DM-cikk

A szabadságról nem a vakáció és a nyaralás, nem a kötetlenség és nem a parttalanság jut eszembe, noha ezeket is e néven nevezzük. Mivel gondolkodásmódom menthetetlenül körül van határolva, e szóról a vélemény, a mozgás, a gondolkodás, a költözködés, a szeretet, az igazmondás, a szellem, a nyelvhasználat, a meggyőződés, a …

A minap ünnepeltük az Európai Unió keleti bővítésének egyéves évfordulóját, és azt, hogy egyszerre három Kárpát-medencei államalakulat: Szlovákia, Magyarország és Szlovénia az unió tagjává vált.

Van-e Szlovákiában magyarellenesség? Van. A szűkszavú válasszal akár befejezhetnénk a kérdés taglalását, ha ennyivel eljuthatnánk a lényeg megismeréséhez. Az 1990-es évek elejének, a politikai rendszerváltozást követő időszaknak szlovákiai magyarellenességéről sok bizonyíték van – nem csak a sajtóhírek szerint. Akkor még voltak merész közvélemény-kutató intézetek, amelyek megrendelés nélkül is felmérték ezt. …

Dr. Bene Év a Megdőlt az életfa című könyvének előszava Geológusként sok rendszertant kellett megtanulnom, nemcsak a valamikori állat- és növényvilág megkövesedett maradványainak az élővilágéra emlé­keztető rendszerét és a vegytani rendszert, hanem az ásványvilág és a kőze­tek rendszertanát is. Mikor ezeket a természetes rendszereket tanultam, nem gondoltam arra, hogy a …

Június ötödikén röppent fel a hír Prágában, hogy a visegrádi négyek (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország) jobbközép pártjai vezetőinek másnap ott tartandó találkozóján Szlovákia kormányfője, Mikuláš Dzurinda – pártjának, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Uniónak a képviseletében – nem jelenik meg, mégpedig azért nem, mert a FideszMagyar Polgári Szövetség elnöke, Orbán …

Új szokás dívik a mai magyar közéleti szóhasználatban. Szívesen beszélünk nemzeti programról, nemzeti alaptantervről, nemzetgazdaságról, nemzeti jövedelemről, nemzettudatról, nemzeti azonosságról, nemzeti fejlesztésről, nemzetpolitikáról, nemzetstratégiáról, nemzetegyesítésről, nemzeti minimumról, nemzeti paradigmáról, új magyar nemzetfogalomról, sőt csak úgy magában a nemzetről, a hazáról, anyaországról, – de nem is tudjuk, hogy miről beszélünk.

Június elején, a trianoni békekötés nyolcvanötödik évfordulója előtt két nappal tette közzé Pozsonyban az Új Szó annak a felmérésnek az eredményét, amely a jogfosztó benesi rendeletekről alkotott szlovákiai társadalmi véleményt volt hivatva bemutatni.

Prágában a cseh külügyminisztérium épülete előtt felállították Edvard Beneš szobrát. Erre a magyarok és németek körében felháborodást keltő eseményre 2005. május 16-án került sor. Nemcsak Edmund Stoiber, Bajorország miniszterelnöke tiltakozott ellene, hanem Magyarország külügyminisztere is.

A mai hatvanévesek, de a tőlük idősebbek és fiatalabbak is emlékeznek arra, hogy a kommunista rémuralom több mint négy évtizedében majálist csak május elsején, a munka nemzetközi ünnepén lehetett rendezni.

Ma nem csupán érezzük, hanem már tudjuk is, hogy az első világháborút lezáró Párizs-melléki békerendszer történelmünk eddigi legnagyobb tragédiáját szakította ránk. Nemzeti és állami létünk során első alkalommal mondták ki fölöttünk a nemzetközi jog eszközével a halálos ítéletet.