásokból

• 1. A New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítvány a letartóztatás híréről angol és magyar nyelvű sajtótájékoztatóban értesítette a nyugati világlapokat és hírügynökségeket, valamint a nyugati magyar sajtószerveket.
  New York, 1984. május 20
• 2. A letartóztatás hírét közölték a nemzetközi hírügynökségek (angolul).
  1984. május 21-22
• 3. Az amerikai külügyminisztérium hivatalos szóvivője „aggasztó fejleménynek” nevezte Duray Miklós letartóztatásának hírét. (angolul)
  Washington, 1984. május 23
• 4. A nemzetközi PEN Klub amerikai tagozatának elnöke, Galway Kinnell levélben szólította fel a csehszlovákiai és magyarországi PEN tagozatokat, hogy foglaljanak állást Duray Miklós érdekében.
  New York, 1984. május 23-24
• 5. A bécsi Die Presse cikke ismertette Duray Miklós letartóztatásának valószínű okait. (németül)
  Bécs, 1984. május 25
• 6. Három neves magyarországi író, Cseres Tibor, Csurka István és Mészöly Miklós nyilatkozatban tiltakozott Duray Miklós letartóztatása ellen.
  Budapest, 1984. június 6
• 7. A magyarországi írók tiltakozó nyilatkozatának hírét ismertették a nemzetközi hírügynökségek. (angolul)
  1984. június 14-17
• 8. Lantos Tamás, az amerikai kongresszus magyar származású tagja képviselőházi beszédben hívta fel a figyelmet Duray Miklós „bátor jogvédő munkájára a szlovák és csehszlovák hatóságok kisebbségi jogokat következetesen megsértő intézkedései ellen.” (angolul)
  Washington, 1984. június 11
• 9. Dante B. Fascell az amerikai kongresszus. Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottságának (az úgynevezett „Helsinki Bizottságnak”), valamint a képviselőház Külügyi Bizottságának elnöke 1984. június 7-én bizalmas levélben szólította fel Gustav Husakot Duray Miklós szabadlábrahelyezésére. Bár a levelet nem hozták nyilvánosságra, a Helsinki Bizottság hivatalos közlönye, a CSCE Digest nyilvánosan ismertette Duray Miklós ügyét.  (angolul)
  Washington, 1984. június 15
• 10. Az amerikai kongresszus 38 tagja közös levélben fordult Gustav Husakhoz, szót emelve Duray Miklós védelmében. A levél első két aláírója, Lantos Tamás és John Edward Porter, társelnökei a 190 képviselőből álló „Congressional Human Rights Caucus”-nak (Kongresszusi Emberi Jogok Csoport).
  Washington, 1984. június 19
• 11. Négy vezető amerikai író: Allén Ginsberg, Norman Mailer, Arthur Miller és Kürt Vonnegut Gustav Husaknak írott közös levélben követelte Duray Miklós kiszabadítását, valamint a szlovákiai magyarság jogainak tiszteletbentartását.
  New York, 1984. június 20
• 12. Két nagytekintélyű amerikai szenátor: Charles Percy (a Külügyi Bizottság elnöke) és Róbert Dole (a Pénzügyi Bizottság elnöke) közös levelet intézett Csehszlovákia washingtoni nagykövetéhez, felszólítva Csehszlovákiát, hogy tartsa be az emberi jogokat garantáló nemzetközi egyezményeket és azonnal bocsássa szabadon Duray Miklóst.
  Washington, 1984. június 28
• 13. Csehszlovák állampolgárok is szót emeltek Duray Miklós védelmében, a szlovákiai kormány és párt vezetőségének címzett levelekben.
  Pozsony, 1984. június 27-28
• 14. Több amerikai ügyvédi szervezet követelte Duray Miklós azonnali szabadlábra helyezését. (angolul)
  Washington, 1984. június 28 és július 3
• 15. A Beszélő című budapesti szamizdat folyóirat szerkesztői nyilatkozatban fejezték ki szolidaritásukat „Durayval és a személyében megtámadott szlovákiai magyar kisebbséggel.”
  Budapest, 1984. június
• 16. Budapesten „Duray Bizottság” alakult, ami „Első tájékoztató levelében” felkért „mindenkit, hogy emelje fel szavát Duray Miklós szabadon bocsátása érdekében.” (angolul)
  Budapest, 1984. július
• 17. A Szabad Európa Rádió kutatóosztályának időszakos csehszlovákiai helyzetjelentése első helyen foglalkozott Duray Miklós ügyének kiértékelésével.
  München, 1984. július 11
• 18. A svájci Zürichsee Zeitung két terjedelmes cikkben tudósított Duray Miklós letartóztatásáról, annak hátteréről és okairól.
  Stáfa,;Svájc, 1984. május 24 és július 31
• 19. A nemzetközileg ismert Help and Action című, angol és francia nyelveken megjelenő közlöny olvasóit segítségre szólította fel Duray Miklós védelmében, ismertetve a szlovákiai magyarság tiltakozó kampányát az oktatásügyi törvényjavaslat ellen. Héricy,
  France, 1984. június-július
• 20. A nemzetközi PEN Klub amerikai tagozatának negyedévi tájékoztatója levélírási kampányra szólította fel tagjait Duray Miklós kiszabadítása érdekében.
  New York, 1984. nyár
• 21. A Nobel-díjas Amnesty International emberi jogi szervezet mozgósította tagozatait világszerte, hogy dolgozzanak Duray Miklós kiszabadításáén, és ügyét ismertette időszakos tájékoztatójában.
  London, 1984. augusztus