(Elhangzott Hanván, Mács József és Tóth Elemér szobrának avatásakor, 2019. május 8.) A két legény, nem hátat fordítva a szülőföldnek, csupán elrugaszkodva ettől a biztos ponttól, nekivágott a nagyvilágnak. Nem egy időben, hiszen születésük között eltelt tíz év, ami azt jelenti, hogy Mács Jóska még emlékezhetett a nemzeti reménykedés korszakára, …
Bővebben »Károly Róberttól (1335) az Európai Unió válságáig (2019)
(elhangzott az Európai Unió Civil Együttműködési Tanácsa alakuló ülésének záró előadásaként – 2019. április 25. Budapest) Volt egyszer egy felvidéki magyar esszéista, közíró, Fábry Zoltán. Észak Magyarországon született 1897-ben Szepes vármegye déli határán fekvő, mánta németek és magyarok által lakott Stószon. Itt, a szülőhelyén halt meg 1970-ben, ami akkor már …
Bővebben »Rossz irányba haladunk, váltani kell
Bár évek óta visszavonult az aktív politizálástól, de továbbra is tevékeny, és a közéleti eseményeket is aktívan követi. Markáns véleményét ezúttal sem rejtette véka alá. Duray Miklóssal beszélgettünk. Mivel foglalkozik mostanában? Érdemében nem azzal, amivel szeretnék. . Tavaly (2018) május óta nem tudok igazán dolgozni…Túlságosan mélyen érintettek a körülöttem megtörtént …
Bővebben »Szlovákia térségünk leggyengébb láncszeme
Medveczky Attila interjúja a Magyar Fórumban Politikai termék-e az új szlovákiai államfő, vagy több (rosszabb) annál? Hasra essünk-e attól, hogy Čaputová magyarul is elmondta, „keszenem”? Mennyire tartják fontosnak a szlovák liberálisok a Visegrádi Együttműködést? Kire és milyen arányban szavaztak Felvidéken a magyarok? Merre tovább felvidéki magyar politikum? – ezekre a …
Bővebben »Állami és/vagy nemzeti jelképek?
(a XXI. század második évtizedének végén Európában álságos és félrevezető arról vitatkozni, mi a nemzeti és/vagy állami jelkép, hacsak valóban nem tudják az európaiak, mi a különbség a kettő között) Szlovákia törvényhozása, 2019. április 27-én az állami jelképekről szóló 1993 februárjában gyökeresített törvény olyan módosítását fogadta el, miszerint Szlovákia állami …
Bővebben »Az Európai Parlamentben az egész magyar nemzetet képviselhetjük
Alig száz nap múlva tartják Európában az európai parlamenti választásokat. Szlovákiában május 25-én járulhatnak az urnákhoz a választópolgárok. Erről, s hangsúlyosan a felvidéki magyar közösség képviseletéről volt szó a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának vasárnapi adásában, melynek vendége Duray Miklós felvidéki politikus, közíró volt. Az európai parlamenti választásokon való …
Bővebben »Vizuális emlékezés a kitelepítések szenvedéstörténetére
A Kitelepítések 70 című vándorkiállítás újabb állomására, Illésházára érkezett, ahol a február 12-i megnyitót követően a közönség a képzőművészeti alkotásokat a helyi kultúrházban február 27-ig tekintheti meg. A kiállítás megtekintése előtt Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke történelmi áttekintést adott azokról az eseményekről és nagyhatalmi döntésekről, amelyek következményeként 1946-47-ben …
Bővebben »Esélyek és kilátások – kerekasztal-beszélgetés a magyar nemzetpolitikáról
Múlt csütörtökön a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet a magyar nemzetpolitika lehetőségeiről rendezett kerekasztal-beszélgetést Gecse Géza történésszel, a Nemzetpolitika – szorítóban – Aspektusok határok nélkül 2002–2017 című könyv szerzőjével és Éger György szociológussal, a Magyarok Romániában, 1990–2015 című kötet egyik szerkesztőjével. Természetes, hogy a meghívottak között ott volt Duray Miklós, akinek nemcsak a …
Bővebben »A felvidéki magyarok akkor egységet akartak
Kövesdi Károly interjúja Duray Miklóssal, megjelent a Magyar 7 hetilapban Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke, a komáromi nagygyűlés ötletgazdája egyik cikkében így fogalmazott: „Az én véleményem nem meghatározó, mert érzelmileg aláfestett.” Huszonöt év távlatából ma is így gondolja? Tény, hogy a komáromi nagygyűléshez akkor is, most is érzelmileg …
Bővebben »Nemzetpolitika – Alba Iulia és Túrócszentmárton – szorítójában!
Szándékosan adták az Aspektus szervezői a rendezvénynek ez alkalommal az Alba Iulia címet és nem Gyulafehérvárét, hiszen román ünnepről van szó! 1918. december 1-jén, amikor néhány erdélyi vármegye, valamint Havasalföld és Moldva küldöttei százezres közönség előtt kinyilvánították Erdély két másik román fejedelemséghez csatlakozását és így Nagy-Románia megalakulását, akkor nem kérdezték …
Bővebben »