DM-cikk

Duray Miklós írásai, beszédei, illetve vele készült interjúk

Ördögszántáson bukdácsolva

Gordon László természetfotóinak kiállítása Rozsnyón február 27-én nyílt meg. A Csodák a Gömör–Tornai karszton című tárlatot dr. Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke a következő gondolatokkal nyitotta meg: Távolodunk természetes környezetünktől, noha az élő természetnek lenne több oka távolságot tartani az embertől. A földtörténeti korszakváltások nem okoztak …

Bővebben »

Amit most politikának neveznek, nem hiányzik

Duray Miklós évek múltán sem veszített csípős stílusából. Továbbra is aktív, foglalkozik a politikával és a közélettel. Mi a véleménye az MKP jelenlegi elnökéről, akivel szoros kapcsolatban áll, vagy valamikori sokéves párttársáról, Bugár Béláról? Egyebek mellett erről is kérdezte Duray Miklóst a parlamentnelisty.sk portál. A politikába szavai szerint kora miatt (72 év) …

Bővebben »

Távoznak az élők sorából a 20. század nagy nemzedékének tagjai – Szabó Rezső emlékére

Életének nyolcvankilencedik évében, 2018. február 17-én elhunyt a felvidéki magyarság kiemelkedő közéleti személyisége, dr. Szabó Rezső jogász, politikus. Ma már kevesen tudják mik voltak a Népi Kollégiumok, milyen értéket jelenített meg a Fényes Szelek nemzedéke, milyen társadalmi csoportot fémjelzett negyven-ötven évvel ezelőtt a „huszonnyolcasok” korosztálya. Számunkra akkor mindez egy olyan …

Bővebben »

Kiegyezés, megegyezés, szerződés vagy alku?

(Elhangzott az “Állam-és nemzetstratégiai mérföldkövek I. – Megegyezés Ausztria és Magyarország között – 1867” c. konferencia nyitóelőadásaként, 2017. november 23-24-én Veszprémben.) Akik folyamatként tekintenek az idő sodrában zajló történelemformáló eseményekre, azok nem csupán évfordulónként emlékezhetnek a 150 évvel ezelőtt, az 1865-től húzódó, majd 1867 márciusában megkötött, Osztrák-Magyar Kiegyezésnek nevezett kétoldali, azaz bilaterális …

Bővebben »

A nemzet változásai és a nemzeti azonosságtudat

A Széchenyi Társaság által szervezett Nemzettudat és nemzeti identitás című konferenciát Sopronban, szeptember 30-án tartották a Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központban. A tanácskozás jelentőségét az adta, hogy a Széchenyi Társaság, a Perkovátz-Ház Baráti Köre és Sopron városa egymásra talált ebben a fontos témakörben. Duray Miklós előadása: Kissé megtévesztő címet …

Bővebben »

Őrszem és gyepű

2017. szeptember 17-én a hagyománynak megfelelően Szilvásváradon, a Szalajka-völgyben álló Kárpátok őre szobor mellett ismét ünnepségre került sor, amelynek házigazdája Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere volt, az esemény fő támogatója Kocsis László, az ÉPFU-REÁL Kft tulajdonosa és Jung László, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója. Az ünnepségen Erdély képviseletében Gergely István, a Délvidékről …

Bővebben »

István király és augusztus huszadika, de miért?

Minden magyar számára, felekezettől függetlenül, tehát még a zsidó magyaroknak is augusztus 20. Szent Istvánnak, azaz Árpád-házi I. Istvánnak, a nagyfejedelemségi korszakot követő első királyunknak a napját jelenti. Annak ellenére, hogy az ezen a napon történt esemény István király politikai utóéletéhez tartozik. E napon, 1083-ban avatták őt a római keresztény …

Bővebben »

Volt egy város, lett egy város – Előszó Aich Péter: Ovidius visszatér (Pozsony, szülővárosom) c. könyvéhez

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy város, amit valamikor Posoniumnak, villa Posoniensisnek, korai középkori latin nyelven a 8. század végén Pisoniumnak neveztek. Ezért érthető, hogy a város újkori neve magyarul Poson, majd Pozsony lett. Német elnevezése, Pressburg más nyelvi gyökérre utal, amit ma leginkább a szláv ősiség keresőinek …

Bővebben »

Esterházy a huszadik század Közép-Európájának egyik legtisztességesebb politikusa

Esterházy Jánosra, a 60 éve elhunyt 20. századi felvidéki mártírsorsú politikusra emlékeztek március 25-én azon a konferencián, amelyet Szombathelyen, a megyeháza dísztermében rendezett meg a Vas Megyei Önkormányzat és a Rákóczi Szövetség Vas Megyei Szervezete. (…) A konferencia első előadását Duray Miklós felvidéki közíró tartotta Esterházy János elítélésének jogi és …

Bővebben »

Hatvan évvel ezelőtt a tiszta lelkű Esterházy János rabként hunyt el

Gróf Esterházy János 56 éves korában a morvaországi Olmütz/Olomouc közelében lévő Mírov erődfegyházának kórházában tizenkét év kényszermunka és raboskodás után 1957. március 8-án eltávozott az élők sorából. Testének megváltás volt a halál. A korábban halálra ítélt Esterházy büntetésének végrehajtását 1949-ben felfüggesztette, majd egy évvel később életfogytiglanra enyhítette Csehszlovákia köztársasági elnökének …

Bővebben »